Nyártól lehívható a paksi hitelkeret

Az oroszok teljes mellszélességgel kiállnak a paksi kapacitásfenntartási projekt mellett, amelyben egyébként akár nyugati cégek is részt vehetnek majd - közölte a moszkvai legmagasabb szintű tárgyalásokról beszámolva a tegnapi Kormányinfón Lázár János.

Reálisan az év közepén kezdődhet meg a hitelkeret lehívása - fűzte hozzá a kancelláriaminiszter. Hozzátette: 2017-2018-ban éves szinten már 250-500 milliárd forint lesz a lehívott volumen - amint azt a vonatkozó költségvetési kitekintő is mutatja - jelezte Lázár János. A paksi építkezéstől is még legalább 2 évre vagyunk örülnék, ha csak 2 évre lennénk - fűzte hozzá. Elmondta, hogy az ő mandátuma a paksi kapacitásfenntartás témájában az első kapavágásig terjed.

Lázár János emlékeztetett arra, hogy Putyin elnök a sajtótájékoztatón is megerősítette elköteleződését a paksi projekt melletti kitartásban, amelynek a kormány örül - jegyezte meg. Az orosz félnél rendelkezésre áll a mintegy 10 milliárd eurós hitel. Így a beruházás műszaki előkészítése halad tovább, az oroszok maradéktalanul teljesítik a paksi bővítésében vállalt kötelezettségeit, így nekünk is ezt kell tennünk, így indulnak a tendereztetés további lépései.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem került szóba a nyugati cégek konkrét bekapcsolódása a beruházásba, most a tendereztetés elindításáról beszéltek a Roszatommal. Emlékeztetett arra, hogy már december közepén minden műszaki kérdésben megállapodtak Budapesten az orosz cég vezetőivel, és elmondása szerint azt rögzítették, hogy 60 százalékos arányban az európai közbeszerzési szabályoknak kell megfelelni a beruházás során. A most is zajló brüsszeli vizsgálatokról a miniszter azt mondta, hogy azok nem jelentenek megvalósítási kockázatokat, azt viszont érzi, hogy "olykor van gazdasági nyomásgyakorlás nagy nyugati cégek felől az Európai Bizottságra, a 12 milliárd euró nagy pénz, itt van nyomás, lökdösődés."

A Greenpeace tegnapi reagált Lázár János bejelentésére, álláspontjuk szerint munkahelyeket és gazdasági fellendülést valójában a megújuló energiaforrások hoznak. Magyarország energetikai függetlensége így teremthető meg, és nem Paks II-vel, ahogy az a magyar miniszterelnök és az orosz elnök mai moszkvai találkozóján elhangzott.

A Paks II beruházással csak tovább növekednék energiafüggőségünk Oroszországtól, és a 80 százalékot is elérhetné. A beruházáshoz előnytelen feltételekkel nyújtott 10 milliárd eurós hitel felvétele politikai, a világszerte hanyatló atomenergiához való ragaszkodás pedig technológiai kényszerpályára állítaná az országot. A fűtőanyag-ellátást, az erőmű üzemeltetését, vagy akár a kiégett üzemanyagok kezelését illetően ez a függő viszony több mint fél évszázados kiszolgáltatottságot eredményezne Oroszországtól. Ráadásul a projektben a Roszatom lenne a partner, amely egyebek mellett a korrupciós ügyeiről, a gyakran késedelmes és a tervezettnél drágább teljesítéseiről híresült el -Perger András, a Greenpeace energiakampányosa..

Mindeközben a magyarok kétharmada tiszta energiát akar orosz energiafüggőség helyett. Ez egybevág az uniós trendekkel, melyek alapján a megújulók működőképes alternatívának bizonyulnak és számos munkahelyet teremtenek. 2014-ben a termelt villamos energia több mint negyedét szolgáltatták tiszta energiaforrások, 2015-ben az unióban üzembe helyezett új erőművek 77 százaléka volt megújuló alapú, és a trendek az energiahatékonyság növekedéséről szólnak. A paksi atomerőmű-bővítéssel Magyarország így a múltba betonozná be az energiarendszerét, és veszélyeztetné az ország jövőbeli versenyképességét.

Energetikai szempontból továbbá nincs is szükség Paks II-re. Az energiafogyasztás racionalizálásával, energiahatékonysági fejlesztésekkel, a megújuló energiaforrások nagyarányú felhasználásával és rugalmas, decentralizált energiarendszer kiépítésével biztonságosan kielégíthető lenne Magyarország jövőbeli energiaigénye.

„Itt az ideje belátni, hogy energetikai szempontból nem megoldás Paks II. A világban zajló energetikai átalakulással összhangban Magyarországnak is el kell kezdenie kiépíteni tiszta, versenyképes, az energiahatékonyságon és a megújuló energiákon alapuló energiarendszert” – figyelmeztetett Perger András.

Szerző
2016.02.19 06:24

323,73 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.10 18:53
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben hétfő este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 323,73 forintra erősödött este fél hétre a reggel hét óra körüli 323,08 forintról. Az euró hétfőn 322,83 forint és 323,76 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 285,94 forintról 287,89 forintra, a dolláré pedig 282,74 forintról 284,68 forintra nőtt. Az euró a reggeli 1,1426 dollárról 1,1370 dollárra gyengült.
Szerző
2018.12.10 18:53
Frissítve: 2018.12.10 18:53

Újabb hatóanyagokat tiltottak be, nehéz helyzetbe kerülhetnek a növénytermesztők

Publikálás dátuma
2018.12.10 17:45
illusztráció
Fotó: AFP/
Elutasította a tirám és dikvát hatóanyagok megújítását az Európai Bizottság.
Nem lehet majd forgalomba hozni és felhasználni tirám és dikvát hatóanyagokat tartalmazó készítményeket az Európai Unió területén – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A tirám főleg vetőmagkezelésre használt gombaölő hatóanyag, míg a dikvátot tartalmazó gyomirtókat elsősorban állományszárításkor alkalmazzák. A két hatóanyagot azért vizsgálták felül, mert lejárt az engedélyük. A megújítás elutasításáról – a tagállami szavazatok minősített többségének hiányában – a Bizottság saját hatáskörben döntött. Ezért a tirám vagy dikvát hatóanyagot tartalmazó növényvédőszer-készítmények engedélyét minden tagállamnak vissza kell vonnia, ami azt jelenti, hogy a készítményeket a türelmi idők letelte után nem lehet majd forgalomba hozni és felhasználni a tagállamokban. Az rendeletek értelmében
a tirámmal csávázott vetőmagok 2020. január 30-ig forgalmazhatók és vethetők el, a dikvát készítmények felhasználásának végső határideje pedig 2020. február 4.
Mindkét hatóanyagot széles körben használták a termelők. A dikvát kivezetésével a betakarítás előtti állományszárítás legfontosabb hatóanyaga szűnik meg, így ez a technológia várhatóan el fog tűnni a szántóföldi növények termesztéséből.
2018.12.10 17:45