Válaszút előtt a kormány - Növekedik az államadósság?

Publikálás dátuma
2016.02.10. 06:24
Varga Mihály szerint bürokratikus a bürokráciacsökkentés FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Válaszút elé került a kormány, ha enged a pénzügyi fegyelemből, akkor ismét növekedni fog a GDP arányos államadósság és az államháztartási hiány. Ha szigorítanak, akkor viszont növekednek a társadalmi feszültségek, mint számos európai országban. A kormány még nem jutott dűlőre a kérdésben - derült ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) tartott előadásából.

Megszoktuk, hogy a magyar gazdaság legfontosabb mutatóival minden fórumon, plakátokon, az általa fizetett hirdetések közlésére alkalmasnak talált médiumokban kérkedik a kormány. E dicshimnusz közepette szokatlanul visszafogott hangot ütött meg a Corvinuson, elsősorban közgazdászhallgatóknak tartott előadásában Varga Mihály. A miniszter megemlítette ugyan, hogy kormányra kerülésük óta 550 ezer fővel nőtt (a közmunkásokat és az egy évnél rövidebb ideje külföldön munkát vállalókat is beszámítva) a foglalkoztatottak száma, de amíg a hazai statisztikai adatok szerint 4,6 milliónyian vannak, addig például a Magyarországéval nagyjából azonos lélekszámú Csehországban 5,1 milliónyian. Bár a magyar kormány továbbra sem mondott le a foglalkoztatási ráta további bővítéséről, Varga Mihály nem mulasztotta el megemlíteni, hogy például a győri, esztergomi nagyüzemek működéséhez már elengedhetetlenek a szlovák vendégmunkások. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a magasabb bérek reményében számosan keresnek Nyugat-Európában munkaalkalmat.

Kormányzati körökben terjed az a nézet, hogy Magyarország a régió egyik legversenyképesebb országa. A Varga Mihály által ismertetett számok ezt az állítást azonban cáfolták. A miniszter elmondta ugyanis, hogy az állam olyannyira központosította az elmúlt években a bevételeket, hogy az újraelosztás mértéke már eléri az 50 százalékot. (Szakértők szerint Magyarországnak a 45 százalék körüli érték lenne elfogadható.) A túlzott központosítás - szakértők szerint - az olyan országokra jellemző, ahol a költségvetésből kiemelkedő hányadot költenek egészségügyre, oktatásra és szociális ellátásra. Azonban Magyarországról ez aligha mondható el. Az állam a bürokrácia szintjének csökkentésével is mérsékelhetné a kiadásait - említette meg a miniszter, de elismerte, hogy ez "bürokratikusan halad". Versenyképességünket az is mérsékli, hogy az adóságszolgálathoz kötődő kamatterhek nálunk a GDP 4 százalékát teszik ki (ez az arány 2009-ben még 4,5 százalékos volt). Ugyanakkor Németországban 1,8 százalékos, Szlovákiában 1,9 százalékos, de még a szomszédos Szlovéniában is csak 3,2 százalékos a kamatteher, ami - Varga Mihály szavaival - versenyelőnyt jelent ezeknek az országoknak.

Tempóvesztésünk időszakát Varga Mihály a 2000-es évek elejére tette, amikor például Lengyelország és Csehország éves gazdasági növekedése 6-8 százalékos volt, szemben Magyarország 2-3 százalékával, és hátrányunkból még mindig nem sikerült ledolgozni.

Varga Mihály az előadását figyelemmel kísérő újságírói érdeklődést látva bejelentette, hogy tavaly az államadósság a hazai össztermék 75,8 százaléka volt. Azt nem részletezte, hogy ehhez az év utolsó napjaiban a kincstári egyszámlát példátlan mértékben ki kellett üríteni, de hát a jelek szerint az alaptörvényben rögzített adósságcsökkentéshez erre minden második évben szükség van.

Érik a felminősítés, bár Varga Mihály szerint nem vagyunk a hitelminősítők kedvencei. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a tavalyi sikeres makrogazdasági adatokat látva idén már nem maradhat el a magasabb osztályba sorolásunk.

Előretekintve a tárcavezető megjegyezte: a magyar gazdaságra veszélyek is leselkednek, van kockázata a fiskális lazításnak, amit el kell kerülni; az elmúlt húsz évben legalább kétszer ez történt, és ennek következményeként Magyarország lekerült a gyors felzárkózási pályáról. Ennél is határozottabban fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, amikor a túlzott költségvetési szigor veszélyeit elemezte: kevesebb beruházás, lassabb növekedés, alacsonyabb foglalkoztatás lenne az ára.

Szerző

Törökország bekérette az USA-nagykövetet

A török külügyminisztérium kedden bekérette az Egyesült Államok ankarai nagykövetét - közölte az Anadolu török állami hírügynökség.

Törökország aggodalmát fejezte John Kirbynek, az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivőjének hétfői kijelentésével kapcsolatban, amely szerint az Egyesült Államok nem tekinti terrorszervezetnek a szíriai kurd Demokratikus Unió Pártját (PYD). Ankara terrorszervezetnek tekinti a PYD-t, mert kapcsolatban áll a Törökországban törvényen kívül helyezett Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK).

Szerző

Rendőröket öltek meg - Terroristákat ítélnek el

Megkezdődött annak a 29 feltételezett terroristának a pere Macedóniában, aki a vád szerint kapcsolatba hozható az utóbbi évek legvéresebbnek számító terrortámadásával, amely tavaly 18 halálos áldozatot követelt - közölte kedden a vesti.mk macedón hírportál.

Két napon át tartott az összecsapás a macedón hatóságok és a fegyveres csoport között tavaly májusban a koszovói-macedón határ közelében fekvő Kumanovóban. A lövöldözés egy illegálisan felhúzott lakótelepen tört ki, a harcban több tucatnyian megsérültek mindkét oldalon, 18-an életüket vesztették, közöttük 8 rendőr, az összecsapások során több ház megrongálódott.

A 29 férfit terrorizmussal és terrorista szervezetben történő részvétellel vádolják. A vádlottak többsége koszovói állampolgár, tizenegyen macedóniai albánok, egyikük pedig Albániából származik.

Hasonlóan heves összecsapások legutóbb 2001-ben voltak a macedónok és albánok lakta Kumanovóban, akkor a macedón fegyveres erők hat hónapon keresztül csaptak össze a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (UCK) albán fegyveres szervezet gerilláival, akik szélesebb jogköröket követeltek az albán kisebbségnek. A harcoknak a nyugati közvetítéssel tető alá hozott ohridi békemegállapodás vetett véget, amelynek alapján az albánok jogait kibővítették. Bizonyos feszültség azonban azóta is fennmaradt, és időnként továbbra is előfordulnak erőszakos cselekmények.

Szerző