Nyártól lehívható a paksi hitelkeret

Az oroszok teljes mellszélességgel kiállnak a paksi kapacitásfenntartási projekt mellett, amelyben egyébként akár nyugati cégek is részt vehetnek majd - közölte a moszkvai legmagasabb szintű tárgyalásokról beszámolva a tegnapi Kormányinfón Lázár János.

Reálisan az év közepén kezdődhet meg a hitelkeret lehívása - fűzte hozzá a kancelláriaminiszter. Hozzátette: 2017-2018-ban éves szinten már 250-500 milliárd forint lesz a lehívott volumen - amint azt a vonatkozó költségvetési kitekintő is mutatja - jelezte Lázár János. A paksi építkezéstől is még legalább 2 évre vagyunk örülnék, ha csak 2 évre lennénk - fűzte hozzá. Elmondta, hogy az ő mandátuma a paksi kapacitásfenntartás témájában az első kapavágásig terjed.

Lázár János emlékeztetett arra, hogy Putyin elnök a sajtótájékoztatón is megerősítette elköteleződését a paksi projekt melletti kitartásban, amelynek a kormány örül - jegyezte meg. Az orosz félnél rendelkezésre áll a mintegy 10 milliárd eurós hitel. Így a beruházás műszaki előkészítése halad tovább, az oroszok maradéktalanul teljesítik a paksi bővítésében vállalt kötelezettségeit, így nekünk is ezt kell tennünk, így indulnak a tendereztetés további lépései.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem került szóba a nyugati cégek konkrét bekapcsolódása a beruházásba, most a tendereztetés elindításáról beszéltek a Roszatommal. Emlékeztetett arra, hogy már december közepén minden műszaki kérdésben megállapodtak Budapesten az orosz cég vezetőivel, és elmondása szerint azt rögzítették, hogy 60 százalékos arányban az európai közbeszerzési szabályoknak kell megfelelni a beruházás során. A most is zajló brüsszeli vizsgálatokról a miniszter azt mondta, hogy azok nem jelentenek megvalósítási kockázatokat, azt viszont érzi, hogy "olykor van gazdasági nyomásgyakorlás nagy nyugati cégek felől az Európai Bizottságra, a 12 milliárd euró nagy pénz, itt van nyomás, lökdösődés."

A Greenpeace tegnapi reagált Lázár János bejelentésére, álláspontjuk szerint munkahelyeket és gazdasági fellendülést valójában a megújuló energiaforrások hoznak. Magyarország energetikai függetlensége így teremthető meg, és nem Paks II-vel, ahogy az a magyar miniszterelnök és az orosz elnök mai moszkvai találkozóján elhangzott.

A Paks II beruházással csak tovább növekednék energiafüggőségünk Oroszországtól, és a 80 százalékot is elérhetné. A beruházáshoz előnytelen feltételekkel nyújtott 10 milliárd eurós hitel felvétele politikai, a világszerte hanyatló atomenergiához való ragaszkodás pedig technológiai kényszerpályára állítaná az országot. A fűtőanyag-ellátást, az erőmű üzemeltetését, vagy akár a kiégett üzemanyagok kezelését illetően ez a függő viszony több mint fél évszázados kiszolgáltatottságot eredményezne Oroszországtól. Ráadásul a projektben a Roszatom lenne a partner, amely egyebek mellett a korrupciós ügyeiről, a gyakran késedelmes és a tervezettnél drágább teljesítéseiről híresült el -Perger András, a Greenpeace energiakampányosa..

Mindeközben a magyarok kétharmada tiszta energiát akar orosz energiafüggőség helyett. Ez egybevág az uniós trendekkel, melyek alapján a megújulók működőképes alternatívának bizonyulnak és számos munkahelyet teremtenek. 2014-ben a termelt villamos energia több mint negyedét szolgáltatták tiszta energiaforrások, 2015-ben az unióban üzembe helyezett új erőművek 77 százaléka volt megújuló alapú, és a trendek az energiahatékonyság növekedéséről szólnak. A paksi atomerőmű-bővítéssel Magyarország így a múltba betonozná be az energiarendszerét, és veszélyeztetné az ország jövőbeli versenyképességét.

Energetikai szempontból továbbá nincs is szükség Paks II-re. Az energiafogyasztás racionalizálásával, energiahatékonysági fejlesztésekkel, a megújuló energiaforrások nagyarányú felhasználásával és rugalmas, decentralizált energiarendszer kiépítésével biztonságosan kielégíthető lenne Magyarország jövőbeli energiaigénye.

„Itt az ideje belátni, hogy energetikai szempontból nem megoldás Paks II. A világban zajló energetikai átalakulással összhangban Magyarországnak is el kell kezdenie kiépíteni tiszta, versenyképes, az energiahatékonyságon és a megújuló energiákon alapuló energiarendszert” – figyelmeztetett Perger András.

