Előfizetés

Jön a rendszerkritikus tömeg

Publikálás dátuma
2016.02.13. 06:00
Február 3-án már az ország 11 városában, így Budapesten is tiltakoztak a tanárok a miskolciak felhívására FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Több ezer résztvevőt várnak az ország minden részéről ma délelőtt 11 órára a Parlament elé, hogy figyelmeztessék a kormányt: elég volt a közoktatás lezüllesztéséből. A tanárok, diákok és szüleik mellett egészségügyi és közlekedési dolgozók, a szociális szféra képviselői is felvonulnak, mert mint mondják: az oktatás mindannyiunk közös ügye. A tüntetést szervező Pedagógusok Sztrájkbizottsága péntek délután tárgyalt a kormány képviselőivel, ám semmiben nem tudtak megállapodni. A hatalom továbbra sem hajlandó felhagyni működésképtelen oktatáspolitikájával.

Egy héttel az első országos megmozdulás után újra utcára vonulnak a pedagógusok a közoktatás állapotának rendezését követelve. A Kossuth térre szervezett tüntetést több ágazati szakszervezet is támogatja az egészségügyi dolgozóktól a vasutasokig bezárólag, több ezer résztvevőre számítanak. A közös fellépés célja, hogy megmutassák: az országos elégedetlenségi mozgalom nemcsak a pedagógusokról - illetve, ahogy a kormánypropaganda szeretné elhitetni: a tanárok bérköveteléseiről -, hanem a siralmas, már-már működésképtelen állapotba kormányzott közoktatási rendszer egészéről, és az abban tanuló, fejlődő gyermekekről, így tehát az egész társadalom jövőjéről szól.

A megmozdulást a Pedagógusok Sztrájkbizottsága - tagjai a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet és az Oktatási Vezetők Szakszervezete - szervezte, amely 2015 decembere óta három alkalommal folytatott szakértői szintű tárgyalásokat azért, hogy az Orbán-rezsim által köznevelésinek nevezett rendszer javítása érdekében megfogalmazott javaslataikat elfogadtassák a kormányzattal. Január végén a sztrájkbizottság informális megbeszélést folytatott Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterrel, aki jelezte: a kormány nem hajlandó rendszerszintű változtatásokat eszközölni a közoktatásban, holott a pedagógusok szerint erre lenne szükség. A sztrájkbizottság ekkor döntött a mai országos demonstráció megszervezéséről.

Tehát a kormány megtévesztő kommunikációja ellenére - amelyben azt mantrázzák, hogy a tanárok nem akarnak tárgyalóasztalhoz ülni - a sztrájkbizottság már több alkalommal is egyeztetett, a tárgyalássorozat lezárására tegnap délután plenáris ülés keretében került volna sor az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi). Az ülésre az eredeti tervek szerint Balog Zoltán minisztert várták, ám ő végül nem jelent meg, a kormányt Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára képviselte. A több mint háromórás egyeztetésen végül nem történt érdemi előrelépés, semmilyen megállapodás nem született. Rétvári egyetértett ugyan azzal, hogy a sztrájkbizottság javaslataival foglalkozni kell, a változtatások konkrét irányával kapcsolatban azonban voltak nézeteltérések. A felek megállapodtak abban, hogy folytatják az egyeztetéseket. Galló Istvánné PSZ-elnök szimpla konzultációként értékelte a plenáris ülést.

A sztrájkbizottság programja szerint a mai tüntetésre már reggel nyolc órától lehet gyülekezni a Jászai Mari téren, majd tíz óra körül taxiskonvoj kíséretében elindulnak a nagygyűlés helyszínére, a Kossuth térre. A Szalay utcában, az Emmi előtt a felvonulók Balog Zoltán elhíresült "kicsit túltoltuk a biciklit" kijelentésére reagálva biciklicsengők megszólaltatásával jelzik elégedetlenségüket. A Parlament előtt 11 órai kezdettel felszólal Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke, Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, a fekete ruhás nővérként elhíresült Sándor Mária a Magyarország a Magyar Egészségügyért Civil Társaságtól, valamint Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének alelnöke.

Ezután egy rövidfilm következik, majd "Még kér a nép!" felkiáltásokkal blokkokra bontva beszédet tart Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, Pilz Olivér, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára, Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Dávid Gyula Márton diák, Fazekas Gergely szülő, majd Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A tervek szerint a tüntetés fél egy körül ér véget.

