A kormány állítja, hogy Paks II. piaci beruházás

A kormány álláspontja szerint a Paks II. beruházás "nem tartalmaz állami támogatást, szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő beruházás".

A Miniszterelnökség szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az osztrák állam "meg nem engedett állami finanszírozás miatt" kifogásolja a Paks II. beruházási terveket. Ausztria az Európai Bizottság vizsgálatához fűzött hivatalos állásfoglalását szerdán küldte meg az Európai Bizottságnak. Az osztrák érvek szerint "nem megtérülő technológia használatának támogatásáról" van szó, amely "a belső villamosenergia-piacon versenytorzító hatáshoz vezethet". Így előfordulhat, hogy a megújuló energiaforrást előállító, és ezáltal költséghatékonyabb energiatermelők nem tudnak piacra jutni, vagy kiszorulnak onnan - áll az osztrák gazdasági minisztérium által kiadott indoklásban.

A Miniszterelnökség közleményében azt írta: az osztrák állam paksi bővítést kifogásoló álláspontjának benyújtása várható volt, mivel Ausztria "anti-nukleáris hozzáállása" már a brit Hinkley Point C atomerőművi beruházás esetében is "tetten érhető volt", amikor pert indított a beruházás állami támogatását jóváhagyó bizottsági döntés ellen. Abba az eljárásba a magyar kormányzat is beavatkozik az Európai Bizottság és a brit kormány oldalán - emlékeztettek.

Kiemelték: az osztrák állam ugyanezen szempontok szerint támadja a Paks II. beruházást is, amikor egy esetleges állami támogatás feltételezett hatásait elemzi. Úgy fogalmaztak: "sajnos az osztrák fél nem eléggé tájékozott az esettel kapcsolatosan", így nem ismerte fel, hogy a Paks II. beruházás esetében ez az érvelés nem alkalmazható, hiszen az állami támogatás meglétét a beruházás pontos részleteit ismerő Európai Bizottság majdnem kétéves egyeztetés során sem azonosította.

Ezzel kapcsolatban a Miniszterelnökség hangsúlyozta: a magyar kormány álláspontja, hogy a Paks II. beruházás "nem tartalmaz állami támogatást, szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő beruházás". Erről a kormány a bizottságot tavaly május 22-én hivatalosan is értesítette. A kormányzat álláspontját a Rothschild bankház által, nemzetközi összehasonlító adatok alapján elkészített részletes gazdasági elemzés is megerősítette, amely a projekttársaság honlapján, illetve a kormany.hu-n elérhető - tették hozzá.

Közölték azt is, hogy az Országgyűlés 2009-től kezdve mindegyik parlamenti ciklusban megerősítette, hogy egyetért a jelenlegi atomenergia-termelés részarányának hosszú távú fenntartásával, hiszen így biztosítható a magyar lakosság és ipar számára az olcsó és biztonságos villamosenergia-ellátás.

