Adósság bűvészmutatvánnyal

Publikálás dátuma
2016.02.18. 06:24

Az előzetes várakozásoknál is nagyobb mértékben beváltak a GDP-arányos államadósság csökkentésére irányuló kormányzati trükkök. A negyedik negyedévben végrehajtott nagy törlesztés révén 2015. december 31-re egyetlen napra, de nem kizárt, hogy egyetlen órára sikerült Magyarország adósságát 75,5 százalékra csökkenteni. A szakemberek szerint ez bűvészmutatvány, hiszen egy negyedévvel korábban még 78 százalékos volt ez az érték.

Akárcsak az elmúlt esztendőkben mindig, tavaly is sikerült Magyarországnak betartania az egyik maastrichti kritériumot, csökkent a GDP arányos államadósság: a jegybank szerdán közzétett előzetes számításai szerint a 2014. év végi 76,2 százalékról 75,5 százalékra. Az Államadósság Kezelő Központ mindent elkövetett a pillanatnyi siker érdekében. Ezek közül a Népszava érdeklődésére Katona Tamás megemlített néhányat. Az egyetemi tanár szerint a legfeltűnőbb trükk az volt, hogy az úgynevezett kincstári egységes számla (kesz) összegét "lenyomták" 800 milliárd forinttal. Ez az 1996-tól létező számla arra szolgál, hogy a kincstári rendszerben a pénzgazdálkodást központosítsák és ezáltal költségvetési megtakarításokat érjenek el. Arra, hogy miképpen lehet trükközni, Katona azzal a példával élt, amikor egy családnak hitele van, de egyetlen napra ezt, vagy ennek egy részét el kell tüntetnie, s ezért a saját teljes havi jövedelmét, a szomszéd kölcsönével megfejelve elhelyezi egy betéti számlán, majd másnap mindenki visszakapja a pénzét, és az adósság mértéke visszaáll az eredeti szintre, sőt még növekszik is.

Az állam december 31-ét megelőzően eladott, illetve az úgynevezett "baráti cégeknek" kölcsönadott államkötvényeket, hogy ezzel saját adósságát csökkentse, alacsony szintre vitte le az új állampapírok kibocsátását, majd feltehetően 2016 első napjaiban visszavásárolta a kötvényeket. A pénzmozgásról, illetve a januári hiány mértékéről a jövő héten jelennek meg a friss adatok - mondta az egyetemi tanár.

Az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága egyébként 518 milliárd forinttal, 25 393 milliárdra csökkent a harmadik negyedév végi 25 910 milliárdról. Ugyanakkor 606 milliárd forinttal csökkent a hiteltörlesztés, ezzel szemben a forint gyengülése 88 milliárd forinttal növelte a hitel mértékét. Ezúttal elmaradt az a trükk, amit a legutóbbi években a jegybank általában alkalmazott, vagyis a forint átmeneti erősítése révén az adósságot mesterségesen csökkentették, majd az új esztendő első napjait gyengüléssel kezdte a magyar deviza, ami azért nem szokott zavart okozni, mert ezekre az év elejei napokra általában a kis pénzforgalom a jellemző.

Egyébként 2015-ben az államadósság június végén a GDP 78,7 százalékán tetőzött. Ebből is kitetszik, hogy év közben visszavásárolják a korábban eladott állampapírokat, majd év elején ismét eladják azokat.

Ami a jövőt illeti a Költségvetési Tanács elnöke támogatja a hiányszámok erőteljesebb csökkentését, Kovács Árpád véleménye szerint nem elérhetetlen az egyensúlyi nullszaldós költségvetés a közeli években. Arra reagált, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden azt mondta: azon dolgoznak, hogy már 2017-re úgy állítsák össze a költségvetést, hogy annak a hiánya nulla legyen. Hasonlóképpen fogalmazott az azt megelőző napon Orbán Viktor miniszterelnök is a parlamentben, amikor a 2015-ös pénzügyi, költségvetési adatok ismertetés kapcsán kifejtette, hogy nominálisan még mindig nő a hiány, ezért annak megállításához előbb-utóbb "nullás költségvetésre" lesz szükség. Kovács Árpád szerint a most közzétett 2015. évi adósságadatok nemcsak egy kedvező tendencia folytatását jelentik, amit érdemes felgyorsítani, hanem azt is, hogy az jobb a korábbi, valamivel mérsékeltebb várakozáshoz képest. Véleménye szerint ki kell használni a mostani "kegyelmi állapotot", hogy stabil pozíciójú költségvetés és államháztartás alakuljon ki azokra az évekre, amikor csökkenni fog vagy megszűnik az uniós források beáramlása. Az alacsony államháztartási hiány és nyomában a csökkenthető GDP-arányos államadósság mérsékli a finanszírozási terhet, ami mozgásteret biztosít és segít tartalékokat képezni a hosszabb távú problémakezelés érdekében - szögezte le Kovács Árpád.

