Orbán szerdán Putyin terítékére kerül

Publikálás dátuma
2016.02.16 21:15
Putyin és Orbán: szemtől szemben FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Konkrét közlendője lehet Vlagyimir Putyinnak a magyar miniszterelnökkel, nem véletlenül hívatta szerdára Moszkvába Orbán Viktort. Az orosz elnök nemcsak diplomáciai értelemben érzékeny, a napirendet tekintve is sűrű dátumot választott a találkozóra, hanem mert az utóbbi napok eseményei újabb és újabb témákat sodorhattak a tárgyalóasztalra. A megbeszélésen az Európai Unió szankcióin, valamint a paksi erőmű bővítésén kívül magyar honvédségi helikopterek beszerzéséről is szó lehet, de Orbán egyfajta kelet-európai küldöttként is feltűnhet, méghozzá a menekültválságban Brüsszellel szemben képviselt állásponthoz keresve támogatást.

A találkozót az orosz fél kezdeményezte

Orbán Viktor szerda reggel utazik el, és kora délután tárgyal az orosz államfővel, majd közös sajtótájékoztatót tartanak - válaszolta lapunknak Havasi Bertalan. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjétől azt tudakoltuk, hogyan alakul a kormányfő moszkvai tárgyalása Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint hogy Moszkvából hazatér-e még, mielőtt csütörtökön és pénteken részt vesz az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján. Havasi válaszából az is kiderült: Moszkva után Orbán közvetlenül Brüsszelbe megy.

Szerdán kemény órák várhatnak ugyanakkor a kormányfőre, nemcsak azért, mert az utóbbi időben vele baráti hangot megütő, s éppen egy évvel ezelőtt Budapesten vizitelő Putyin igencsak nehéz tárgyalópartnerként híresült el, hanem azért is, mert a hivatalos közlés szerint az orosz fél által kezdeményezett találkozón több kényes kérdés napirendre kerülhet. A Kreml persze hivatalosan csupán annyit közölt: a kétoldalú együttműködés erősítésének lehetőségeit, így többek között közös energetikai projekteket vitat meg az orosz elnök a magyar miniszterelnökkel. Közleményük szerint megvitatják a kétoldalú együttműködés erősítésének lehetőségeit, többek között a Putyin tavaly februári budapesti látogatásán elért megállapodások végrehajtásával összefüggésben. A megbeszélések napirendjén a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei, az energetika és a magasan fejlett technológia alkalmazása terén megvalósítandó közös projektek előmozdítása, a kulturális együttműködés szerepel. A felek várhatóan "aktuális nemzetközi kérdésekben is véleményt cserélnek" - fogalmaztak.

Utóbbiakból márpedig nincs hiány, hiszen Putyin tevékenysége számos kérdésben a világpolitika napirendjének központját képezi, de Magyarországgal szoros összefüggésben is több téma felmerül, amelyről jó eséllyel szó is esik majd Orbán és Putyin, valamint a magyar kormányfőt kísérő külgazdasági és külügyminiszter, valamint annak orosz kollégája között. Arról egyelőre nincs hivatalos tájékoztatás, hogy Szijjártó Péteren kívül a magyar kormányból még ki utazik Moszkvába - ez utóbbi talán eligazíthatna a lehetséges tárgyalási pontok között. Azt ugyanakkor hivatalosan is elismerték, hogy "a találkozót az orosz fél kezdeményezte", és ez a kétoldalú kapcsolatokat jól ismerő források szerint azt jelzi, hogy Putyinnak konkrét közlendője, tervei vannak a magyar miniszterelnökkel.

