Válaszút előtt a kormány - Növekedik az államadósság?

Válaszút elé került a kormány, ha enged a pénzügyi fegyelemből, akkor ismét növekedni fog a GDP arányos államadósság és az államháztartási hiány. Ha szigorítanak, akkor viszont növekednek a társadalmi feszültségek, mint számos európai országban. A kormány még nem jutott dűlőre a kérdésben - derült ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) tartott előadásából.

Megszoktuk, hogy a magyar gazdaság legfontosabb mutatóival minden fórumon, plakátokon, az általa fizetett hirdetések közlésére alkalmasnak talált médiumokban kérkedik a kormány. E dicshimnusz közepette szokatlanul visszafogott hangot ütött meg a Corvinuson, elsősorban közgazdászhallgatóknak tartott előadásában Varga Mihály. A miniszter megemlítette ugyan, hogy kormányra kerülésük óta 550 ezer fővel nőtt (a közmunkásokat és az egy évnél rövidebb ideje külföldön munkát vállalókat is beszámítva) a foglalkoztatottak száma, de amíg a hazai statisztikai adatok szerint 4,6 milliónyian vannak, addig például a Magyarországéval nagyjából azonos lélekszámú Csehországban 5,1 milliónyian. Bár a magyar kormány továbbra sem mondott le a foglalkoztatási ráta további bővítéséről, Varga Mihály nem mulasztotta el megemlíteni, hogy például a győri, esztergomi nagyüzemek működéséhez már elengedhetetlenek a szlovák vendégmunkások. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a magasabb bérek reményében számosan keresnek Nyugat-Európában munkaalkalmat.

Kormányzati körökben terjed az a nézet, hogy Magyarország a régió egyik legversenyképesebb országa. A Varga Mihály által ismertetett számok ezt az állítást azonban cáfolták. A miniszter elmondta ugyanis, hogy az állam olyannyira központosította az elmúlt években a bevételeket, hogy az újraelosztás mértéke már eléri az 50 százalékot. (Szakértők szerint Magyarországnak a 45 százalék körüli érték lenne elfogadható.) A túlzott központosítás - szakértők szerint - az olyan országokra jellemző, ahol a költségvetésből kiemelkedő hányadot költenek egészségügyre, oktatásra és szociális ellátásra. Azonban Magyarországról ez aligha mondható el. Az állam a bürokrácia szintjének csökkentésével is mérsékelhetné a kiadásait - említette meg a miniszter, de elismerte, hogy ez "bürokratikusan halad". Versenyképességünket az is mérsékli, hogy az adóságszolgálathoz kötődő kamatterhek nálunk a GDP 4 százalékát teszik ki (ez az arány 2009-ben még 4,5 százalékos volt). Ugyanakkor Németországban 1,8 százalékos, Szlovákiában 1,9 százalékos, de még a szomszédos Szlovéniában is csak 3,2 százalékos a kamatteher, ami - Varga Mihály szavaival - versenyelőnyt jelent ezeknek az országoknak.

Tempóvesztésünk időszakát Varga Mihály a 2000-es évek elejére tette, amikor például Lengyelország és Csehország éves gazdasági növekedése 6-8 százalékos volt, szemben Magyarország 2-3 százalékával, és hátrányunkból még mindig nem sikerült ledolgozni.

Varga Mihály az előadását figyelemmel kísérő újságírói érdeklődést látva bejelentette, hogy tavaly az államadósság a hazai össztermék 75,8 százaléka volt. Azt nem részletezte, hogy ehhez az év utolsó napjaiban a kincstári egyszámlát példátlan mértékben ki kellett üríteni, de hát a jelek szerint az alaptörvényben rögzített adósságcsökkentéshez erre minden második évben szükség van.

Érik a felminősítés, bár Varga Mihály szerint nem vagyunk a hitelminősítők kedvencei. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a tavalyi sikeres makrogazdasági adatokat látva idén már nem maradhat el a magasabb osztályba sorolásunk.

Előretekintve a tárcavezető megjegyezte: a magyar gazdaságra veszélyek is leselkednek, van kockázata a fiskális lazításnak, amit el kell kerülni; az elmúlt húsz évben legalább kétszer ez történt, és ennek következményeként Magyarország lekerült a gyors felzárkózási pályáról. Ennél is határozottabban fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, amikor a túlzott költségvetési szigor veszélyeit elemezte: kevesebb beruházás, lassabb növekedés, alacsonyabb foglalkoztatás lenne az ára.