interjú;Nemes Jeles László;Saul fia;

2016-01-30 06:48:00

Sajtóbotrány az újra taroló Saul fia körül

Erősen megkérdőjelezhető tartalmú, részben sértő kijelentéseket tartalmazó interjú jelent meg Nemes Jeles László rendezővel, a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjra jelölt Saul fia című holokausztdráma rendezőjével a Jüdische Allgemeine német lapban. A Népszava úgy tudja, a zsidó tematikájú újság valóban készített telefonos interjút a rendezővel, de abban nem hangzottak el az idézett, magyarokat negatívan bemutató mondatok, a produkció rágalmazás miatt fontolgatja a szükséges jogi lépéseket az újság ellen, amely már eltüntette a beszélgetést az internetes felületéről és publikálta a javított változatot.

"Azt érezzük, hogy igaztalan dolog történt, ami rosszul esett nekünk" - mondta Sipos Gábor, a Saul fia című film producere a magyar filmkritikusok díjainak átadásán a Népszavának. A Jüdische Allgemeine című német lapban megjelent botrányos interjú kapcsán, kérdésünkre felelve, azt mondta, mindig visszakérik a cikkeket megjelenés előtt, de ezt az anyagot nem tudták ellenőrizni, mivel nem küldték el nekik. Az újságíróknak az interjúk, megszólalások esetében illik visszaküldenie a cikket az interjúalanyhoz, ez általában kikötés is szokott lenni a nyilatkozó részéről. Nemes Jeles László, a film rendezője a filmkritikusok gáláján barátságosan visszahárította a témában történő nyilatkozást.

Azt követően, hogy tavaly májusban elnyerte a cannes-i filmfesztivál nagydíját a Saul fia, a Sonderkommando tagjáról szóló film alkotója, az elsőfilmes Nemes Jeles László eddig több tucat külföldi filmfesztiválon és díjkiosztón járt. Eddig problémamentesen adott interjút minden sajtóorgánumnak, most azonban egyesek szerint akár az Oscar-díj is veszélybe kerülhet egy félreértelmezett interjú miatt. Nemes Jeles köztudottan sérelmezi, hogy a német médiumok eddig nem foglalkoztak érdemben a filmjével, állítása szerint a cannes-i fesztiválon a német nyelvű újságírók voltak a legbarátságtalanabbak vele szemben. "De nem közöltek velem felvett interjúkat komoly német médiumok sem" - tette hozzá egy korábbi interjúban. A rendező ilyen előzményekkel nyilván örülhetett, hogy a Jüdische Allgemeine berlini újság, a németországi zsidóság legnagyobb példányszámú folyóirata megkereste, miután a közelmúltban bejelentették, hogy a német mozik márciustól műsorra tűzik a Saul fiát. A film kereskedelmi jogait egyébként eddig nyolcvannál is több ország vette meg, és a legfrissebb adatok szerint a film átlépte a 127 ezres nézőszámot Magyarországon, amivel a Vajna-korszak második legnézettebb filmje lett, a Csányi Sándor és Tompos Kátya főszereplésével készült Coming out című vígjátékot követve.

A szóban forgó interjú, amelyet Nemes Jeles sajtóértesüléseink szerint telefonon adott az idén éppen hetvenéves lapnak, a meglehetősen merész "Magyarország nem normális ország" címmel jelent meg csütörtökön. A nem túl terjedelmes interjúban Philipp Engel Peyman újságíró többek között azt tudakolta a filmrendezőtől, hogy meglepődött-e a filmje iránti magyarországi negatív reakciókon, mire Nemes Jeles állítólag azt felelte, egyáltalán nem. Hozzátette, szerinte "ma Magyarországon a zsidógyűlölet ugyanolyan elterjedt, mint korábban", majd rákontrázott egy másik erős mondattal. "Sokan azt szeretnék, ha a koncentrációs táborokat inkább újranyitnák..." - áll a Nemes Jeles Lászlónak tulajdonított mondat a lapban. Amikor az interjút készítő újságíró arról kérdezte a filmest, hogy milyenek hazánkban a közállapotok, azt felelte, hogy elterjedt az antiszemita közhangulat, de az Orbán Viktor vezette kormány keményen kiáll a magyarországi zsidó közösségek mellett. Ennek a válasznak a végén hangzott el az interjú címét adó mondat is: "Magyarország nem egy normális ország - sem a politikusai, sem a polgárai." A rendezőnek volt néhány keresetlen szava a filmfesztiválokhoz és díjátadókhoz is. Kicsit visszatetsző, hogy azt követően, hogy filmje eddig közel negyven belföldi és külföldi elismerésben részesült, a cikk szerint a vörös szőnyeges premiereket, nívós díjátadókat "felszínesnek, értelmetlennek és butának" titulálta.

