Adósság bűvészmutatvánnyal

Publikálás dátuma
2016.02.18 06:24

Az előzetes várakozásoknál is nagyobb mértékben beváltak a GDP-arányos államadósság csökkentésére irányuló kormányzati trükkök. A negyedik negyedévben végrehajtott nagy törlesztés révén 2015. december 31-re egyetlen napra, de nem kizárt, hogy egyetlen órára sikerült Magyarország adósságát 75,5 százalékra csökkenteni. A szakemberek szerint ez bűvészmutatvány, hiszen egy negyedévvel korábban még 78 százalékos volt ez az érték.

Akárcsak az elmúlt esztendőkben mindig, tavaly is sikerült Magyarországnak betartania az egyik maastrichti kritériumot, csökkent a GDP arányos államadósság: a jegybank szerdán közzétett előzetes számításai szerint a 2014. év végi 76,2 százalékról 75,5 százalékra. Az Államadósság Kezelő Központ mindent elkövetett a pillanatnyi siker érdekében. Ezek közül a Népszava érdeklődésére Katona Tamás megemlített néhányat. Az egyetemi tanár szerint a legfeltűnőbb trükk az volt, hogy az úgynevezett kincstári egységes számla (kesz) összegét "lenyomták" 800 milliárd forinttal. Ez az 1996-tól létező számla arra szolgál, hogy a kincstári rendszerben a pénzgazdálkodást központosítsák és ezáltal költségvetési megtakarításokat érjenek el. Arra, hogy miképpen lehet trükközni, Katona azzal a példával élt, amikor egy családnak hitele van, de egyetlen napra ezt, vagy ennek egy részét el kell tüntetnie, s ezért a saját teljes havi jövedelmét, a szomszéd kölcsönével megfejelve elhelyezi egy betéti számlán, majd másnap mindenki visszakapja a pénzét, és az adósság mértéke visszaáll az eredeti szintre, sőt még növekszik is.

Az állam december 31-ét megelőzően eladott, illetve az úgynevezett "baráti cégeknek" kölcsönadott államkötvényeket, hogy ezzel saját adósságát csökkentse, alacsony szintre vitte le az új állampapírok kibocsátását, majd feltehetően 2016 első napjaiban visszavásárolta a kötvényeket. A pénzmozgásról, illetve a januári hiány mértékéről a jövő héten jelennek meg a friss adatok - mondta az egyetemi tanár.

Az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága egyébként 518 milliárd forinttal, 25 393 milliárdra csökkent a harmadik negyedév végi 25 910 milliárdról. Ugyanakkor 606 milliárd forinttal csökkent a hiteltörlesztés, ezzel szemben a forint gyengülése 88 milliárd forinttal növelte a hitel mértékét. Ezúttal elmaradt az a trükk, amit a legutóbbi években a jegybank általában alkalmazott, vagyis a forint átmeneti erősítése révén az adósságot mesterségesen csökkentették, majd az új esztendő első napjait gyengüléssel kezdte a magyar deviza, ami azért nem szokott zavart okozni, mert ezekre az év elejei napokra általában a kis pénzforgalom a jellemző.

Egyébként 2015-ben az államadósság június végén a GDP 78,7 százalékán tetőzött. Ebből is kitetszik, hogy év közben visszavásárolják a korábban eladott állampapírokat, majd év elején ismét eladják azokat.

Ami a jövőt illeti a Költségvetési Tanács elnöke támogatja a hiányszámok erőteljesebb csökkentését, Kovács Árpád véleménye szerint nem elérhetetlen az egyensúlyi nullszaldós költségvetés a közeli években. Arra reagált, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden azt mondta: azon dolgoznak, hogy már 2017-re úgy állítsák össze a költségvetést, hogy annak a hiánya nulla legyen. Hasonlóképpen fogalmazott az azt megelőző napon Orbán Viktor miniszterelnök is a parlamentben, amikor a 2015-ös pénzügyi, költségvetési adatok ismertetés kapcsán kifejtette, hogy nominálisan még mindig nő a hiány, ezért annak megállításához előbb-utóbb "nullás költségvetésre" lesz szükség. Kovács Árpád szerint a most közzétett 2015. évi adósságadatok nemcsak egy kedvező tendencia folytatását jelentik, amit érdemes felgyorsítani, hanem azt is, hogy az jobb a korábbi, valamivel mérsékeltebb várakozáshoz képest. Véleménye szerint ki kell használni a mostani "kegyelmi állapotot", hogy stabil pozíciójú költségvetés és államháztartás alakuljon ki azokra az évekre, amikor csökkenni fog vagy megszűnik az uniós források beáramlása. Az alacsony államháztartási hiány és nyomában a csökkenthető GDP-arányos államadósság mérsékli a finanszírozási terhet, ami mozgásteret biztosít és segít tartalékokat képezni a hosszabb távú problémakezelés érdekében - szögezte le Kovács Árpád.

