Válaszút előtt a kormány - Növekedik az államadósság?

Publikálás dátuma
2016.02.10 06:24
Varga Mihály szerint bürokratikus a bürokráciacsökkentés FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Válaszút elé került a kormány, ha enged a pénzügyi fegyelemből, akkor ismét növekedni fog a GDP arányos államadósság és az államháztartási hiány. Ha szigorítanak, akkor viszont növekednek a társadalmi feszültségek, mint számos európai országban. A kormány még nem jutott dűlőre a kérdésben - derült ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) tartott előadásából.

Megszoktuk, hogy a magyar gazdaság legfontosabb mutatóival minden fórumon, plakátokon, az általa fizetett hirdetések közlésére alkalmasnak talált médiumokban kérkedik a kormány. E dicshimnusz közepette szokatlanul visszafogott hangot ütött meg a Corvinuson, elsősorban közgazdászhallgatóknak tartott előadásában Varga Mihály. A miniszter megemlítette ugyan, hogy kormányra kerülésük óta 550 ezer fővel nőtt (a közmunkásokat és az egy évnél rövidebb ideje külföldön munkát vállalókat is beszámítva) a foglalkoztatottak száma, de amíg a hazai statisztikai adatok szerint 4,6 milliónyian vannak, addig például a Magyarországéval nagyjából azonos lélekszámú Csehországban 5,1 milliónyian. Bár a magyar kormány továbbra sem mondott le a foglalkoztatási ráta további bővítéséről, Varga Mihály nem mulasztotta el megemlíteni, hogy például a győri, esztergomi nagyüzemek működéséhez már elengedhetetlenek a szlovák vendégmunkások. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a magasabb bérek reményében számosan keresnek Nyugat-Európában munkaalkalmat.

Kormányzati körökben terjed az a nézet, hogy Magyarország a régió egyik legversenyképesebb országa. A Varga Mihály által ismertetett számok ezt az állítást azonban cáfolták. A miniszter elmondta ugyanis, hogy az állam olyannyira központosította az elmúlt években a bevételeket, hogy az újraelosztás mértéke már eléri az 50 százalékot. (Szakértők szerint Magyarországnak a 45 százalék körüli érték lenne elfogadható.) A túlzott központosítás - szakértők szerint - az olyan országokra jellemző, ahol a költségvetésből kiemelkedő hányadot költenek egészségügyre, oktatásra és szociális ellátásra. Azonban Magyarországról ez aligha mondható el. Az állam a bürokrácia szintjének csökkentésével is mérsékelhetné a kiadásait - említette meg a miniszter, de elismerte, hogy ez "bürokratikusan halad". Versenyképességünket az is mérsékli, hogy az adóságszolgálathoz kötődő kamatterhek nálunk a GDP 4 százalékát teszik ki (ez az arány 2009-ben még 4,5 százalékos volt). Ugyanakkor Németországban 1,8 százalékos, Szlovákiában 1,9 százalékos, de még a szomszédos Szlovéniában is csak 3,2 százalékos a kamatteher, ami - Varga Mihály szavaival - versenyelőnyt jelent ezeknek az országoknak.

Tempóvesztésünk időszakát Varga Mihály a 2000-es évek elejére tette, amikor például Lengyelország és Csehország éves gazdasági növekedése 6-8 százalékos volt, szemben Magyarország 2-3 százalékával, és hátrányunkból még mindig nem sikerült ledolgozni.

Varga Mihály az előadását figyelemmel kísérő újságírói érdeklődést látva bejelentette, hogy tavaly az államadósság a hazai össztermék 75,8 százaléka volt. Azt nem részletezte, hogy ehhez az év utolsó napjaiban a kincstári egyszámlát példátlan mértékben ki kellett üríteni, de hát a jelek szerint az alaptörvényben rögzített adósságcsökkentéshez erre minden második évben szükség van.

Érik a felminősítés, bár Varga Mihály szerint nem vagyunk a hitelminősítők kedvencei. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a tavalyi sikeres makrogazdasági adatokat látva idén már nem maradhat el a magasabb osztályba sorolásunk.

Előretekintve a tárcavezető megjegyezte: a magyar gazdaságra veszélyek is leselkednek, van kockázata a fiskális lazításnak, amit el kell kerülni; az elmúlt húsz évben legalább kétszer ez történt, és ennek következményeként Magyarország lekerült a gyors felzárkózási pályáról. Ennél is határozottabban fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, amikor a túlzott költségvetési szigor veszélyeit elemezte: kevesebb beruházás, lassabb növekedés, alacsonyabb foglalkoztatás lenne az ára.