A szülők is mozdulnának
A gyerekek otthon tartásával demonstrálnák egy szülői kezdeményezés szervezői, hogy a tanárokhoz hasonlóan változást szeretnének elérni az oktatásban - írta a hvg.hu. A Nem leszek suliban nevű Facebook-csoport arra buzdítja a szülőket, hogy február 29-én ne vigyék iskolába gyereküket, magyarázatuk szerint ezzel a tanárokat szeretnék segíteni, egyúttal azt jeleznék a kormányzatnak, hogy valódi és eredményes változást szeretnének elérni az oktatásban, "nem csak a szokásos látszatintézkedéseket és uszító propagandát". A csoport felhívása szerint aznapra szülői igazolást lehetne adni a hiányzásról, erre ugyanis egy évben három nap erejéig van lehetőség.

 

Nem építhetünk "magyar drótkerítést" a tengerbe

Visszautasította a görög külügyminiszter-helyettes azokat az osztrák vádakat, melyek szerint Görögország nem tesz meg mindent a tengeren érkező menekültáradat visszaszorítása érdekében.

Nikosz Kszidakisz minderről a Die Presse című osztrák napilap szombati számában megjelenő, az újság internetes portálján már pénteken közzétett interjúban beszélt. 

Sebastian Kurz, az osztrák külügyi tárca vezetője legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a görög kormány alig mutat készséget arra, hogy megoldja a menekültválságot. A görög miniszterhelyettes reagálásában elmondta: Görögországban van készség és képesség is arra, hogy harcoljon a helyzet megoldásáért, azonban úgy vélte, hogy egyik uniós tagállam sem tudná ezt a humanitárius válságot egyedül megoldani.

"A menekülteket csak az tudja megállítani, aki hagyja megfulladni az embereket, és meghalni gumicsónakokban a gyermekeket" - jelentette ki Nikosz Kszidakisz, aki szerint a humanitárius jog kötelezi Görögországot arra, hogy ezeket az embereket megmentse. Elmondta továbbá: a Törökország felé eső szárazföldi határt már lezárták, vízi úton a görögországi szigetek és a törökországi part között pedig akkora a távolság, hogy "egy gyors hajóval hét perc alatt megteszik az utat, vagy van akik átússzák".

Kszidakisz szerint törvénytelen lenne az osztrák belügyminiszter, Johanna Mikl-Leitner által javasolt megoldás, hogy vessék be a haditengerészeti egységeket. "Nem építhetünk a tengerben magyar drótkerítésből határt. Nem engedhetünk az Égei-tengerbe cápákat sem, hogy megfogják a menekülteket" - mondta a görög politikus. Kszidakisz ugyanakkor üdvözölné, ha katonák és rendőrök érkeznének a határvédelem segítésére.

A görög politikus az interjúban kérdésre válaszolva elmondta: "nem veszi komolyan" azt az osztrák belügyminisztertől érkezett "fenyegetést", miszerint Görögországot kizárhatnák a schengeni övezetből. Úgy vélte, jogilag erre nincs lehetőség. 

A tárcavezető-helyettes az interjúban kifejtette: Európának aktívabb külpolitikára van szüksége. Meglátása szerint: Európának pénzt kellene biztosítania élelmiszerre és újra kellene kezdenie a Szíriával folytatott tárgyalásokat. Kszidakisz becslése alapján idén a tavalyihoz hasonló menekültáradatra lehet majd számítani, azonban szerinte azt nem lehet még tudni, hogy a migránsok melyik útvonalat választják.

L. Simon megmutatta a Budai Vár rejtett zugait is - Fotók!

Publikálás dátuma
2016.02.12. 21:53
Forrás: Facebook
Látszó falként lesz megvilágítva a föld alatt rejtőző középkori várfal a 300 férőhelyes budavári mélygarázsban, amelynek hamarosan befejezik az építését, és tavasszal adhatják át – írta a Facebookon L. Simon László.  A képre kattintva galéria nyílik!

A kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár a helyszínen járt, és megosztotta az ott készített fotókat - szúrta ki a hvg.hu.

Forrás: Facebook

Forrás: Facebook

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy áttörték már a támfalat az új liftakna kialakításához. "A garázsban szépen látszik az eddig a föld alatt rejtőzködő középkori várfal, amely látszó falként lesz megvilágítva a garázs tavaszi átadása után. A lovarda visszaépítése után az egyik képen feltűnő, nagyon rossz állapotban lévő Karakas pasa tornyát is fel fogjuk újítani" - számolt be a fejlesztésekről L. Simon a közösségi oldalán.

Forrás: Facebook

Forrás: Facebook