Szankciók

"Szijjártó Péter is részt vesz természetesen Orbán Viktor moszkvai útján, ahol lehetősége lesz november (Moszkva) és december (Belgrád) után újra tárgyalni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A magyar-orosz és az európai-orosz együttműködés is természetesen napirenden lesz" - válaszolta lapunknak több hete a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). Arról érdeklődtünk a diplomáciától, hogy téma lesz-e a tárgyalásokon az Oroszországot érintő szankciók sorsa, hiszen sajtóhírek szóltak arról is: az orosz elnök éppen azért kezdeményezte a találkozót, hogy Orbánban szövetségesre találjon a decemberben újabb fél évre meghosszabbított uniós gazdasági "büntetőintézkedések" ellenpontozásában. Cserébe Putyin levenné a tiltólistáról Magyarországot, ezzel megindulhatna a magyar mezőgazdasági termékeket bevitele. "Magyarország természetesen tartja magát a szankciókra vonatkozó közös európai döntéshez. Efelől senkinek ne legyen kétsége" - reagált e felvetésre a KKM, hozzátéve azonban: "ugyanakkor úgy látjuk, hogy a szankciók semmilyen módon nem járulnak hozzá a konfliktus rendezéséhez, viszont súlyos károkat okoznak nemcsak az orosz, hanem az ukrán és az európai gazdaságnak is. Magyar vállalatok négymilliárd dollárnyi exportot veszítettek az embargó miatt az utóbbi két évben. Európának az lenne az érdeke, hogy pragmatikus, párbeszéden alapuló, kulturált együttműködést alakítson ki Oroszországgal. Reméljük, hogy a konfliktus minden résztvevője minél előbb teljesíteni fogja a minszki megállapodásokat, így minél előbb megszüntethető lesz a szankciós rezsim".

Nem kell túl sok ész tehát ahhoz, hogy kijelentsük: e téma mellett lehetetlen elmenni a szerdai tárgyaláson, ráadásul a magyar miniszterelnök minden bizonnyal azt szeretné elérni, hogy Oroszország enyhítsen a magyar gazdaságot is sújtó ellenszankción, és Magyarország kerüljön le az oroszok tiltólistájáról. Az EU ugyanakkor elvileg csak nyáron vizsgálja felül a büntetőintézkedéseket, de egy kormányzati forrásunk szerint Putyin biztosan megpróbál már jóval korábban potenciális partnereket találni, akik a hosszabbítás ellen lobbizhatnak majd. Csakhogy Orbán hiába engedne Putyinnak ebben az ügyben, egyelőre a V4-ek sem állnak teljes mellszélességgel a szankciók föloldása mellett - hiszen Varsóban a tavaly év végi kormányváltás után sem változott az ukrán konfliktussal kapcsolatos álláspont -, nemhogy uniós egység lenne. Vannak olyan diplomáciai informátorok, akik szerint Orbán hetek óta azért tárgyal, hogy összehozza a lengyeleket Putyinnal, sőt már a dél-lengyelországi Nedecben is arról győzködte Jaroslav Kaczynskit január 6-án, hogy partnerségre kell törekedni Oroszországgal, mert erősítheti a V4-ek jelentőségét az EU-ban. Csakhogy hiába minden visegrádi próbálkozás, a szankciók kérdésében is meghatározó súllyal bíró Angela Merkel és az orosz kormány között is újra fagyos a viszony, most inkább a szíriai orosz bombázások, mintsem az ukrajnai helyzet miatt. Ám a német kancellár az utóbbi hetekben is többször világossá tette: az Oroszország elleni uniós szankciók feloldása pedig mindaddig elképzelhetetlen, míg a minszki tűzszüneti egyezmény gyakorlatba átültetése akadozik.

Paks 2

Eddig fel sem merült, hogy az oroszok visszalépjenek Paks 2-től - állította a két héttel ezelőtti Kormányinfón lapunk kérdésére Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője szerint a beruházás előkészítése jól halad, az épülő atomerőművek közül jelenleg ez áll a legjobban. Azt, hogy Putyin szerdán mégis visszaléphet-e a beruházástól, Lázár érthető módon akkor még nem tudta megmondani. Sőt, tudósítónkat arra kérte, ne hozza olyan helyzetbe, hogy az orosz elnök helyett neki kelljen erre válaszolnia. Annyit azért hozzátett, Putyin sok mindent megtehet, de decemberben a Roszatom vezetőjével még az építésről tárgyalt a kormány.

