Nyártól lehívható a paksi hitelkeret

Az oroszok teljes mellszélességgel kiállnak a paksi kapacitásfenntartási projekt mellett, amelyben egyébként akár nyugati cégek is részt vehetnek majd - közölte a moszkvai legmagasabb szintű tárgyalásokról beszámolva a tegnapi Kormányinfón Lázár János.

Reálisan az év közepén kezdődhet meg a hitelkeret lehívása - fűzte hozzá a kancelláriaminiszter. Hozzátette: 2017-2018-ban éves szinten már 250-500 milliárd forint lesz a lehívott volumen - amint azt a vonatkozó költségvetési kitekintő is mutatja - jelezte Lázár János. A paksi építkezéstől is még legalább 2 évre vagyunk örülnék, ha csak 2 évre lennénk - fűzte hozzá. Elmondta, hogy az ő mandátuma a paksi kapacitásfenntartás témájában az első kapavágásig terjed.

Lázár János emlékeztetett arra, hogy Putyin elnök a sajtótájékoztatón is megerősítette elköteleződését a paksi projekt melletti kitartásban, amelynek a kormány örül - jegyezte meg. Az orosz félnél rendelkezésre áll a mintegy 10 milliárd eurós hitel. Így a beruházás műszaki előkészítése halad tovább, az oroszok maradéktalanul teljesítik a paksi bővítésében vállalt kötelezettségeit, így nekünk is ezt kell tennünk, így indulnak a tendereztetés további lépései.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem került szóba a nyugati cégek konkrét bekapcsolódása a beruházásba, most a tendereztetés elindításáról beszéltek a Roszatommal. Emlékeztetett arra, hogy már december közepén minden műszaki kérdésben megállapodtak Budapesten az orosz cég vezetőivel, és elmondása szerint azt rögzítették, hogy 60 százalékos arányban az európai közbeszerzési szabályoknak kell megfelelni a beruházás során. A most is zajló brüsszeli vizsgálatokról a miniszter azt mondta, hogy azok nem jelentenek megvalósítási kockázatokat, azt viszont érzi, hogy "olykor van gazdasági nyomásgyakorlás nagy nyugati cégek felől az Európai Bizottságra, a 12 milliárd euró nagy pénz, itt van nyomás, lökdösődés."

A Greenpeace tegnapi reagált Lázár János bejelentésére, álláspontjuk szerint munkahelyeket és gazdasági fellendülést valójában a megújuló energiaforrások hoznak. Magyarország energetikai függetlensége így teremthető meg, és nem Paks II-vel, ahogy az a magyar miniszterelnök és az orosz elnök mai moszkvai találkozóján elhangzott.

A Paks II beruházással csak tovább növekednék energiafüggőségünk Oroszországtól, és a 80 százalékot is elérhetné. A beruházáshoz előnytelen feltételekkel nyújtott 10 milliárd eurós hitel felvétele politikai, a világszerte hanyatló atomenergiához való ragaszkodás pedig technológiai kényszerpályára állítaná az országot. A fűtőanyag-ellátást, az erőmű üzemeltetését, vagy akár a kiégett üzemanyagok kezelését illetően ez a függő viszony több mint fél évszázados kiszolgáltatottságot eredményezne Oroszországtól. Ráadásul a projektben a Roszatom lenne a partner, amely egyebek mellett a korrupciós ügyeiről, a gyakran késedelmes és a tervezettnél drágább teljesítéseiről híresült el -Perger András, a Greenpeace energiakampányosa..

Mindeközben a magyarok kétharmada tiszta energiát akar orosz energiafüggőség helyett. Ez egybevág az uniós trendekkel, melyek alapján a megújulók működőképes alternatívának bizonyulnak és számos munkahelyet teremtenek. 2014-ben a termelt villamos energia több mint negyedét szolgáltatták tiszta energiaforrások, 2015-ben az unióban üzembe helyezett új erőművek 77 százaléka volt megújuló alapú, és a trendek az energiahatékonyság növekedéséről szólnak. A paksi atomerőmű-bővítéssel Magyarország így a múltba betonozná be az energiarendszerét, és veszélyeztetné az ország jövőbeli versenyképességét.

Energetikai szempontból továbbá nincs is szükség Paks II-re. Az energiafogyasztás racionalizálásával, energiahatékonysági fejlesztésekkel, a megújuló energiaforrások nagyarányú felhasználásával és rugalmas, decentralizált energiarendszer kiépítésével biztonságosan kielégíthető lenne Magyarország jövőbeli energiaigénye.