2016.02.10 06:24

A korcsolya központ miatt bezár a Récsei Center, petíciót indítottak a környékbeliek

Publikálás dátuma
2019.01.18 13:01

Fotó: Google Street View/
Az üzletek tulajdonosait már értesítették arról, hogy májustól menniük kell.
Hamarosan korcsolyapálya épül Zuglóban, a Thököly és a Dózsa György út kereszteződésétől nem messze található a Récsei Center nevű bevásárlóközpont helyén – írja a 444.hu, a döntésről pár hete Orbán Viktor miniszterelnök rendelkezett a Magyar Közlönyben. A portál szerint a környéken élők már petíciót is indítottak a bevásárlóközpont megtartásáért. Nem túl jók az esélyeik: a plázát már eladták az államnak, és az ott működő üzletek tulajdonosait is értesítették, hogy májustól menniük kell. A tervek szerint a Nemzeti Korcsolyázó Központ 2022-re készülhet el, lesz benne 40 ezer négyzetméteres korcsolyacsarnok, parkoló, hotel és üzletsor.
2019.01.18 13:01

Minden dolgozó sztrájkba lépett az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.18 12:18

Fotó: Facebook/ Audi Hungária Független Szakszervezet
Két órás figyelmeztető sztrájkot tartott délelőtt az Audi győri gyárában a helyi szakszervezet. A dolgozók 100 százaléka beállt a kezdeményezés mögé.
Rendkívül sikeresnek értékelte az Audi győri gyárában péntek délelőtt tartott két órás figyelmeztető sztrájkot lapunknak nyilatkozva Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke. A visszajelzések alapján a dolgozók 100 százaléka részt vett a munkabeszüntetésben: vagyis azok is, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Ez a délelőtti műszakos kollégákat jelenti, ugyanis csak az tud sztrájkolni, aki éppen be van osztva munkára, márpedig az autóiparban több műszakban dolgoznak a munkavállalók – magyarázta. (Az Audi győri gyárában mintegy 13 ezren dolgoznak, az AHFSZ-nek 8700 tagja van). A vállalatnál hónapok óta tartanak a bértárgyalások, de eddig nem vezettek eredményre. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy az idén 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg minden dolgozó alapbérét. Azt is követelik, hogy az alkalmazottak bruttó 620 ezres cafeteria keretét növeljék 787 ezer forintra, ez ellensúlyozná ugyanis a cafeteria januártól megemelt adóterhei miatti jövedelemkiesést. További céljuk a dolgozókat motiváló jubileumi bónusz bevezetése, a mozgóbér 4 százalékának alapbérbe történő beépítése. Ezen felül azt is szeretnék elérni, hogy a dolgozók kapjanak havonta legalább egy teljes szabad hétvégét, és maguk dönthessék el, mikor veszik ki az életkor, illetve a gyermekek után járó pótszabadságokat (ezekről a Munka törvénykönyve alapján most a munkáltató dönthet). Az Audi részéről túlzónak tartják ezeket a követeléseket – a munkáltató eredetileg két évre szóló, 10+10 százalékos béremelést javasolt, és ezen a tárgyalások során lényegileg nem is változtatott -, ezért nem jött még létre megállapodás. A hétfőn az AHFSZ így elutasította a cég legutolsó béremelési ajánlatát, és megalakította a sztrájkbizottságot. Szerdán újabb ajánlat érkezett a munkáltatótól, de ezt a szakszervezet még visszalépésként is értékelte, és szintén elutasította. Németh Sándor a további lépéseket firtató kérdésünkre azt mondta: nem zárkóznak el a tárgyalások elől. Vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatóval, és hétfőre is van már egyeztetési időpontjuk. Kedden reggel viszont lejár az egyeztetési kötelezettség 7 napos határideje, így ha addig sem születik megállapodás, a sztrájkbizottság dönt majd a további lépésekről. A figyelmeztető sztrájk sikeressége alapján a szakszervezeti vezető azt reméli: a munkáltató bérajánlata pozitív irányba mozdul majd el. Az AHFSZ szerint egyébként teljes mértékben megalapozott és szakmailag alátámasztott a bérkövetelésük. Honlapjukon arról írnak: a Volkswagen csoport - amelyhez az Audi Hungaria Zrt., az Audi AG győri székhelyű leányvállalata is tartozik - legfontosabb nyugat-és kelet-európai egységeinél a 2017-ben regisztrált üzleti és bérekkel kapcsolatos mutatók alapján a magyar dolgozók jelentős bérhátrányban vannak. A szlovákiai gyáregységben dolgozók 28, a csehországiak 25, a lengyelországiak 39 százalékkal keresnek többet, mint az Audi Hungaria Zrt. munkavállalói. A belga Audinál fizetett átlagbér pedig 3,6-szorosa a győrinek. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója (az egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott érték) kimagasló a többiekhez képest. Ha az Audi Hungaria Zrt. adatait vesszük 100 százaléknak, akkor ehhez képest a cseh 64, a szlovák 40, a lengyel 35, a belga mindössze 21 százalékos. Az Audi csoport átlaga pedig 53 százalék - írják. A szakszervezet azt is jelezte: felmérésük szerint a dolgozók a jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat. Nem a németországi fizetések „egy az egyben eléréséért” harcolnak tehát (a különbség a német dolgozók javára 4-5-szörös), hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért.  
2019.01.18 12:18