Válaszút előtt a kormány - Növekedik az államadósság?

Publikálás dátuma
2016.02.10 06:24
Varga Mihály szerint bürokratikus a bürokráciacsökkentés FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Válaszút elé került a kormány, ha enged a pénzügyi fegyelemből, akkor ismét növekedni fog a GDP arányos államadósság és az államháztartási hiány. Ha szigorítanak, akkor viszont növekednek a társadalmi feszültségek, mint számos európai országban. A kormány még nem jutott dűlőre a kérdésben - derült ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) tartott előadásából.

Megszoktuk, hogy a magyar gazdaság legfontosabb mutatóival minden fórumon, plakátokon, az általa fizetett hirdetések közlésére alkalmasnak talált médiumokban kérkedik a kormány. E dicshimnusz közepette szokatlanul visszafogott hangot ütött meg a Corvinuson, elsősorban közgazdászhallgatóknak tartott előadásában Varga Mihály. A miniszter megemlítette ugyan, hogy kormányra kerülésük óta 550 ezer fővel nőtt (a közmunkásokat és az egy évnél rövidebb ideje külföldön munkát vállalókat is beszámítva) a foglalkoztatottak száma, de amíg a hazai statisztikai adatok szerint 4,6 milliónyian vannak, addig például a Magyarországéval nagyjából azonos lélekszámú Csehországban 5,1 milliónyian. Bár a magyar kormány továbbra sem mondott le a foglalkoztatási ráta további bővítéséről, Varga Mihály nem mulasztotta el megemlíteni, hogy például a győri, esztergomi nagyüzemek működéséhez már elengedhetetlenek a szlovák vendégmunkások. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a magasabb bérek reményében számosan keresnek Nyugat-Európában munkaalkalmat.

Kormányzati körökben terjed az a nézet, hogy Magyarország a régió egyik legversenyképesebb országa. A Varga Mihály által ismertetett számok ezt az állítást azonban cáfolták. A miniszter elmondta ugyanis, hogy az állam olyannyira központosította az elmúlt években a bevételeket, hogy az újraelosztás mértéke már eléri az 50 százalékot. (Szakértők szerint Magyarországnak a 45 százalék körüli érték lenne elfogadható.) A túlzott központosítás - szakértők szerint - az olyan országokra jellemző, ahol a költségvetésből kiemelkedő hányadot költenek egészségügyre, oktatásra és szociális ellátásra. Azonban Magyarországról ez aligha mondható el. Az állam a bürokrácia szintjének csökkentésével is mérsékelhetné a kiadásait - említette meg a miniszter, de elismerte, hogy ez "bürokratikusan halad". Versenyképességünket az is mérsékli, hogy az adóságszolgálathoz kötődő kamatterhek nálunk a GDP 4 százalékát teszik ki (ez az arány 2009-ben még 4,5 százalékos volt). Ugyanakkor Németországban 1,8 százalékos, Szlovákiában 1,9 százalékos, de még a szomszédos Szlovéniában is csak 3,2 százalékos a kamatteher, ami - Varga Mihály szavaival - versenyelőnyt jelent ezeknek az országoknak.

Tempóvesztésünk időszakát Varga Mihály a 2000-es évek elejére tette, amikor például Lengyelország és Csehország éves gazdasági növekedése 6-8 százalékos volt, szemben Magyarország 2-3 százalékával, és hátrányunkból még mindig nem sikerült ledolgozni.

Varga Mihály az előadását figyelemmel kísérő újságírói érdeklődést látva bejelentette, hogy tavaly az államadósság a hazai össztermék 75,8 százaléka volt. Azt nem részletezte, hogy ehhez az év utolsó napjaiban a kincstári egyszámlát példátlan mértékben ki kellett üríteni, de hát a jelek szerint az alaptörvényben rögzített adósságcsökkentéshez erre minden második évben szükség van.

Érik a felminősítés, bár Varga Mihály szerint nem vagyunk a hitelminősítők kedvencei. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a tavalyi sikeres makrogazdasági adatokat látva idén már nem maradhat el a magasabb osztályba sorolásunk.

Előretekintve a tárcavezető megjegyezte: a magyar gazdaságra veszélyek is leselkednek, van kockázata a fiskális lazításnak, amit el kell kerülni; az elmúlt húsz évben legalább kétszer ez történt, és ennek következményeként Magyarország lekerült a gyors felzárkózási pályáról. Ennél is határozottabban fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, amikor a túlzott költségvetési szigor veszélyeit elemezte: kevesebb beruházás, lassabb növekedés, alacsonyabb foglalkoztatás lenne az ára.