„Itt az ideje belátni, hogy energetikai szempontból nem megoldás Paks II. A világban zajló energetikai átalakulással összhangban Magyarországnak is el kell kezdenie kiépíteni tiszta, versenyképes, az energiahatékonyságon és a megújuló energiákon alapuló energiarendszert” – figyelmeztetett Perger András.

Szerző

Szabálysértő földmutyi

Publikálás dátuma
2016.02.19. 06:22
A földprivatizáció nagy nyertesei a szerződéskötéssel megbízott ügyvédi irodák FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Márciusban újabb állami földek árverése indulhat meg, miközben még teljes a bizonytalanság, hogy a tavaly novemberben elkezdődött, és az év végéig tartó privatizáció nyertesei még egyáltalán nem lehetnek biztosak abban, hogy valóban az övék lesz a megvásárolt terület. A vesztesek a nagy, állattartó agrárcégek lesznek.

Botrányhullámokat vert az állami földek tavaly ősszel kezdődött árverése, mert a kormányzat ígéreteivel szemben elsősorban nem a családi gazdaságok, hanem a kormány-, illetve Fidesz-közeli politikusok, barátok, családtagok nyerték a legtöbb és legjobb állami földeket. Ráadásul, a szerződéseket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) árverési hirdetményében, illetve az erre vonatkozó más jogszabályokban előírt módon ki kell függeszteni. Ha a nyilvánosságra hozatal nem a törvények szerint történt, akkor az egész folyamat érvényteleníthető. Már pedig sok helyen ez mind a mai napig nem történt meg. Csak a nyertesek neve, a megvásárolt terület nagysága, és a helyrajzi szám olvasható az NFA honlapon, illetve az önkormányzatoknál. A jogszerűséget a földhivataloknak kellene ellenőriznie, de kétséges, hogy a magyar állammal, mint eladóval szemben jogsértés esetén ezek a hivatalok eredményesen felléphetnének-e.

A a földművelésügy kormányzat, vagyis tulajdonképpen NFA már azzal is törvényt sértett, hogy 30 napon belül nem tette közzé a szerződések szövegét, így az a 60 napos időszak sem kezdődhetett meg, amely alatt az elővásárlásra jogosultak bejelenthetik igényüket az árverésen másnak értékesített volt állami földre - mondta a Népszava érdeklődése Sallai R. Benedek. Az LMP országgyűlési képviselője, aki maga is gazda emlékeztetett arra, hogy mivel két fél polgári szerződéséről van szó, külső beavatkozó nem indíthat pert, de egy kormányváltás esetén az államnak, mint eladónak, a törvénysértések miatt lehetősége lesz - az LMP értelmezése szerint - a jogszerűtlen szerződések megsemmisítését kezdeményezni. Az agrártárca véleménye viszont az, hogy csak a pályázatok esetében érvényes a 30 napos határidő, az árverési értékesítési forma nem is szerepel a jogszabályban! Az ellenzéki politikus szerint ha ez így van, akkor nem lehetett volna kiírni az árveréseket, vagy pedig a pályázati szabályokat kellett volna alkalmazni. Sallai R. Benedek ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a földalapkezelő törvénysértett azáltal is, hogy a jogszabályokkal ellentétben nem csak családi gazdáknak értékesítette az árveréseken a földeket.

Ha elkészülnek majd ezek a dokumentumok, és végre kifüggesztik azokat, akkor indulhat majd csak el a már említett 60 napos türelmi idő, így ez akár április-májusig is eltarthat, miközben már a márciusi árverések szerződéseit is ki kellene függeszteni.

Sok jelenlegi nyertest érhet kellemetlen meglepetés, mert ha végül mégsem az övé, hanem az elővásárlási jogosulté lesz a föld, ő viszont azért nem licitál a márciusi árveréseken mert abban a hiszemben él, hogy neki már van földtulajdona, akkor a két pad között a földre eshet.

Képviselőtársa véleményét erősítette meg Harangozó Gábor is. Az Országgyűlési bizottságának szocialista alelnöke, a jelenlegi nyertesek nem lehetnek biztosak abban, hogy végül valóban az övék lesz-e a a megvásárolt birtok? Az NFA törvénysértése mögött az húzódhat meg, hogy a szervezet kijelölt majdnem három tucat ügyvédi irodát, a több ezer szerződés elkészítésére, ám azok - a jelek szerint - képtelenek voltak mind a mai napig a rájuk bízott feladat határidőre történő elkészítésére - vélekedett Harangozó Gábor. Ugyanakkor olyan információ is kering szakmai körökben, hogy az NFA mindössze egyetlen ügyvédi irodát bízott meg a szerződések elkészítésével, a többi iroda csak alvállalkozóként "bedolgozik" ennek az ügyvédi irodának. Somogy megyében például akad olyan iroda, amelyik azért vállalt szerepet az árverésben, mert arra számított, hogy majd a szerződéskötéseket is elvégezheti. Azonban nem így történt. A központilag kijelölt ügyvédi irodák eddig 1,5 milliárd forintot kaszáltak az állami földárverések szerződéseinek megkötésekor.

