G.E.;

turizmus;Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség;Nemzeti Rendezvénykoordinációs Központ;

2016-02-04 06:13:00

A turizmust is lenyúlja az állam

A turisztikai és idegenforgalmi szakma több szervezete is megerősítette lapunknak, hogy a kormány nem tárgyalt velük az új turisztikai állami gigaszervezet, a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség (NIÜ) létrehozásáról, amelynek terveiről a hvg.hu számolt be elsőként. Az ágazat teljes központosítását jelentő elképzelést a Rogán Antal vezetése alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda dolgozta ki, a szöveg hivatalosan nem nyilvános, viszont a kormány heteken belül elfogadhatja, hiszen a tervről a parlamentnek nem kell tárgyalnia, sőt a javaslat szerint társadalmi egyeztetést sem kell tartani róla.

Az állami ügynökség létrehozásával a kormány célja egyértelműen az, hogy növelje a turizmusból származó bevételeket, mert azok ma a GDP kevesebb, mint 9 százalékát adják, a szomszédos országok ennél magasabb bevételeket érnek el. A kormányzati terv szerint ehhez a bevételnöveléshez egységes intézményi struktúra kell, amely egységes marketing stratégiát követ.

Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára a Népszavának úgy fogalmazott, bár működésüket alapvetően meghatározó kérdésekről van szó, egyelőre még véleményt sem tudnak formálni a tervekről, hisz ők is csak annyit tudnak róluk, ami a sajtóban megjelent. A kormányhatározat terveiben most az szerepel, hogy a megszüntetésre ítélt Magyar Turizmus Zrt. helyett hoznák létre a központi ügynökséget, ez vezetné és koordinálná az egyes részfeladatokat végző irodahálózatot. A hol irodának, hol divíziónak, hol meg szervezetnek titulált egységek között kiemelkedő helyet kap a Nemzeti Kongresszusi Iroda, amelynek legfőbb feladata, hogy hazánkat a régió vezető konferencia-célpontjává tegye.

Az egyetlen konkrét terv azonban, amit ezzel kapcsolatban olvasni lehet, az az, hogy meg kell szerezni egy nemzetközi rangú konferencia állandó rendezési jogát. Valójában az utóbbi évtizedek idegenforgalmi fejlesztési tervei rendre erre akartak alapozni, meggyőző érvet pedig nem tartalmaz az elérhető szöveg, hogy mitől működne jobban az új struktúra, mint az eddigiek. A következő óriásközpont a logisztikusokból, rendezvényszervezőkből, kommunikációs és katasztrófavédelmi szakemberekből álló Nemzeti Rendezvénykoordinációs Központ lenne, amely összefogná a nagyobb kulturális fesztiválok, a tűzijátékok, nagy koncertek, egyéb tömegrendezvények, továbbá sportrendezvények szervezését és biztosítását Budapesten és szerte az országban.

Azt azonban nem lehet tudni, kinek kellene megfizetni az új szervezet működtetését, hiszen az állami és önkormányzati támogatások mellett homályosan tagdíj és jutalék bevételekről beszél a javaslat, de nem pontosítja a szöveg, hogy ez milyen kört érintene. Egy biztos, a teljes magyar rendezvényszervezői piacot átszabhatja az új szervezet, így nem csodálkozunk rajta, hogy a Magyar Rendezvényszervezők Szövetségének vezetői óvatosan kihátráltak a terv értékelése elől. A hvg.hu értesülései szerint januárban a kormány egyes szereplői ugyan egyeztettek a javaslatról, de vélhetően még nincsenek diplomáciai tervek, hogy miként kellene átszervezni a turisztikai külképviseletek hálózatát, mert a határozati javaslat itt megáll az óhaj megfogalmazásánál.