Csakhogy azóta - mint megírtuk - sok víz lefolyt a Moszkva folyón és a Dunán is, a kőolaj ára pedig tíz éves mélypontot ért el. Több lapunk által megkérdezett szakértő látta épp az orosz gazdaság mélyrepülése miatt elképzelhető teóriának, hogy Putyin kihátrál a beruházásból. Jávor Benedek pedig a hvg.hu-nak adott interjúban beszélt arról, "reálisan most Magyarország és Oroszország számára is a projekt csúsztatása volna a kívánatos. Orbánnak, ha tényleg építeni akar is, ki kellene várnia a brüsszeli vizsgálati eredményeket. A pluszidő Putyinnak is jól jönne, mert több ideje lenne összeszedni az orosz gazdaságot" - fogalmazott a Párbeszéd Magyarországért (PM) Paks 2-re (is) szakosodott európai parlamenti képviselője. Ugyanakkor a hozzáértők arra is figyelmeztettek: ha politikailag fontos Moszkvának a projekt, akkor még a jelenlegi roppant nehéz költségvetési helyzetben is kiszoríthatja a szükséges összegeket, hiszen a beruházásra ajánlott 10 milliárd eurót nem azonnal, hanem néhány év alatt kellene átutalni. Éppen ezért, nem is csupán a tervektől való teljes elállás lehet fenyegető a magyar kormány számára, hanem az is, hogy Putyin esetleg csökkentené a hitelkeretet, s épp emiatt rendelte Moszkvába a magyar kormányfőt. Ezt a veszélyt ráadásul erősítheti, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy korábbi képviselői írásbeli kérdésre reagálva nem adott választ arra, hogy Magyarország hajlandó lenne-e több pénzt fordítani a paksi beruházás előkészítésére, amennyiben Oroszország csökkentené finanszírozási arányát a beruházásban. Az biztos, hogy az Orbán-kormány óriási kockázatot vállalt, amikor beleegyezett, hogy a hitelt akkor is vissza kell fizetnünk, ha az erőműbővítés egyértelműen az orosz fél hibájából nem valósul meg.

Egyes hírportálok szerint ugyanakkor Putyin nemhogy az elálláson gondolkodna, de egyenesen azért hívatta magához Orbánt, hogy kifogásait fejezze ki a beruházás akadozása, lassulása miatt. Mindezt a Magyarország eljárását érintő EU-vizsgálatok és eljárások erősítik, valamint hogy az Orbán-kormány bizonyos kérdésekben mintha nem is akarna megállapodni Brüsszellel.

Menekültügy

Hasonlóképp forró téma lehet az Európát az idén is sújtó, sőt már-már végletekig megosztó menekültválság. Jól időzítette ugyanis az orosz elnök stábja az Orbán-Putyin találkozót, hiszen a magyar kormányfő még éppen be tudta szuszakolni napirendjébe a moszkvai utat, mielőtt az Európai Tanács csütörtökön és pénteken összeül Brüsszelben. Az uniós köztársasági elnökök és kormányfők a legmagasabb szinten tárgyalják majd meg a brit reform egyre sürgetőbb, valamint a fokozódó menekültválság uniós összefogást és közös cselekvést érintő kérdéseit. Utóbbiban márpedig nemcsak az oroszok, hónapok óta Orbán Viktor is főszerephez jutott, hiszen szinte naponta tűz össze a unió alapító országaival. Oroszország a diplomáciai fórumokon sokáig partnerként mutatkozott a biztonságpolitikai fenyegetettség és emberi jogi dráma megoldásában, noha Putyin nemcsak Európát, hanem az Egyesült Államokat is gyakran kritizálta ebben az ügyben. Ráadásul a nemrégiben föllángolt török-orosz konfliktusok, valamint a szíriai orosz katonai szerepvállalás mérgezik a közös fellépés lehetőségeit és esélyeit. Sokan ma már úgy látják: az orosz elnök célja éppen az, hogy elmélyítse a szír polgárháborút, ezzel pedig még több menekült érkezzen Európába, amivel destabilizálhatja az EU-t.

