A kormány állítja, hogy Paks II. piaci beruházás

A kormány álláspontja szerint a Paks II. beruházás "nem tartalmaz állami támogatást, szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő beruházás".

A Miniszterelnökség szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az osztrák állam "meg nem engedett állami finanszírozás miatt" kifogásolja a Paks II. beruházási terveket. Ausztria az Európai Bizottság vizsgálatához fűzött hivatalos állásfoglalását szerdán küldte meg az Európai Bizottságnak. Az osztrák érvek szerint "nem megtérülő technológia használatának támogatásáról" van szó, amely "a belső villamosenergia-piacon versenytorzító hatáshoz vezethet". Így előfordulhat, hogy a megújuló energiaforrást előállító, és ezáltal költséghatékonyabb energiatermelők nem tudnak piacra jutni, vagy kiszorulnak onnan - áll az osztrák gazdasági minisztérium által kiadott indoklásban.

A Miniszterelnökség közleményében azt írta: az osztrák állam paksi bővítést kifogásoló álláspontjának benyújtása várható volt, mivel Ausztria "anti-nukleáris hozzáállása" már a brit Hinkley Point C atomerőművi beruházás esetében is "tetten érhető volt", amikor pert indított a beruházás állami támogatását jóváhagyó bizottsági döntés ellen. Abba az eljárásba a magyar kormányzat is beavatkozik az Európai Bizottság és a brit kormány oldalán - emlékeztettek.

Kiemelték: az osztrák állam ugyanezen szempontok szerint támadja a Paks II. beruházást is, amikor egy esetleges állami támogatás feltételezett hatásait elemzi. Úgy fogalmaztak: "sajnos az osztrák fél nem eléggé tájékozott az esettel kapcsolatosan", így nem ismerte fel, hogy a Paks II. beruházás esetében ez az érvelés nem alkalmazható, hiszen az állami támogatás meglétét a beruházás pontos részleteit ismerő Európai Bizottság majdnem kétéves egyeztetés során sem azonosította.

Ezzel kapcsolatban a Miniszterelnökség hangsúlyozta: a magyar kormány álláspontja, hogy a Paks II. beruházás "nem tartalmaz állami támogatást, szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő beruházás". Erről a kormány a bizottságot tavaly május 22-én hivatalosan is értesítette. A kormányzat álláspontját a Rothschild bankház által, nemzetközi összehasonlító adatok alapján elkészített részletes gazdasági elemzés is megerősítette, amely a projekttársaság honlapján, illetve a kormany.hu-n elérhető - tették hozzá.

Közölték azt is, hogy az Országgyűlés 2009-től kezdve mindegyik parlamenti ciklusban megerősítette, hogy egyetért a jelenlegi atomenergia-termelés részarányának hosszú távú fenntartásával, hiszen így biztosítható a magyar lakosság és ipar számára az olcsó és biztonságos villamosenergia-ellátás.

Szerző

Parragh: A túlóratörvény egy üzenet volt a német nagytőkének

Publikálás dátuma
2019.02.21 10:10

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint bölcsebb lett volna egyeztetni a folyamatot, bár a szakszervezeti oldalon „nem nagyon van kivel tárgyalni”.
Életszerűtlen a 400 órás túlórakeret általános alkalmazása, a Fidesz rengeteg konfliktust megspórolhatott volna, ha előtte 2-3 kávét megiszik a szakszervezetekkel – mondta Parragh László a hvg.hu-nak. Hozzátette, hogy 
„bölcsebb lett volna a folyamatot egyeztetni, nem került volna sok munkába. Az más kérdés, hogy szakszervezeti oldalon nem nagyon van kivel tárgyalni.”
Parragh szerint a 400 órás túlórakeret legfeljebb a dolgozók 5-10 százalékát érinti majd, és egy-két év kell ahhoz, hogy a valós hatás látsszon, azonban az közel sem akkora, mint amekkora tüntetések voltak miatta.
„Ezzel talán azt hiszik, hogy fogást találtak a kormányon, de keserű lesz a csalódásuk”
– tette hozzá.
Közölte, hogy a munkaadó „drágán megfizeti” a 400 órás túlórakeret alkalmazását, ügyes munkaszervezéssel vagy munkaközvetítő útján alkalmazott dolgozókkal olcsóbban jöhet ki. Arra a kérdésre, hogy ki kezdeményezte a módosítást, Parragh azt mondta:
„Senki, ez egy üzenet volt a német nagytőkének, hogy megéri Magyarországon befektetni.”
Parragh szerint életszerűtlen a felvetés, hogy az építőiparnak kedvezett volna a Fidesz, ott ugyanis valóban nagyon kockázatos túldolgoztatni az embereket.
A portál Garancsi István, Szíjj László és Mészáros Lőrinc cégét is megkereste azzal kapcsolatban, hogy alkalmazzák-e a 400 órás keretet, illetve a cég tulajdonosa kérte-e Orbán Viktor miniszterelnöktől vagy a kormány bármely tagjától a változtatást. Garancsi cége, a Market azt írta: „a Market Csoport állományát a kérdés nem érinti. Cégcsoportunk foglalkoztatási rendszere jól működik, természetesen folyamatosan figyeljük munkavállalóink elégedettségét. Ezzel kapcsolatos felméréseink bizonyítják, hogy nem indokolt jelentősen eltérni az eddig bevett gyakorlattól.” A Duna Aszfalt azt válaszolta, jelenleg nem alkalmazzák a túlórakeretet. Arra, hogy év közben ez még előfordulhat-e, azt írták, „cégünk az építőipar speciális területén működő vállalat, ahol a tevékenységeink időjárásfüggőek (télen, esőben nem végezhetőek a feladataink). Ezért ez nálunk opcionális lehetőségként merülhet csak fel. Amennyiben a munka mennyisége igényelné, továbbá az időjárás lehetővé tenné, elsősorban a téli leállás munkaóráit és az Ágazati Kollektív Szerződésben lehetőségként felmerülő 300 óra túlmunka ledolgozását biztosítjuk. Ha ez nem lenne elég, akkor elgondolkodunk az alkalmazásán.” A Mészáros és Mészáros Kft. nem válaszolt a kérdésekre.

317,25 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.02.21 08:18
Illusztráció
Shutterstock
Gyengült kissé a forint csütörtökre virradóra a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.
Az euró jegyzése 317,25 forintra emelkedett az előző este hét órai 317,19 forintról. A dollárt szintén kissé magasabban jegyezték, 279,08 forint után 279,92 forinton, a svájci frank jegyzése pedig 279,50 forintról 279,57 forintra kúszott fel.
Szerző