Ismét beszólt a kormánynak Tarlós

Elkészült az M3-as metró infrastrukturális felújításának vonalas ütemterve, Tarlós István már azt is belőtte, hogy 2019. szeptember 30-ra átadják a felújított vonalat. A főpolgármester azonban tegnap elismerte, az EU egyelőre a felújításhoz szükséges támogatást sem hagyta jóvá. Kiderült, a hulladékgazdálkodási törvény módosításával nagyon rosszul jár Budapest, az agglomerációs vonalak átadásáról szóló egyeztetés pedig "kicsit lassú".

Hivatalos ütemezés szerint 2019. szeptember 30-ra átadnák a felújított M3-as metró vonalat. A felújított szerelvények már 2019 június végétől futnak majd az új alagútban, feltéve, hogy az unió jóváhagyja a támogatási kérelmet, ez egyelőre várat magára. A főpolgármester tegnapi Budapestinfóján ezért nem tudta pontosan megmondani, mikor kezdődik az infrastrukturális felújítás, de a most elkészült ütemterv szerint a felszíni pótlások kiépítése már most, az első félévében megkezdődne, és a metrófelújítás első ütemének is 2016. november-decemberben kell megkezdődnie. Ha ez egy hónapnál többet csúszik, akkor Tarlós István szerint a szeptember végi határidő is veszélybe kerül. A város vezetője elképzelhetetlennek tartja, hogy elhalasszák, vagy töröljék az M3-as felújítását, ez ugyanis a városnak, a kormánynak katasztrofális kudarcot jelentene, és azzal járna, hogy 2019-ig valamikor le kellene állítani a metróvonalat. "A kormány pedig nem vállalhatja azt a politikai kockázatot, hogy leállítsa azt a metrót, ami évente több utast szállít, mint országosan a MÁV" - fogalmazott Tarlós. Hozzátette, ha az unió esetleg nem adna támogatást, akkor meggyőződése szerint "az állam kénytelen lesz a zsebébe nyúlni".

"Nem hatalomtechnikai kérdésnek tekintem Budapestet, engem nem erre választottak meg, ha szükség van rá, akkor vitatkozom". Erről az agglomerációs közlekedés átadása kapcsán beszélt a főpolgármester. Az átadásról Seszták Miklós fejlesztési miniszterrel folytatott tárgyalás szerinte jó irányba halad, csak "kicsit lassú". A főváros havi bontásban is elküldte a szaktárcának, hogy az agglomerációs közlekedésből évente 12,4 milliárdos vesztesége származik. Tarlós közölte: ha az állam havi ütemezésben fedezi a költségeket, és az e-jegyrendszer finanszírozásával kapcsolatban is garanciákat ad a fővárosnak, akkor Budapest ideiglenes megállapodás alapján kész biztosítani az agglomerációs közlekedést. Még akár akkor is, ha a technikai átadás-átvétel egy évig elhúzódik.

Arról lapunk kérdésére nem beszélt, miben sikerült eddig a miniszterrel megállapodni, viszont világossá tette, Orbán Viktornak mindenre rá kell bólintania. Arra a "szenilis csapongásra" a főpolgármester nem kíváncsi, ami az agglomerációs tömegközlekedés kapcsán a médiában és a pártokban zajlik, mert az utasokat csak az érdekli, jön-e a busz és megáll-e ott, ahol korábban. Annyit azért elárult, a főváros azt szeretné, ha minden a régiben maradna az agglomerációs járatok átadása után, a bérlet se kerüljön többe és a járatokat se ritkítsák. Ha ezt nem sikerülne elérni, akkor előlép a korábban "meglebegtetett" ötleteivel. Így például azzal, hogy a Volánbusz és a MÁV fizessen behajtási díjat, esetleg pénzt kérne a buszfordulók használatáért, de külön dugódíj-tarifát is kiszabhatnak a vidékiekre. Tarlós nem gondolja, hogy idáig el kell jutni és abban bízik, hogy február 17-ig, a fővárosi közgyűlés következő üléséig, amelyen a költségvetést elfogadják, legalább az alapmegállapodást sikerül megkötni. Nem tudja, mit kell azon annyit gondolkodni, hogyan fizesse ki az agglomerációs közlekedés díját a kormány, amíg át nem veszik - fogalmazott.

A 65 éven felüliek ingyen utazásával kapcsolatban közölte, nem az a célja, hogy a kedvezményt elvegye a nyugdíjasoktól, hanem az, hogy ha a kormány döntött az ingyen utazásról, akkor az abból keletkező veszteséget, vagy legalább egy részét fizesse is ki. A díjmentesség Budapesten mintegy félmillió embert érint, közülük 350 ezer a 65 év feletti nyugdíjas. A díjmentesség 8 milliárd forint veszteséget okoz a BKV-nak. Bár a főpolgármester vihart kavart, amikor közölte, el kellene gondolkodni azon, hogy a 65 év fölöttiek ingyen utazhassanak, hiszen a parizerért is fizetni kell, a Népszava kérdésére bevallotta, nem biztos abban, hogy a kormány átutalja a 8 milliárdos veszteséget. Korábbi kijelentésével csupán arra akart figyelmeztetni, hogy itt megint szolgáltat a város, amit az állam nem fizet ki.

Miután a hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosításával ismét rosszul jár Budapest, Tarlós azt kérte a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy a végrehajtási rendelet megalkotásába vonják be a fővárost. Emlékeztetett rá, hogy az FKF Zrt. 7 milliárd forintos költségből bevezette a házhoz menő, szelektív hulladékgyűjtési rendszert, ami lényegesen megdrágította a hulladékkezelést. Az új szabályozás alapján 140 ezer hulladékgyűjtő edényt kellene kicserélni. Az FKF Zrt.-nek a város takarításából évente több milliárdos vesztesége képződik, míg a hulladékgazdálkodásból ezt meghaladó profit keletkezett, így a cég egyensúlyba tudott kerülni. Ha a törvénymódosítás következtében a díjmegállapítás elkerül a fővárostól, akkor gyakorlatilag az említett profit eltűnik, mert a fővárosi pénzből a vidéki veszteségeket tüntetnék el.

A csepeli HÉV felújításra szorul, mert nem kapcsolódik a fővárosi gyorsvasúti rendszerbe. Az elképzelések szerint a Közvágóhíd térségében összekötnék az 1-es villamos vonalával, a Boráros téren a nagykörúti villamosokkal úgy, hogy a 4-es és a 6-os villamosok közül csak az egyik menne át Budára, a másik az újbudai irány helyett délre fordulva Csepelre közlekedne. Mindez azonban még távoli terv, egyelőre csak az olimpia miatt került a köztudatba.