Teljes bizonytalanság a Brexit-szavazás körül

Publikálás dátuma
2019.03.19 09:00
Továbbra sem biztos az EU-ból való kilépés
Fotó: AFP/ Laure Boyer
A politikai élet mindkét meghatározó oldaláról folynak egyre kétségbeesettebb erőfeszítések arra, hogy a westminsteri parlament alsóháza harmadik nekifutásra megszavazza a Theresa May és az Európai Unió között kötött kilépési megállapodást. A kőbe vésettnek vélt március 29-i, ­greenwichi idő szerint este 11 órás „kapuzárás” mindenképpen elszállt, a kérdés az, hány hetes, hónapos, éves késést szenved a 2016. június 23-án megszavazott brit távozás az Európai Unióból, sőt megvalósul-e egyáltalán. Megoldhatatlannak látszik az a visszás helyzet, hogy míg a választópolgárok 52 százaléka nem kért a közösségből, a parlamentben jelenleg ülő képviselők 75 százaléka szavazott a maradásra. Az EU kilépési szempontból kulcsfontosságú, március 21-i csúcsértekezlete előtt Theresa May kedden kívánja ismét a parlament elé terjeszteni a „dealt”, amelyet először 230, másodszor 149 fős többséggel utasítottak el. May a The Sunday Telegraphban megjelentetett levelében figyelmeztette a Házat, hogy „a parlament kollektív politikai kudarcának látványos jelképe lesz”, ha a Brexit késlekedése miatt az Egyesült Királyságnak három évvel a népszavazás után részt kell vennie a májusi európai parlamenti választáson. A kormányfő felszólította képviselőtársait: „viselkedjenek demokratákként, kössék meg a szükséges kompromisszumokat, hogy véget érhessen a megosztottság”. Létezik egy B terv is, melyről két miniszter már a hét végén beszámolt. Phil Hammond pénzügyminiszter és Liam Fox nemzetközi kereskedelmi miniszter is rögzítette, ha várhatóan elutasítanák a megállapodást, a kormány nem bocsátja szavazásra, mert „nincs értelme kitenni magát egy újabb megaláztatásnak”. Ami biztos, e sorok írásakor a parlament keddi napirendje nem tartalmazta a kilépéssel összefüggő vitát vagy szavazást. Sőt, John Bercow parlamenti elnök azt közölte, addig nem engedi a szavazást, amíg a megállapodás szövegében nem történik érdemi változás. Az is a halasztást jelzi, hogy a volt pénzügyminiszter, George Osborne főszerkesztésével készülő Evening Standard napilap szerint is „több tucat voks hiányzik ahhoz, hogy a kormányfő megnyerje a versenyt”. Bármikor szavaznak is, a mérleg nyelvét az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) tízfős frakciója jelenti, hiszen őket érinti leginkább a megállapodás legvitatottabb pontja, a vámunió folytatását jelentő „backstop” rendezés. A koronahű szervezet álláspontja erősen befolyásolja az euroszkeptikus tory képviselők szavazási szándékát is. Tizenöt, a népszavazáson a távozásra voksolt választókerületet képviselő konzervatív politikus, köztük a befolyásos volt Brexit-ügyi miniszter, David Davis levélben fordult westminsteri kollégáihoz, hogy a „kilépés megvalósulása érdekében szavazzák meg az alkut, biztosítva ezzel az Unió mielőbbi elhagyását”. Ha a Downing Street 10. hiú reményeinek megfelelően a szerződés megkapná a többséget, április végéig el lehet fogadni a szükséges kísérő törvényeket az alsóházban. Így május utolsó hetében vagy június első hetében életbe léphetne a Brexit, pontosabban megkezdődhetne a kétéves átmeneti időszak. Ellenkező esetben Theresa Maynek közel ezer nappal a népszavazás után be kell ismernie vereségét és az 50. cikkely hosszú kiterjesztéséért folyamodni, ami mintegy 100 millió fontot felemésztő európai parlamenti képviselői választást von maga után. E lépést beláthatatlan hosszúságú EU-tagsággal járó újabb meghosszabbítási kérések és elvárások követhetik, csúfot űzve az elmúlt negyvenöt év legjelentősebb brit alkotmányos gyakorlatából. Ha May dealjét visszautasítja a Ház, Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője újabb bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormánnyal szemben, amit állítólag hat és húsz közötti konzervatív politikus is kész támogatni. Tartja magát az a találgatás is, mely szerint a kormányfő értékes szavazatokhoz jutna azzal az ígérettel, hogy a megállapodás szentesítése után, várhatóan júniusban önként lemond tisztségéről.
Frissítve: 2019.03.19 09:01

313,93 forinton áll az euró

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:51
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Tizenegy fillérrel erősödött a forint kedd reggelre az uniós fizetőeszközhöz képest, a dollárhoz és svájci frankhoz viszonyítva is javult az árfolyam.
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon kedd reggel. Az euró 313,93 forinton forgott reggel hét órakor, 11 fillérrel csökkent az árfolyama a hétfő esti 314,04 forinthoz képest. A dollár árfolyama 277,19 forintról 276,73 forintra, a svájci franké pedig 276,76 forintról 276,51 forintra gyengült.A jent 2,4864 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,4874 forinttal. Az euró 1,1343 dolláron forgott kedd reggel, 0,07 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,01 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1352 frankon jegyezték. Egy dollárért 1,0008 frankot kértek, napi szinten 0,05 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,13 százalékot veszített értékéből a dollár, kedd reggel 111,27 jent ért - írja az MTI.