Nehéz napok várnak Orbánra

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalás nyitja az Országgyűlés tavaszi ülésszakát, majd Prágába utazik a visegrádi négyek miniszterelnöki csúcstalálkozójára. A résztvevők állítólag egy tartalék védővonal kialakításáról tárgyalnak majd Bulgária és Macedónia déli határain, amit Angela Merkel rossz szemmel néz, így akár még komoly konfrontáció is kialakulhat az Európai Tanács csütörtök-pénteki ülésén. Orbánnak a hét közepén Vlagyimir Putyin orosz elnököt is meglátogatja Moszkvában.

Napirend előtti fölszólalását letudva Orbán Viktor útnak ered és részt vesz a visegrádi négyek (V4) miniszterelnökeinek csúcstalálkozóján. A prágai tárgyaláson a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfőhöz csatlakozik Macedónia elnöke és Bulgária miniszterelnöke, s a schengeni határok védelmének megerősítését vitatják meg, illetve tárgyalnak egy tartalék védővonal kialakításának a lehetőségéről Bulgária és Macedónia déli határain. Ez egyes források szerint az orbáni kerítésépítési láz egy újabb fejezetét jelentheti, hiszen a schengeni határok őrzésének kérdésében komoly vita van a visegrádiak és az EU-régebbi, nyugati tagállamai között. Azt egyelőre nem tudni, hogy a V4-eken kívül ezt a tervet még ki támogatná.

Úgy tűnik azonban, Németországot nyugtalanítja a mai V4-csúcs, hiszen a Der Spiegel szerint a védővonal terv ellentétes azzal, ahogy a migrációs válság megoldását Angela Merkel tervezi. A német kancellár szeretné, hogy a migrációs válságot elsősorban Törökország segítségével oldják meg, bár cáfolta a magyar kormányfő által meglebegtetett titkos paktumot (ahogyan lapunknak a berlini külügy is - a szerk.), s közölte: az Európai Unió nem kényszerítené az összes tagállamra menekültek befogadását Törökországból. Ennek ellenére a Der Speigel arról írt, az eltérő elképzelések miatt az Európai Tanács csütörtök-pénteki ülésén nyílt konfrontáció fenyeget Merkel és azon államok között, amelyek elutasítják a német elképzeléseket. A lap emlékeztetett: Orbán "már most nyíltan hangulatot kelt" Merkel Törökországgal kötött megállapodása ellen, és néhány kelet-európai szövetségesével "megpróbálja puszta erőszakkal feltartóztatni a menekültáradatot". A "Merkel-ellenesek" Orbán körül gyülekeznek, aki kezdettől fogva hibásnak tartotta a német kancellár politikáját és "morális imperializmusnak" nevezte azt. Eközben a Bild am Sonntag című vasárnapi lap arról írt, hogy a magyar miniszterelnök "váltotta ki a humanitárius válságot, amely cselekvésre kényszerítette Angela Merkelt", aki "megnyitotta a német határokat, és azóta nem tudja bezárni". A szerző szerint Orbán a német kancellár "leggonoszabb és immár legerősebb ellenfele", és "szétrombolhatja az EU-t".

Tisztáz a német külügyminisztérium

Az Európai Bizottság 2015 decemberében minden tagországának azt ajánlotta, hogy kössenek megállapodást Törökországgal a menekültek önkéntes, és humanitárius okokból való befogadására - mondta lapunknak a berlini külügyminisztérium szóvivői irodájának munkatársa. Maike Freytag-Pintocha így reagált a Népszavának Orbán Viktor azon kijelentésére, mely szerint titkos paktum létezik az unió és Törökország között mintegy 500 ezer menekültnek az EU területén való elhelyezésére. A német külügy szerint azonban ezek a megállapodások csak "a szolidaritás irányába tett lépések lennének, így a tagállamok megosztanák a terheket azért, hogy védelmet nyújtsanak azoknak az embereknek, akik a szíriai konfliktus elől menekültek el Törökországba. Ezzel együtt a török intézkedések révén tartósan csökkenteni kell a Törökországból az Európai Unióba való illegális határátlépések számát is. Jelenleg is vizsgálat tárgya, hogyan lehet átültetni a gyakorlatba az Európai Bizottság ajánlását" - fogalmazott a berlini külügyminisztérium.

R.T.

De jelenleg nem is csak Orbán veszélyezteti az európai integrációt, hiszen a mai prágai csúcstalálkozó másik fontos témája az unió és Nagy-Britannia kapcsolatainak átértékeléséről szóló javaslat lesz, amelyet Donald Tusk az Európai Tanács elnöke hozott nyilvánosságra néhány hete. A javaslatban a "vészféknek" nevezett szigorítások szerint a külföldi munkavállalók csak négyévi nagy-britanniai munkaviszony után vehetnék igénybe a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtökön arról beszélt, csak az egységes V4-es álláspontnak van létjogosultsága a brit reformkövetelések nyomán kidolgozott európai uniós javaslatcsomag esetében, de a lengyelek eddig teljesen elutasították a korlátozásokat. A V4-ek mai ülésének közlemény-tervezete, amely már a múlt héten kiszivárgott Brüsszelben, arról tanúskodhat, a visegrádiak nem állnának útjába annak, hogy London korlátozza az EU-s munkavállalók szociális juttatásait, ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy ezt az intézkedést a lehető legrövidebb ideig, de legfeljebb négy évig alkalmazza.

Moszkva nem várhat

Az Oroszországot érintő uniós szankciók feloldásáról is szót ejt szerdán Moszkvában a magyar kormányfő Vlagyimir Putyinnal. Lapinformációk szerint az Egyesült Államok is figyelmeztette Orbánt, diplomáciai szempontból érzékeny pillanatban látogat Oroszországba, hiszen a NATO és az Európai Unió egyaránt aggodalommal szemléli a Kreml ukrajnai agresszióját és harcias retorikáját. Csakhogy a magyar kormány - több más uniós tagállammal együtt - nem érdekelt az orosz szankciók júniusban esedékes fenntartásában.