Szerző

A bérekről is megállapodott a Suzuki a dolgozókkal - 18%-os emelés jön

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:41
Ellenzéki demonstráció az esztergomi Suzukinál
Fotó: Vajda József
A felek a pénteki tárgyalások eredményeként az Üzemi Tanács által javasolt minden pontban – 2019-es bérek, éves bónusz, béren kívüli juttatások – végleges megállapodásra jutottak.
Minden pontban megegyezett egymással a vállalat és az Üzemi Tanács - olvasható a Magyar Suzuki Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Mint írják, a december óta tartó tárgyalások alapját az Üzemi Tanács által benyújtott javaslat képezte, amely a bérfejlesztésre és a dolgozók általános elégedettségéhez hozzájáruló béren kívüli juttatásokra vonatkozott.

"Az Üzemi Tanáccsal folytatott eredményes egyeztetéseknek köszönhetően, a 2019. évi bérfejlesztésről szóló végleges megállapodás szerint
az alapbéremelés mértéke átlagosan 18 százalék a direkt dolgozók esetében. A múlt évben a direkt dolgozók átlagos alapbéremelése 12,5 százalék volt.
Így tehát a vállalat 2018-ban és 2019-ben együttesen több mint 30%-os bérfejlesztést hajtott végre a fizikai dolgozók körében" - áll a közleményben. A cég bejelentése alapján az újonnan megszületett megállapodáson felül a Magyar Suzuki további juttatásokat biztosít dolgozói számára, mint például a jelenléti pótlék, fix műszakpótlék, üzemi meleg étkezés, ingyenes buszjárat, temetési és házasságkötési támogatás, gyermekszületési támogatás és törzsgárda jutalom.

Tartja a szintet a Mol

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:49

Fotó: Népszava
Tartja rekordközeli nyereségét Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja, a Mol.
A 2017-eshez képest hajszálnyi csökkenést mutató, 301 milliárdos, nemzetközi számviteli elvek szerint számolt nettó nyereséggel zárta a tavalyi évet a Mol – derül ki Magyarország legnagyobb társaságcsoportja tegnap közzétett előzetes adataiból. Ez még így is a harmadik legmagasabb eredmény az olajcég szűk harminc éves történelmében. Az árbevétel negyednyi emelkedést mutatva - öt éve először - ismét 5 ezermilliárd forint fölé került. A tőzsde és a társaság által is kiemelten kezelt, „újbeszerzési árakkal becsült, tiszta”, különböző leírások előtti, úgynevezett EBITDA-eredmény 728 milliárd forintra jött ki, ami 8 százalékos ugrás tavalyhoz képest. Ez az érték adataink szerint rekord, bár dollárban számítva álltak ennél magasabban is. Eme, átszámítva 2,69 milliárd dolláros nyereség jelentősen meghaladja az év során felfelé módosított, 2,4 milliárdos célt és az elemzői várakozásokat. (Tavalyelőtt az év közben szintén felfelé húzott, 2,3 milliárd dolláros célhoz képest tevékenységük 2,45 milliárdos hasznot hajtott.) Idén viszont ezen a soron ismét kevesebb, 2,3 milliárd nyereséggel terveznek – derült ki Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjából. A nyereségadat az utolsó tavalyi negyedévben az azt megelőző év hasonló időszakához képest még ennél is nagyobb mértékben emelkedett, az üzleti eredmény ugyanakkor közel harmadával visszaesett. Az elemzők mindazonáltal idén a tavaly majdnem kétszeresére emelt, közel százmilliárdos osztaléknál is többre számítanak. A számokat leginkább továbbra is a kutatás-termelés hozta, közel 50 százalékkal 1,27 milliárdra emelkedő nyereségével. A kitermelés némi emelkedést mutatva napi 111 ezer hordó kőolajnak felelt meg, kiemelve az Északi-tenger brit területén lévő Catcher-mező teljesítményét. Míg a finomítás-kereskedelem egymilliárdos nyeresége 16 százalékos csökkenést, addig a „fogyasztói szolgáltatások” 423 millió dolláros nyeresége 18 százalékos bővülést mutat. A központi gázvezeték-üzemeltetés 2017-nél szintén szerényebb, 200 millió dollár alatti nyereséget hozott. A tőzsdei befektetők a piac átlagos emelkedéséhez képest a számokat kedvezőtlenül fogadták, így a részvényérték közel 1 százalékot esett.

A Corvinus-alapítványé lesz az állami osztalék

Az utóbbi napok kapcsolódó eseményei, hogy a csoport legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam 25 százalékos hányadából 10 százalékot hamarosan átad a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésére alakuló Macenas Universitatis Corvini Alapítánynak, amely részére a teljes, rá eső osztalékról is lemond. A csoport legfontosabb döntéseit a megszűnő ügyvezető testület helyett mostantól a Hernádi Zsoltból, Molnár József vezérigazgatóból és Világi Oszkár ügyvezetőből álló vezető tisztségviselők bizottsága hozza. A horvát kormány az EU-szabályoknak való megfelelés érdekében törölte a sokat vitatott, Mol-irányította INA nevű energiatárságuk alapszabályának az ottani állam kivételezett helyzetét biztosító pontjait. Ugyanakkor a jelentős részvényadásvételek továbbra is Zágráb engedélyéhez kötöttek. Bár Hernádi Zsoltot az őt korrupcióval vádoló horvát ügyészség kérésére az Interpol úgymond már negyed éve visszahelyezte nemzetközi körözési listájára, a Mol első emberének arcképe máig sem tűnt fel a nyilvános adatbázisban.