Ugyanakkor nemcsak az orosz elnök, hanem maga Orbán is rendre ütközik Brüsszellel a közös európai menekültpolitika miatt, tehát szinte egyértelmű: a magyar kormányfőnek e kérdésben is könnyen sikerülhet közös nevezőre jutnia Putyinnal. A kérdés csak az, Magyarország, vagy épp a visegrádi négyek szempontjából az oroszok együttműködése, vagy épp az EU stratégiai partnersége segíthet-e a menekültválság kezelésében. Talán ennek is köszönhető, hogy kedden Angela Merkel már konkrétan a V4-nek üzent: óva intette az EU tagállamait attól, hogy a macedón-görög határ lezárását szorgalmazzák a menedékkérők előtt. "Egyszerű lenne egy olyan országban, mint Macedónia, ami nem is tagja az EU-nak, védőkerítést építeni. Nem gondolva arra, hogy ez milyen vészhelyzetbe sodorná Görögországot. És ez nemcsak, hogy nem európai magatartás, de nem is oldaná meg a problémáinkat" – mondta a kancellár a Stuttgarter Zeitungnak. Merkel kijelentette azt is: "mélységes meggyőződésem, hogy az általam választott irány országunk és Európa számára is helyes, és lépésről lépésre célba érünk".

Amerika nem örül?
Magyarország 490 millió dollárért vásárolna legfeljebb 30 katonai helikoptert Oroszországtól, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a helikopterszállításról is tárgyal majd a tervezett februári találkozóján - írta nemrég a hvg.hu a Sputnik nevű - az elmúlt néhány évben már jó pár fals információt is közlő - orosz hírportálra, illetve egy moszkvai székhelyű fegyverkereskedelmi elemző intézetre hivatkozva. Információik szerint ugyanakkor legfeljebb 30 orosz helikoptert vásárolhat Magyarország, a lehetséges szerződés értékét 142 milliárd forintra becsülik, amelyről szerintük ma állapodhat meg Orbán és Putyin. Az intézet szóvivője a beszámoló szerint hozzátette, hogy a szerződést akár ki is bővíthetik a jövőben, mert Magyarország le szeretné cserélni az Mi8-asokból és Mi17-esekből álló helikopterflottáját.
A Népszabadság már korábban megírta, hogy a tárgyaláson külön napirend lesz a magyar helikopterpark orosz gyártmányokkal történő megújítása. A magyar kormány évek óta halogatja a beszerzést, amelynek keretében 22-24 katonai és 6-8 polgári helikoptert vásárolna. A lap úgy tudta, az elmúlt hetekben az USA diplomáciai csatornákon keresztül felhívta a kormány figyelmét, hogy biztonsági és politikai szempontból is azt tartják szerencsésnek, ha a NATO tagjai a szövetség országaiban gyártott fegyverzetet vásárolnak. Magyarán nem néznék jó szemmel az oroszokkal való üzletelést. Ezt azonban hivatalosan egyik fél részéről sem erősítették meg, diplomáciai forrásaink pedig nem tudtak róla, hogy az amerikai kormány bármilyen csatornán kifejezte volna tiltakozását. Nem valószínű az sem, hogy a helikopterbiznisz szóba jött volna Szijjártó Péter elmúlt kétnapos amerikai útján, hiszen a külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban tegnap az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács alakuló ülésén vett részt, ahová Dallasból érkezett, ott pedig külön tárgyalt több amerikai vállalattal. Egyéb diplomáciai programról nem tudni.
A helikopter-ügy mindenesetre pikáns, főként mert a NATO tavaly nyári elemzése szerint éppen a "helikopterképesség" teljes hiánya a magyar honvédség legnagyobb problémája, s az Orbán-kormány hónapok óta ennek orvoslását ígéri. Noha nincs külön pénz nevesítve a nemzeti költségvetésben helikopterek vásárlására, az erről szóló orosz-magyar megállapodás akkor is esélyes néhány elejtett nyilatkozat alapján. Csakhogy mindezt keresztülhúzhatja, hogy nemrég bejelentették: az amerikai kormány az eddigiek négyszeresét, 3,4 milliárd dollárt költene a NATO kelet-európai tagállamaiban a katonai jelenlét megerősítésére. Úgy, hogy ma is az Egyesült Államok adja a NATO költségvetésének háromnegyedét, miközben épp a ma biztonságpolitikai válsággal küzdő keleti és déli országok szinte semmit nem fordítanak erre. Magyarán Amerikának nagyon is lehet beleszólása egy-egy ilyen beruházásba.

