Háborgó Klubrádió

"Az ítélet felháborító, a bírósági indoklás pedig eléggé érdekesen és furcsán érvel" - mondta lapunknak Arató András miután a megítélni kért közel 1,4 milliárd helyett 1,75 millió forint kártérítést látott indokoltnak első fokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Bíróság abban a perben, amelyet a Klubrádió Zrt. indított a Médiahatóság ellen, amiért éveken át nem használhatták a pályázaton elnyert fővárosi frekvenciájukat.

A Klubrádió elnök-vezérigazgatója kifejtette, három esetre kértek kártérítést: az átmeneti megoldásként használni kényszerült hullámsáv műsorszolgáltatási díját, mintegy 130 millió forintot, 1 milliárd 212 milliót árbevétel-kiesésükért és személyiségi jogi sérelmük vagyoni káraként, 30 milliót pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által tett sajtónyilatkozatok sérelmezett részei miatt, nem vagyoni kárként. Mindebből a bíróság három sajtónyilatkozat alapján ítélt meg a rádiónak jó hírneve sérelme miatt nem vagyoni kárt. Arató kifejtette: mindenképpen fellebbezni fognak, mivel a bíróság által megítélt kártérítési összeg jelentéktelen a károkhoz képest.

A Klubrádió tavaly áprilisban perelte be a hatóságot, mivel az éveken át annak ellenére nem kötött szerződést velük, hogy a rádió 2010 áprilisában elnyerte az ORTT pályázatán a fővárosi, ingyenes 92,9-es frekvenciát, ám nyolc hónap múlva a jogutód Médiatanács eredménytelennek nyilvánította és lezárta a kiírást, mondván, a rádió már üzemel Budapesten a 95,3-as hullámhosszon. Hiába jelezte a Klub a pályázatában is, hogy a közösségi frekvencia elnyerésekor lemondanak a 95,3-ról – innentől olyan persorozat vette kezdetét, amely csak 2013 áprilisában zárult le jogerősen, a Klubrádió javára, a Fővárosi Ítélőtábla végleg neki adta a 92,9-et, és 7+5 évre aláírták velük a szerződést.

A bírói indoklás szerint nem lehetett a médiahatóság jogellenes és felróható magatartását megállapítani, mert azt nem bizonyította a felperes, amely sem a történtek hátterét bemutató közigazgatási iratokat nem csatolta be, se azok bevonását nem kérte. A frekvencia használatára is hét évre kapott lehetőséget a rádió, ahogy az az eredeti pályázati kiírásban szerepelt. Az ítélet kifogásolta azt is, hogy a felperes az átmenetileg használt hullámsáv okozta pluszköltségeket követelve nem vette számba azt a bevételt, amit ez a megoldás hozott neki, hanem a teljes frekvenciadíjért perelt.