Göncölszekér - Versben és dalban Izrael földjén

Publikálás dátuma
2016.02.03 06:45
A slam poetry-szerű népszerűség sem vonzza őket Fotó: Bach Máté
Fotó: /
Négy zsidó költő – a mártírsorsú Szenes Hanna és Oszip Mandelstam, valamint Paul Celan és Nelly Sachs – verseinek szép, érzékeny megzenésítése hallható a Göncölszekér együttes Izrael földjén című lemezén. A Zsidó Kulturális Fesztiválon tartott bemutatkozás után, március 19-én – Magyarország német megszállásának évfordulóján– a Frankel Zsinagógában is hallhatók lesznek a lemez dalai. A fiatal muzsikusokból álló zenekar fő hivatásának a 20. századi és kortárs költészet megismertetését tartja – minőségi zenei kontextusban.

„Évekkel ezelőtt szinte véletlenül, otthoni könyvespolcomon találtam rá egy Oszip Mandelstam kötetre, s nagyon megragadott” – mondja Baló András Márton, a Göncölszekér vezetője. 2011 körül már felvették a kapcsolatot a Zsidó Kulturális Fesztivál szervezőivel, hogy létrehozzanak egy tematikus koncertet. Folyamatosan válogatták a repertoárt, szűkítették a költők körét. Az 1938-ban a sztálini önkény áldozatául esett, szibériai lágerben elpusztult, Oszip Mandelstam mellé így került végül két kevésbé ismert költő.

Egy férfi és egy nő:a csernovici gettóból kiszabaduló, de szüleit elveszítő Paul Celan (1920–1970) és a németországi deportálástól megmenekülő Nelly Sachs (1891–1970) – többek között Gergely Ágnes, Lator László és Vas István gyönyörű fordításában. És végül még egy verset illesztettek a programba: a magyar Szenes Hannától – az Izraelben nemzeti hősként tisztelt mártír ejtőernyőstől, aki naiv szeretettel írt Cézárea tengerpartjáról, Izrael földjéről. A 2012-es fesztiválon egyszer el is hangzottak a megzenésített versek, de anyagi források hiányában a kezdeményezésnek akkor nem lett folytatása. 2014-ben Gryllus Dániel, a Kaláka együttes vezetője ajánlotta fel, hogy kiadója megjelentetné az anyagot, s ehhez sikerült is némi pályázati pénzt szerezni, amiből a közelmúltban megjelenhetett a lemez.

A téma nagyon komoly, és nehéz is róla újat, értékeset mondani: a holokauszt utáni gyászról, az újrakezdés nehézségéről és lehetőségeiről, a zsidóság (és általában az emberiség) 20-21. századi traumáiról szól. A CD-t hallgatva szerencsés megoldásnak tűnik, hogy a muzsikusok – Baló András Márton mellett Balog Péter, Erdősi Péter és Fekete Dániel – nem akartak zsidó koloritot vinni a dalokba; ehhez aligha lett volna muníciójuk. Sokkal inkább a hetvenes-nyolcvanas években megteremtődött modern magyar vers-megzenésítés útján haladnak; interpretációjuk mindvégig kulturált, kiegyensúlyozott. Hogy mégis vannak egyedi színek, az főleg a mértékletesen, de azért hatásosan alkalmazott ritka hangszereknek (mandolin, harmonika, harangjáték, ukulele) köszönhető.

Baló András Márton kérdésünkre elmondta: a holokauszt tragédiájában az együttes tagjainak csak kisebb részben van személyes érintettsége, de nem is ez volt a lényeg. A zenekar tagjai egyöntetűen úgy ítélték meg, hogy nem lehet erről a témáról elégszer adekvát módon beszélni. A tematikát tágabban is lehet nézni: nemcsak egy nép tragédiája, hanem minden népirtás borzalma benne van ezekben a szövegekben. „Emlékeztetés, figyelemfelhívás – de szeretnénk valamennyire optimisták is lenni, mert lenne lehetőség az újrakezdésre, a népek békés együttélésére.”