Az interjú megjelenését követően, az esti órákban Kubik Elvira, a Saul fia sajtófőnöke szűkszavú közleményt adott ki. Eszerint a 38 éves rendező rágalomnak minősíti a Jüdische Allgemeineben neki tulajdonított állításokat, s az idézett mondatok nem hangzottak el. Kubik Elvira lapunknak elmondta, amikor Nemes Jeles szembesült az interjúval, a producerek azonnal felvették a kapcsolatot a lappal, ami péntek délelőtt már eltávolította internetes felületéről az időközben a legtöbbet olvasott cikkükké vált interjút. Egyúttal publikálták a helyesbített verziót, amelyben a felháborodást kiváltó mondatok már nem szerepelnek.

A világszerte már több mint százötven közönségtalálkozón részvevő rendezőnek a Népszabadságnak adott januári interjújában is érezni lehet a keserűséget. Akkor megjegyezte, hogy a magyar rendezők közül kevesen gratuláltak neki, a Hitler utolsó napjairól szóló A bukás című német filmet pedig harmadik birodalmi propagandafilmnek titulálta. Megerősítette, hogy a németeket irritálta a Saul fia, és nem túl diplomatikusan azt is kijelentette, hogy szerinte nem véletlen, hogy éppen egy osztrák kritikus írt elmarasztaló kritikát a filmjéről. Tehát, a Jüdische Allgemeine által leközölt mondatoknak megvoltak az előzményei, Nemes Jeles korábban is tett hasonlóan kritikus állításokat, de higgadtság, profizmus jellemezte véleménynyilvánításait. Mostani, neki tulajdonított állításaiból nehezen következtethetünk arra, hogy politikatudományból diplomázott, sőt a hitelrontó szöveg jó kommunikációs képességét is megkérdőjelezné. A Magyarország antiszemita jellegű állítás önmagában azért is problémás lenne, mert a kijelentés általánosító, s nem fedi a valóságot.

Korábban Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas szerzőnk is keveredett hasonló botrányba. A végső kocsma című naplótöredékében ír arról, hogy nem tud identitást vállalni a magyarokkal (a részlet az Élet és Irodalomban is megjelent), 2009-ben pedig egy német lapnak fogalmazott úgy, hogy nem szeretné, ha Magyarországgal összefüggésben említenék. Az eredeti német nyelvű tartalmat az MTI először félrefordította, később Kertész maga pontosított. Tarr Béla Kossuth-díjas filmrendező a berlini Tagesspiegelben 2011-ben megjelent interjújában az Orbán-kormány kultúrpolitikája ellen kelt ki indulatosan. Később a filmes elhatárolódott állításától, leginkább azzal érvelt, hogy a neki tulajdonított mondatok nem tükrözik a stílusát. Esterházy Péter Kossuth-díjas író az Így gondozd a magyarodat című '90-es évekből származó hangjátéka miatt kapott hideget-meleget. A sokak számára a magyarokat gyalázó megnyilvánulásnak felfogott, valóban nem szerencsés írással kapcsolatban a kuruc.info szélsőséges internetes oldal még demonstrációkat is szervezett a szerző ellen.