Szerző

Indulhat az M4-es építése

Publikálás dátuma
2016.02.18. 06:21
Illusztráció/Népszava fotó
Még ebben a negyedévben kiírhatja a kormányzat az M4-es Abony és az M0-ás körgyűrű közötti mintegy 18-20 kilométeres kétszer kétsávos autóút építésére a pályázatot - értesült a Világgazdaság. Orbán Viktor kormányfő 2015. júniusában ígérte meg Szolnokon, hogy 2018-2019-re elkészül a megyeszékhely-Budapest közötti gyorsforgalmi összeköttetés. Ha a tenderkiírás sikerrel jár, akár már idén a második félévben megkezdődhetnek a munkálatok.

Az már korábban is tudható volt, hogy a Szolnok-Budapest közötti autóút kizárólag a magyar költségvetésből épülhet meg, hiszen az unió már az M4-es Abony-Fegyvernek közötti 29 kilométeres szakaszát sem támogatta. A kormányzat túlárazásra és kartell gyanúra hivatkozva állította le a korábbi kivitelezést. A szakértők szerint a valódi ok az lehetett, hogy a Simicska Lajos vállalkozó érdekeltségébe tartozó Közgép is részt vett a beruházásban. Az állam a mai napig nem számolt el a konzorciumokkal, így továbbra is ők végzik az állagmegóvást, ami havonta több tízmillió forintba kerül.

Az új koncepció forrását a gazdasági miniszternek kell előteremtenie. Az Abony-Fegyvernek közötti szakasz tervezett költsége 110 milliárd forint volt, amiből a leállításig 60 milliárd forintot ki is fizettek a három konzorciumnak. A tender kiírása előtt nehéz megbecsülni, hogy mennyibe kerülhet majd az adófizetőknek az Abony-M0-ás közötti szakasz. A Népszavának név nélkül nyilatkozó iparági szakértő azonban felhívta arra is a figyelmet, hogy a közbeszerzési törvény módosítását követően már nem kell a legolcsóbb ajánlatot elfogadni, hanem pontosan nem definiált szempontok alapján kell a nyertest kihirdetni. Ez legalábbis kétségessé teszi, hogy a költségvetés számára a legelőnyösebb ajánlat fog nyerni.

A fejlesztési minisztérium államtitkára, Tassó László korábban a Népszava kérdésére válaszolva azt állította, hogy a félbe hagyott M4-es szakasz nyomvonalát felhasználva, csökkentett műszaki tartalommal épül meg az Abony-Fegyvernek közötti autóút.

Egyelőre nem lehet tudni, mely cégek indulnak a pályázaton. Elvileg a leállított szakasz építői is indulhatnának, de erre kevés az esély. Különösen a Közgép esetében, hiszen első fokon ugyan a munkaügyi bíróság kimondta, hogy a vállalat a Győr-gönyüi kikötő építésére kiírt pályázaton nem adtak be hamis adatokat, ezért le kell venni a céget a közbeszerzési tilalmi listáról, ám a kormányzat fellebbezett, így az ítélet nem jogerős. A Közgép a mai napig nem indulhat közbeszerzéseken, s a bírósági eljárás elhúzódása esetén bármilyen döntés is szülessen, az M4-es Abony-M0-ás építésében biztosan nem vehet részt. Ugyanez a sors várhat a Swietelskyre, a Colasra, a Strabagra és az A-Híd-ra is, mert a Gazdasági Versenyhivatal ugyan tavaly nem látta indokoltnak, hogy vizsgálatot indítson kartellezés miatt a konzorciumok ellen, de a Miniszterelnökség fellebbezett és a bíróság a vizsgálat megindítására kötelezte a hivatalt. Az eljárás hónapokig eltarthat, de akár 1-1,5 évig is elhúzódhat. Ezzel viszont jelentős mértékben nő a Garancsi István, illetve a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó építési vállalkozások nyerési esélye.

Szerző

Vasutasok bérkövetelése - Jövő hétre ígér választ a munkáltató

A MÁV tulajdonosával tárgyaltak a vasutas szakszervezetek a kollektív munkaügyi vita szerdai fordulóján, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Fónagy János hétfőre ígért választ a munkavállalók bérfejlesztési elvárásaival kapcsolatban - közölte a bértárgyalásokon részt vevő 7 vasutas szakszervezet közös közleményben.

A kollektív munkaügyi vita jövő héten hétfőn folytatódik, ugyanis akkorra ígért választ a tulajdonos és a munkáltató képviselője - olvasható a közleményben, amely szerint a szerdai tárgyalásokon tájékoztatták Fónagy János parlamenti államtitkárt a vasutas szakszervezetek vezetői a bérfejlesztéssel kapcsolatos elvárásaikról. A vasutas szakszervezetek szerint tarthatatlan, hogy a vasutasok reálkeresete 2016-ban ne növekedjen, mi több csökkenjen. 

A szakszervezetek már korábban is jelezték: a további tárgyalások eredménytelensége esetén minden jogszerű eszközt alkalmazni fognak az általuk követelt bérnövekedés elérése érdekében. Továbbá célul tűzték ki a munkakörülmények, a foglalkoztatási biztonság javítását, és a változó életkörülmények negatív hatásait mérséklő középtávú megállapodás aláírását is.

Szerző