A Göncölszekér a 2000-es évek végén kezdte működését. Eleinte Vörösmarty Mihály és nyugatos költők verseit is megzenésítették, de hamarosan úgy érezték: leginkább a kortárs költészetben vannak olyan alkotók és versek, amelyeknek mondanivalója, stílusa közel áll hozzájuk. „Kikristályosodott, hogy Kemény István vagy Kovács András Ferenc nekünk többet mond, s ezt talán a hallgatók felé is tudjuk közvetíteni.” 2011-ben, ugyancsak a Gryllus Kiadónál megjelent bemutatkozó lemezük, a Minden perc itt hagy még átmenet volt a 20. század klasszicizálódott költői és a kortársak között. Áprily Lajos, Somlyó Zoltán, Ladányi Mihály, az itáliai Salvatore Quasimodo, a francia Jules Supervielle és Oszip Mandelstam váltakozott Petri György, Utassy József, Tolnai Ottó, Kántor Péter vagy a fiatalabbak közül Kemény és Kovács mellett Tóth Krisztina verseivel.

Ennek az albumnak az elmúlás volt a központi témája, míg a következő, a Szép Don Juan (2014) egyfajta nagyvárosi, helyenként tipikusan budapesti – életérzést igyekezett közvetíteni. Itt már a fiatal és középgenerációs magyar költők versei dominálnak: Jónás Tamás, Kemény István, Kiss Judit Ágnes, Pollágh Péter, Szabó T. Anna, Székely Szabolcs, Szlukovényi Katalin, Tóth Krisztina, Varró Dániel alkotásai. A Szép Don Juan fizikai hordozón (CD-n) nem is jelent meg; kísérleti jelleggel csak az interneten terjesztették, s ezáltal sokan megismerték a zenekart.

Arra a kérdésre, hogy a mai Magyarországon „rétegzene”-e a megzenésített vers, Baló így válaszol: a rétegzene nem feltétlenül negatív fogalom, mert azt mutatja, hogy a kortárs költészetnek, a megzenésített versnek van egy jól körülhatárolt közönsége.A kortárs művek iránt sokan fenntartással viseltetnek, aztán ha megismerik, már sokkal nyitottabbak. A Göncölszekér nem a legkönnyebb darabokból válogat, a slam poetry-szerű népszerűség sem vonzza őket; fontosabbnak tartják, hogy legyen hozzáadott művészi érték. Közönségük jelenleg inkább az irodalom felől érkezik, de tervezik, hogy olyan helyekre-színpadokra is eljussanak,ahol zenei oldalról is hangsúlyosan megmutatkozhatnak. A márciusi zsinagógai koncert után szeretnének eljutni a határon túli magyarlakta területekre – egy kisebb turné már éppen szerveződik.

