Fidesz;terrorveszély;nemzeti konzultáció;Alaptörvény-módosítás;
2016-02-11 06:09:00
Tegnap este tartotta meg miniszterelnöki beszámolóját Orbán Viktor Lillafüreden, a Fidesz háromnapos kihelyezett frakcióülésének első programjaként. A kormánypárt elnöke - Kósa Lajos frakcióvezető tájékoztatása szerint - politikai értékelő beszédben stratégiai feladatokat is meghatározott, ám vélhetően arról is tájékoztatta a Fidesz képviselőit, milyen nyilatkozatokat és felszólalásokat szeretne hallani a hétfőn kezdődő parlamenti ülésszak idején.
Kósa egyébként a három nap programjáról szóló tájékoztatóját azzal kezdte: "Miskolcra szerettünk volna jönni, hiszen Miskolc egy sikeres város". Noha a Fidesz-frakcióvezető ezzel már mindent megmagyarázott, még azt is elárulta: Orbán tegnap esti fölszólalása után kabinetülések, valamint két plenáris tanácskozás szerepel a programban, ma a biztonság lesz a legfontosabb kérdés "a migrációval összefüggésben". Kósa szerint ugyanakkor holnap estig szó esik majd még az otthonteremtési rendszerről, a földárverések alakulásáról, oktatási kérdésekről és az állami intézmények átszervezéséről is, pénteken a Fidesz elnöksége és a frakciók kabinetjei üléseznek, ráadásul "a kormányfő a tervek szerint végig jelen lesz az ülésen".
Szinte biztos, hogy Orbán már meghatározta a kommunikációs irányt a Fidesz számára, vélhetően ugyanis arról már a hét elején megegyezett a párt elnöksége. A Vs.hu-nak szokás szerint név nélkül nyilatkoztak fideszes vezetők, hogy bár a frakcióülés napirendjén kiemelt helyen áll a terrorveszély-helyzet bevezetésével összefüggésben tervezett alaptörvény-módosító javaslat, biztosak abban, hogy a Országgyűlésen nem tudják majd átvinni. Ezért nagy valószínűség szerint szokásos nemzeti konzultációjuk segítségével, a lakosságtól várnak majd felhatalmazást. Lapunk ugyanakkor már tegnap megírta: az eddig is csaknem hatmilliárd forintnyi közpénzt felemésztő, elvileg a választók véleményének megismerését célzó, a valóságban azonban ismeretlen "eredményű" nemzeti konzultációk sorát folytathatja az Orbán-kormány a terrorveszély-helyzet ügyében. Csakhogy az elmúlt öt-hat év milliárdokba került, tucatnyi hasonló kormányzati közvélemény-kutatásához hasonlóan ennél sem lesz biztosított a reprezentativitás, vagy épp a válaszok és az eredmények tisztasága. Ráadásul szinte egyértelmű, hogy nem is a közvélemény-kutatás a cél, hiszen a levelező tagozat nem hozhat plusz szavazatokat a kétharmados többséggel jelenleg nem rendelkező kormányoldalnak a parlamentben, miután az ellenzéki pártok hajthatatlanok a hatodik alaptörvény-módosítás ismert tevének elutasításában.
Félő ugyanakkor, hogy a Fidesz ismét kijátssza majd az alkotmányosságot. Kósa ugyanis a Magyar Időknek adott, tegnap megjelent interjúban már nem is csak nemzeti konzultációról, illetve az alkotmánymódosítás tervéről beszélt, hanem más, egyelőre homályos jogszabály-változtatási igényekről is. A Fidesz frakcióvezetője állította: Lillafüreden "megvitatják, milyen törvényi változtatásokra lehet szükség a terrorveszély kapcsán, ha az alaptörvény módosításának nem lesz kétharmados támogatottsága". Kósa érvelése meglepő volt: "hiába vannak meg az eszközeink, információink arra, hogy a terrorcselekményekre készülőket idejében le tudjuk leplezni, mégse tegyük meg pusztán azért, mert jogi aggályok merülnek fel? Például a terrorgyanús személyek esetén, ha össze lehetne kapcsolni az állami nyilvántartásokat és adatokat, amit ma nem lehet, az sokat segítene a megelőzésben. Valóban ne tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a magyar emberek biztonságban érezhessék magukat Magyarországon és szerte Európában? Ez nonszensz."
Az állam által kezelt nemzetbiztonsági és egyéb adatállományok ügyében megkérdeztük Molnár Zsoltot, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke felhívta a figyelmet: nem tudni, mit tervez a Fidesz, hiszen évekkel ezelőtt a kormánypártok már nekifutottak egy központi adatbázis létrehozásának, amely - a saját belső vitáik miatt - végül meghiúsult. "Mindenekelőtt tisztázni kell, ki - mely felügyeleti szerv -, milyen jogosítványokkal, a személyiségi jogok milyen mértékű tiszteletben tartása mellett kezelne egy ilyen adatbázist. Összefoglalva tehát elsőként tudnunk kell: mi a kormány szándéka, valóban a terrorizmus elleni küzdelemhez, vagy saját hatalmi céljai érdekében kíván-e adatokra szert tenni".
Kunhalmi Ágnes képviselő az MSZP parlamenti frakciójának ülése előtt Salgótarjánban, a Salgó Hotel recepcióján FOTÓ: MTI/KOMKA PÉTER