Szerző
2016.02.16 21:15

Változékony időre készüljön, újabb hidegfront közelít

Publikálás dátuma
2018.10.21 21:23
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Hétfőn északon, északnyugaton számíthatunk hosszabb napos időszakokra, máshol változóan, főként kezdetben erősen felhős idő valószínű, de gyenge eső csak néhol fordulhat elő. Kora reggel 4-10, délután 14-18 fok várható.
Kedd hajnalban északnyugat felől hidegfront érkezik, de csak északon, északkeleten okozhat néhol kisebb esőt. Délelőtt naposabb időre készülhetünk, majd délutántól újabb erős felhősödés kezdődik, de csapadék estig nem várható. Az északnyugati, majd nyugati szél többfelé megerősödik. Napközben 12-17 fokra van kilátás. Szerdára egy újabb, erősebb hidegfront éri el hazánkat viharos széllel, többfelé esővel, záporokkal. Délutánra nyugat kivételével felszakadozik a felhőzet. A csúcshőmérséklet 10 és 15, délnyugaton 16 és 18 fok között alakul. Csütörtökön szeles, változóan felhős időre van kilátás, helyenként előfordulhat gyenge eső, egy-egy zápor. Hajnalban -1, +6, délután 9-15 fok várható. Pénteken élénk déli-délnyugati széllel, többórás napsütéssel melegszik az idő, délután 14-20 fok valószínű.
Szerző
2018.10.21 21:23

Otthagyja az LMP-t a párt egyetlen EP-képviselője

Publikálás dátuma
2018.10.21 19:09

Fotó: Népszava/
Kilép az LMP-ből Meszerics Tamás, a párt egyetlen európai parlamenti képviselője – tudta meg az Index.
portál úgy tudja, a politikus levélben tájékoztatta elhatározásáról és annak okáról a párt elnökségét, amiben azt is közölte: hétfői hatállyal lép ki, és kedden, a Facebookon hozza nyilvánosságra a döntést. Meszerics azt írja, az LMP-kongresszus eredményének ismeretében, hosszú, alapos megfontolás után döntött arról, hogy elhagyja az LMP-t. Szerinte a párt az elmúlt időszakban új stratégiai irányba állt, amit nem előztek meg jelentősebb politikai viták, ráadásul utolsó döntéseivel „komoly politikai kockázatot vállalt”. Ez olyan kockázat és olyan irány, amit „nem kívánok, de jó lelkiismerettel nem is tudnék védeni a nyilvánosság előtt.” 
Az EP-képviselő szerint mostanra olyan jelentőssé vált a távolság politikai meggyőződésem és a párt irányvonala között, hogy az LMP-tagságát október 22-én megszünteti. „Kérlek ne hívjatok, ne akarjatok meggyőzni” – zárul az elnökségnek írt levele.
Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője megerősítette az Index vasárnapi értesülését az MTI-nek.
2018.10.21 19:09
Frissítve: 2018.10.21 19:19