2016.02.03 06:45

Tiszteletet és megértést kér a csípőből csepült kütyügeneráció

Publikálás dátuma
2018.11.12 12:01
A Z generációs előadás szülőknek, nagyszülőknek és kortársaknak is szól
Fotó: /
A sokat kritizált fiatalok mesélnek a velük kapcsolatos előítéletek megéléséről a Müpa színpadán.
„A fiatalok a szerelmet is lelazsálják”- hangzott el nemrég egy rádióműsorban. Miközben ilyen és hasonló kritikákkal gyakran találkozni, az érintett, azaz a Z generáció véleménye még alig kap nyilvánosságot. A kidsnews.hu ifjúsági hírportál csapata most a TEDx Danubia segítségével hallathatja a hangját. - Nem olvasunk, telefonfüggők vagyunk, nincsenek offline kapcsolataink, nem érdekel minket a világ - halljuk a felnőttektől – kezdi a hattagú csapat, amikor a fél év alatt létrehozott produkciójukról beszélnek. - Elmondjuk, hogy mi hogy látjuk azokat a dolgokat, amelyekkel vádolnak minket. Nem csak összehasonlítunk, hanem megpróbáljuk bebizonyítani, hogy ezek nem feltétlen negatív dolgok, és amit mi csinálunk, az akár működhet is. Kicsit a felnőttek orrára kötjük, hogy mi tőlünk tanulunk, ha az ő kezükben telefon van, nem várhatják el, hogy a miénkben ne legyen, és ha ők káromkodnak, ne zavarja őket a mi csúnya beszédünk. És ha azt szeretnéd, hogy a gyerek olvasson, akkor te is olvass neki, a Kőszívű ember fiai helyett pedig lehet, hogy Harry Potterrel kellene kezdeni inkább - folytatják. Az 1996 után született nemzedékkel kapcsolatos sztereotípiákról készíti TEDx előadását az öt, 13-19 év közötti fiatal újságíró: Borsodi Eszter, Juhász Gréta, Papp Júlia, Orbok Réka és Solymosi Máté. Hatodikként a szerkesztőség alapító-vezetője, Braczkó Szilvia csatlakozik hozzájuk. Felosztották az előítéleteket egymás között, mindenkinek van egy egy-másfél perces része, egy grafikon és egy hangszóróból elhangzott idézet egészíti majd ki az előadást. A TEDx műfaja ugyan nem minden felnőtt előtt ismert, de azért sokan tudhatják, miről van szó. - Vecsei Miklós Valóságelmélet című, YouTube-on látható TEDx produkcióját rengetegen megosztották a szüleink ismerősei közül, főleg az X-esek (az 1960-as - 70-es években születettek) – reagálnak. - Ha csak egy ember gondolkodik ezután másképp, ha legalább máshogy nézne ránk egyetlen ember, az már eredmény lenne. A saját generációnkat pedig erősíteni és biztatni szeretnénk, bátorságot adhatunk nekik ahhoz, hogy vállaljanak konfliktust akár a szüleikkel is – fogalmazzák meg a világmegváltó célt. A kérdésre, hogy ők vajon végighallgatják-e a szüleiket, és adnak-e negyedórát nekik, az időt, az együttműködést és a kölcsönös tiszteletet említik öntudatosan. - Kritikája válogatja. Ha valaki odaülne mellém és azt mondaná, hogy szeretném, hogy végighallgass, akkor nyilván, de amikor egy anya negyedórán keresztül papol, akkor biztosan nem. Nagyon sokszor nincs indok a kioktatáshoz, „csak azért, mert azt mondtam!” - halljuk. Ha megkapnánk azt a tiszteletet, hogy meghallgatnak minket, akkor inkább hatnának ránk – válaszolják.  - Az a titka, hogyha te nyitott vagy, akkor megértenek – ad segítséget Braczkó Szilvia, aki nem mellesleg maga is szülő, és a harminc tizenévessel együtt dolgozó felnőtt tapasztalatait jeleníti meg az előadásban. - Az a tizenöt perc alapvetően arról szól majd, hogy hogyan lehet együttműködő kapcsolatot fenntartani ezzel a generációval – fejezi be.

Gyerekek irányítanak

Figyeljünk a gyerekekre! Hallgassuk meg a véleményüket, adjunk nekik elég információt a világról, vonjuk be őket az életüket érintő döntésekbe! Ezek a fő üzenetei az UNICEF nemzetközi kampányának, amelyben Magyarország tavaly vett részt először. November 20-án, a Gyermekek Világnapján, az ENSZ gyermekjogi egyezménye elfogadásának évfordulóján évről évre a gyerekek veszik át egy napra az irányítást, és az élet majdnem minden területén hallatják a hangjukat. Ezen a napon a Népszava 11. oldalán is gyerekek írásai, gyerekek szerkesztésében jelennek majd meg.  