Hankook-sztrájk: itt vannak a megállapodás részletei

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:56
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Tíz nap után véget ért a sztrájk a Hankooknál, a szakszervezet a pótlékok és a bónuszok jelentős emelését érte el.
Bár a szakszervezet eredeti követelését, a 18 százalékos alapbéremelést tíz naposra nyúlt sztrájkjukkal nem sikerült elérniük a Hankook dunaújvárosi dolgozóinak, a cég speciális bérezési rendszerén sikerült úgy módosítani, hogy abból minden dolgozó közel egyenlően részesüljön, és a diszkriminatív gyakorlatok eltűnjenek a cég bónuszrendszeréből. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke mindezt győzelemként értékelte pénteki sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a Hankooknál egy rendkívül bonyolult bérezési rendszer működik, ennek alapbéren kívüli elemeinek növelését sikerült most elérni, ami összességben legalább 18,5 százalékos keresetnövekedést eredményez az idén a dolgozók számára. A műszakpótlék 6 százalékkal, a besorolási bér egyes szintjei 5 százalékkal emelkednek, még az idén kifizetik az év végi bónuszt, 5 évente pedig 70 ezer forintos hűségjutalom jár. A cég által – a szakszervezet kétórás figyelmeztetősztrájkjára adott reakcióként – egyoldalúan meghatározott, átlagosan 13,6 százalékos emeléshez képest ez további 8,5 százalékot jelent. Így, még akik a legkevesebb emelést is kapták – voltak, akik csupán 10, míg mások 22 százalékot kaptak –, azoknak is legalább 18,5 százalékot jelent – magyarázta a szakszervezeti vezető. A Hankooknál múlt hét kedden kezdődött a határozatlan idejű sztrájk, ám a vezetőség 8 napig egyáltalán nem is volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ezzel megsértették a sztrájktörvényt, emiatt a VDSZ a munkaügyi bírósághoz fordult. Székely Tamás tájékoztatása szerint döntés mindeddig nem született, a keresetet pedig vissza is fogják vonni, hiszen „okafogyottá vált”. A Hankook ugyanakkor nem csupán a tárgyalástól zárkózott el, hanem különböző módszerekkel igyekezett presszionálni is a sztrájkolókat. Másfélszeres óradíjat fizetett például azoknak, akik nem vettek részt a munkabeszüntetésben – a dolgozók mintegy 70 százaléka sztrájkolt -, a sztrájkot választókat pedig ki akarta zárni a bónuszokból. Ettől azonban a csütörtök este megkötött megállapodásban végül elálltak – mondta a szakszervezeti vezető. Egyes multinacionális cégeknél mintha két törvény létezne: kívül a magyar Munka törvénykönyve, a gyár kerítésein belül pedig a saját törvényeik – kommentálta a Hankooknál lezajlott eseményeket érdeklődésünkre Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Emlékeztetett: az esztergomi Suzukinál nemrég megalakult tagszervezetük több száz tagja is arra vár, hogy végre szóba álljon velük a munkáltató. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy a szakszervezetek ne maradjanak egyedül, ezért is van nagy jelentősége annak a nemzetközi szakszervezeti összefogásnak, amely 20 éve jött létre. A Bécsi Memorandum Csoport épp ezt a jubileumot ünnepelve tartott Budapesten kétnapos konferenciát, amelyen összegezték az eddigi tapasztalatokat. Balogh Béla szerint, bár a multik által Magyarországon biztosított fizetések még messze vannak a nyugat-európai anyacégek béreitől, a 20 évvel ezelőtti helyzethez képest kissé összébbhúzódott a bérolló. Ez részben annak is köszönhető, hogy amikor a Vasas egy-egy tagszervezete bértárgyalásokat folytat egy cégnél, felveszik a kapcsolatot az adott cég anyaországában működő szakszervezetével és információkat kérnek, amelyek nagy segítségükre vannak az egyeztetések során. A vállalatok minden országban igyekeznek a legtöbb profitot kisajtolni, nem ügyelnek a dolgozók szociális helyzetére, a klímakövetkezményekre. Még mindig úgy gondolkoznak, mint 100 éve – fogalmazott lapunknak Johann Horn, a német IG Metall bajor tartományi elnöke. Szerinte a multik ki akarják játszani egymás ellen a különböző országok munkavállalóit, ez ellen pedig csak közösen lehet fellépni. Hogy hogyan, arra nincsen egységes recept, csak eszköz, mégpedig az összefogás: ez az egyetlen, ami rákényszeríti a munkaadókat, hogy tisztességes munkafeltételeket teremtsenek. 

Feladatot ad az autóipar

A Bécsi Memorandum Csoportot hat fémipari szakszervezet alapította 1999-ben: az osztrák PRO-GE, a bajorországi IG Metall, a cseh OS KOVO, a szlovák OZ KOVO, a szlovén SKEI és a magyar Vasas Szakszervezeti Szövetség. A szakszervezetek egyik fontos célkitűzése volt a kelet-európai országok béreinek és munkakörülményeinek közelítése a nyugat-európai országokéhoz. Az együttműködésben egyre hangsúlyosabb téma az autóipar, hiszen ezek az országok kulcsszerepet játszanak az európai gépjárműgyártásban: a 2,5 millió európai autóipari munkavállalóból 1,5 millió itt él.

Frissítve: 2019.03.22 20:04

316,28 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 316,28 forintra emelkedett este negyed nyolc előtt a reggel fél nyolckor jegyzett 314,57 forintról. Az euró pénteken 314,20 forint és 316,95 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 278,47 forintról 281,60 forintra, a dolláré pedig 276,44 forintról 280,25 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1380 dollár után este 1,1286 dolláron állt.
Szerző