A Saul fia a legjobb a magyar filmkritikusok szerint is

Tarr Béla adta át az újabb elismerést Nemes Jeles Lászlónak a MÚOSZ székházában FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Tarr Béla adta át az újabb elismerést Nemes Jeles Lászlónak a MÚOSZ székházában FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

 Öt díjat szavaztak meg a magyar filmkritikusok a Saul fiának, a pénteki díjátadón kivételes történelmi volt a pillanat: Tarr Bélától, a leköszönő alkotói nemzedék nagymesterétől vehette át a B. Nagy László nagydíjat Nemes Jeles László rendező, a feltörekvő új filmes generáció legsikeresebb, friss Golden Globe-díjas és Oscar-jelölt képviselője.

Kivételes pillanatoknak volt tanúja a közönség a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában péntek délután rendezett filmkritikusi díjátadó ceremónián. A világszerte nagy elismerést kivívott Oscar-díjra jelölt Saul fia című film lett a múlt év hazai filmjei közül az abszolút győztes a MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztályának szavazatai alapján. Az ezúttal 54. alkalommal megrendezett díjátadón szimbolikus gesztussal Tarr Béla, a rendezéstől már önként visszavonult, de a magyar film élő legendájának számító nemzetközi hírű mestere adta át a kritikusok B. Nagy László nagydíját a fiatal magyar rendezőnemzedék ma nemzetközileg ünnepelt képviselőjének, a friss Oscar-jelölt elsőfilmes Nemes Jeles Lászlónak.

A Saul fia elismerő hazai kritikai fogadtatását visszanézve nem volt kétséges a döntés és nem csak a nagydíjat szavazták meg az ítészek a Saul fia című filmnek, a legjobb rendező díja is Nemes Jeles Lászlót illette. A Saul fiában nyújtott teljesítményéért Röhrig Géza lett a legjobb férfi főszereplő, Erdély Mátyás a legjobb operatőr és Zányi Tamás a legjobb hangmérnök. A kritikusok ezzel a döntéssel is kinyilvánították, hogy a kivételes, képi ábrázolást megújító filmes csúcsteljesítmény egy egész alkotói közösség összehangolt munkáját dicséri. Mint ismert, a Saul fia a francia César-díjra is jelölt lett idegennyelvű kategóriában.

Az Oscar-jelölt Saul fia mellett egy másik első film is kiugrónak bizonyult nem csak külföldi fesztiválszerepléseit tekintve, hanem a hazai mozikban az úgymond közönségfilmeket is megszégyenítő nézőszámmal (több mint 126 ezer eladott jegy): a Liza, a rókatündér című filmért Ujj Mészáros Károly kapta meg a legjobb első film díját a kritikusoktól. A frissen induló rendezői nemzedék ígéretes lendületét jelzi, hogy ugyancsak első film lett az év Különdíjasa: a Szerdai gyerek című munkájáért Horváth Lili vette át.

A legjobb forgatókönyvért Fekete Ibolyáé lett az elismerés Anyám és más futóbolondok a családból című filmjéért, és az ebben nyújtott teljesítményéért Básti Juli női főszereplőként, Gáspár Tibor férfi epizódszereplőként kapta meg a kritikusok díját. Börcsök Enikő a Szerdai gyerek epizódszerepéért vette át a legjobbnak járó elismerést.

A játékfilmeken kívül a kritikusok megszavazták a legjobb dokumentumfilm, a legjobb kisjátékfilm és a legjobb animációs film díjára érdemes műveket is. Az dokuműfajban Meggyes Krisztina Azok című alkotása, a kisfilmek közül Szilágyi Fanni rendezésében a Kamaszkor vége, míg animációban Andrasev Nadja A nyalintás nesze kapta meg a kritikusok díját.
A hagyományosan ilyenkor odaítélt életműdíjat idén Hildebrand István vette át a filmkritikusok szavazatai alapján.
A Simó Sándor Alapítvány Díját szintén ez alkalommal adták át, nyertese Kovács István lett, aki a Betonzaj című alkotásáért érdemelte ki az elismerést.  B.É.