Negyedóra tudomány

A nyolcvanas évek közepén Amerikában indult TED egy nonprofit szervezet és különleges konferenciasorozat, amely elkötelezett a „Terjesztésre érdemes gondolatok” eszméje mellett. Konferenciáin 18 perces vagy rövidebb, gondolatébresztő és szórakoztató előadások zajlanak. A jellemzően tudományos témájú, globális társadalmi problémákról szóló prezentációk angol nyelvűek, de számos önkéntes munkájának köszönhetően nagyon sok közülük magyar felirattal is elérhető. A TEDx az Egyesült Államokon kívüli, a független licensz-szel rendelkező TED szellemiségű rendezvényeket rendezvényeket jelöli. 

2018.11.12 12:01
Frissítve: 2018.11.12 12:19

DECODE – kiállítás arról, mégis mi lehet egy költő, kőfaragó vagy festő fejében

Publikálás dátuma
2018.11.12 10:15

Fotó: / ILLÉS ANNA
Építészek és képzőművészek mesélnek az alkotói munka mögött meghúzódó élményekről és gondolatokról
Mire gondolhatott a költő? – tesszük fel gyakran a kérdést egy-egy műalkotás előtt állva, s próbáljuk megfejteni a különös színek, s ismeretlen formák lebilincselő játékának mibenlétét, az ötlet alapját. Máskor eszünkbe sem jut, hogy rákérdezzünk a látottakra, pusztán magával ragad a mű ereje, és átadjuk magunkat a látványnak. Vélhetőleg e kettősség mentén valósul meg az alkotói folyamat is: míg egyeseknél ösztönös működésmódról, addig másoknál tudatos koncepcióról, átgondolt felépítésről lehet szó. A DECODE – The Space for ARTHITECTURE című kezdeményezés ez utóbbit kívánja megragadni. A projektet létrehozó BORD Építész Stúdió elképzelése szerint az átütő hatást kiváltó épületek, szobrok vagy más művészeti alkotások mögött mindig komoly koncepció áll, amely kötődhet akár hangulatokhoz, történetekhez, emlékekhez. Ennek megjelenítésére pályázatot írtak ki építészet, valamint vizuális és alkalmazott művészet témában, amelyre a beérkezett harmincöt videómunkából hat látható a Faur Zsófi Galéria terében. Míg az építészek korábban már megvalósult alkotással vagy tervvel pályázhattak, addig a művészeknek a BORD Stúdió három megadott projektjére kellett reagálniuk. A DECODE elnevezés főként a megfejtésre, s a körülöttünk lévő tárgyak mögött rejlő elképzelésekre, gondolatokra való rátalálásra utal. S bár a kiállított videók a művek hátterében meghúzódó történetekről mesélnek, magukban hordoznak valamit alkotóik látásmódjából is. Az építészet kategóriában díjazott nagyváradi Körös partján megalkotott vízi piac, a százéves Győri Kex-gyár romjain épülő közösségi hálózatok vagy a kolumbiai Bogota szegénynegyedében kialakított torony mind-mind az elképzelések határtalanságáról, a gondolati szabadságról árulkodnak. Nincs ez másként a vizuális és alkalmazott művészet kategória kiemelt munkáival sem, amelyek fotográfiai eljárásokkal való színes kísérletezésről, az identitás építéséről és lebontásáról, valamint az újrahasznosítás és a szobrászat kapcsolódási pontjairól adnak látképet egyedi megvilágításban. A kiállítás számos olyan dolgot tár a kíváncsi néző elé, amely tulajdonképpen ott van a szeme előtt: az újrahasznosítás, a közösségi hálózatok felfedezése, az összefogás ereje, vagy épp önmagunk megkérdőjelezése mindennapjaink részét képezik. Olyannyira, hogy a művészeti élet képviselői sem mennek el mellettük szó nélkül. Érdemes azonban olykor elmenni a falig, s mögé nézni, vagy épp lebontani azt, hogy az egyértelmű is láthatóvá váljon – üzenik az egyes pályamunkák. Ezzel a dekódolás új jelentését is kínálva, s fellebbentve a fátylat a költő gondolatairól.
2018.11.12 10:15
Frissítve: 2018.11.12 10:26