Szerző
2016.02.10 20:01

Az államadósságot nem lehet legyőzni, legfeljebb kinőni

Publikálás dátuma
2018.10.22 15:35

Fotó: Shutterstock/
Egy év alatt 1183 milliárd forinttal nőtt Magyarország államadóssága, ahogy tavaly megugrott a hiány is. Igaz, közben a GDP is nőtt, vagyis arányaiban csökkent az adósság.
Az Eurostat hétfőn tette közzé friss elemzését, eszerint 2017-ben csökkent az államháztartási hiány és az államadóság az euróövezetben és az unió teljes területén is 2016-hoz képest. Az euróövezeti országok GDP-hez (bruttó nemzeti össztermékéhez) viszonyított államháztartási hiánya a 2016-os 1,6 százalékról 1 százalékra csökkent, az EU mind a 28 tagországra vonatkozó átlagos érték pedig 1,7 százalékról 1 százalékra mérséklődött tavaly. Az államadósság is csökkentő tendenciát mutat szerte Európában: 2016 végén az eurót használó országos GDP-arányos államadóssága 89,1 százalék volt, tavaly év végén viszont már csak 86,8 százalék. A 28 tagországban ugyanez az érték egy év alatt 83,3 százalékról 81,6 százalékra csökkent. Az Eurostat adatai szerint Magyarország GDP-je a 2016-os 35 474 milliárd forintról 38 355 milliárd forintra nőtt, azonban az állámháztartási hiány is megugrott: 584,4 milliárd forintról 849,1 milliárd forintra, százalékban kifejezve 1,6-ről 2,2-re. Nem áll jól Magyarország az államadósság terén sem, ha abszolut értékben, vagyis forintban nézzük: a 2016-os 26 912 milliárd forintról 28 095 milliárd forintra nőtt, a hazai össztermék növekedése miatt azonban GDP-arányosan 75,9 százalékról 73,3 százalékra csökkent. Az elemzés külön kiemeli: az Eurostat fenntartja azt a véleményét, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai, illetve azok cégei az államháztartás részét képzik, így azok kötelezettségvállalásai is megjelennek az összegzésben. Ahogy az Eximbank adósságállománya is: ebben az ügyben idén februárban a kormány feladta az Eurostattal folytatott csatározást. Az uniós statisztikai hivatal érvelése szerint az állami Eximbank adósságállománya beleszámít az államadósságba, míg a kormány szerint nem megfelelő statisztikai módszertant használ az Eurostat. A Magyar Nemzet cikke szerint februárban a kabinet annyi eredményt ér el a tárgyalásokon, hogy elérték, hogy ne a választás előtt kötelezzék a kormányt az adatok korrigálására, hanem csak április 23-án, azaz két héttel a szavazást követően, amikor a március végén induló Eurostat-egyeztetés végső határideje elérkezik.
Az Eurostat adatai szerint egyébként tavaly az EU 12 országában volt pozitív az államháztartás egyenlege. A legnagyobb többlete Máltának volt (a GDP 3,5 százaléka), a második helyen Ciprus áll (1,8 százalék többlettel), a harmadik Svédország (1,6 százalék). A sor végén Spanyolország (3,1 százalékos hiány) és Portugália (3 százalékos hiány) állnak.  A legalacsonyabb államadósságot Észtország tudhatja magáénak (a GDP mindössze 8,7 százaléka), a második helyen Lusemburg (23 százalék), a harmadikon Bulgária (25,6 százalék) áll. A leginkább eladósodott EU-tagállamok Görögország (a GDP 176,1 százalékára rúg a hiány), Olaszország (131,2 százalék) és Portugália (124,8 százalék).
2018.10.22 15:35

Trükkös tartozási adatsor

Publikálás dátuma
2018.10.22 09:30
REZSITARTOZÓK - A 2013 előtti adatokat homály fedi
Fotó: Népszava/
A lakossági áramtartozás-állomány az elmúlt öt év során felére, 16 milliárdra mérséklődött - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Gáz esetében az eredeti, 29 milliárdos összeg negyedére, 7,2 milliárdra esett, míg a 16 milliárdos lejárt távhőszámla-mérték tízmilliárdra csökkent. Az áramszolgáltatásból emiatt kikapcsoltak száma 42 ezerről 19 ezerre, gáz esetében 95 ezerről 34 ezerre, a távhőnél pedig 7 ezerről 5 ezerre esett. A három szektorban a 145 ezres szám 58 ezerre mérséklődött. Megjegyzendő: a tartozások száma és értéke egy gyors felfutást követően már az Orbán-kormány alatt, 2012-ben döntött abszolút rekordokat. A MEKH által korábban parlamenti írásbeli kérdésre kiadott adatok tanúsága szerint akkor a hátralék összege a három területen 70 milliárdra, 47 milliárdra és 26 milliárdra rúgott. A mostani mértékek nagyjából a 2009-es szintnek felelnek meg. Mindezek kimaradtak a kormánytól elvben független MEKH vasárnapra időzített közleményéből. Mi több: a közműhivatal most publikálta először önszántából a – kissé továbbra is önhatalmúlag összeválogatott – tartozásállomány-adatokat. Igaz, korábban a tartozók számáról is közöltek listát, amit azonban mostani közlésükben hiába kerestünk. Korábban csupán parlamenti írásbeli kérdésekre voltak hajlandóak közölni az – Orbán-kabinetről akkor még kevéssé rózsás képet mutató – statisztikát. Sőt tavaly többször vissza is utasították az MSZP e tárgyú kérését. A 2002-2010 közötti időszak jelenleginél kedvezőbb tartozásadatai kapcsán pedig úgy vélték, az nem összehasonlítható, mert „változott a módszertan”.
Szerző
2018.10.22 09:30
Frissítve: 2018.10.22 10:43