Szerző

Simicska bukhatja a rádiót is

Publikálás dátuma
2016.02.19. 06:03
Simicska médiabirodalma FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A Fidesz által jelölt Médiatanács eljárást indít a Simicska Lajoshoz köthető Class FM ellen, így pedig a rádiónak kevés esélye maradt arra, hogy meghosszabbítsák ősszel lejáró frekvenciaszerződését. Ez kiváló alkalom lehet arra, hogy a kormány egy országos lefedettségű rádiót is elindíthasson. Bár az újdonsült rádiótulajdonos (a budapesti DJ FM) Andy Vajna korábban még azt mondta, nem akar a Class FM helyére pályázni, hamar meggondolhatja magát. Kiderült, a kormány több száz millió forintért reklámozott a Habony Árpádhoz köthető Lokálban.

Orbán Viktor újabb mélyütést készül bevinni Simicska Lajos birodalmának az Orbán-Simicska háború médiafrontján. A sértődött kormányfőnek még mindig az a célja, hogy egy "baráti", még Simicskáénál is nagyobb médiabirodalmat építsen fel. Ezúttal a célpont a vállalkozó legjelentősebb hangja, a Class FM. A Médiatanács ugyanis közölte, hatósági eljárást indít az egyetlen országosan fogható kereskedelmi rádió ellen, mivel annak Morning Show című reggeli műsorának tavaly december 30-i és idén január 4-e adásában "nem a korosztály számára feldolgozható módon használt humorral, kifigurázva és elfogadható konfliktusmegoldásként ábrázolták az erőszakot, valamint a felvetett szexuális témákat érzelemmentesen, erős obszcén kifejezésekkel ábrázolták". A műsort a 16 éven aluliaknak nem ajánlott korhatár-besorolás helyett, 12 éven aluliaknak nem ajánlott kategória szerint tették közzé.

Mindez azért fontos, mert a Class FM-et tulajdonló Advenio Zrt. 2009-ben elnyert frekvenciaszerződése az idén november 19-én lejár. A Simicska köréhez tartozó Nyerges Zsolt tulajdonában lévő cég kérheti ugyan, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) további öt évvel hosszabbítsa meg a szerződést, ám a testület vélhetően ezt meg fogja tagadni, mivel a törvény szerint nem lehet hosszabbítani azzal az orgánummal, amely a jogszabályokat „ismételten vagy súlyosan” megszegi. Márpedig a rádiót korábban is megbüntették már az előírt reklámidők túllépése miatt. Ez önmagában nem szokatlan, ám 2014-ben az egyik határozatában a Médiatanács azt írta, a jogsértést a rádió "ismételten" elkövette. Ha nem tudják tisztázni a Morning Show ügyét, akkor vélhetően újabb "súlyos" szabálysértést jegyeznek fel a Class FM kontójára, ami tovább súlyosbíthatja az így is szinte kilátástalan helyzetet. Hiszen a frekvenciákról döntő Médiatanács elvileg független testület, ám minden tagját a Fidesz jelöltjeként választották meg.

Az országos frekvenciára vélhetően Andy Vajna pályázhat, akinek nemrégiben indult el DJ FM nevű rádiója, amelyet Simicska Music FM-je ellenében hoztak létre fővárosi frekvencián. A filmügyi kormánybiztos korábban úgy nyilatkozott: "egyelőre" nem gondolta, hogy a Class FM frekvenciájára pályázzon, ám a mostani fejlemények ismeretében hamar meggondolhatja magát. Különösen azért, mert a Simicska-közeli rádiót naponta átlagosan 2,6 millióan hallgatják, és a lakosság 25 százalékához hetente legalább egyszer eljutnak a hírei. A közmédia rádiói még csak meg sem közelítik ezt: az NS Hoffmann-Mediameter konzorcium legutóbbi felmérése szerint a Kossuth Rádiót naponta 1,6 millióan hallgatják. A Medián egy korábbi vizsgálatából kiderült, a teljes népesség 32 százaléka rendszeresen, 25 százalék alkalmanként a rádióból tájékozódik a közéleti hírekről. Amennyiben tehát a Class frekvenciája egy kormánypárti orgánumhoz kerül, akkor Orbánék a lakosság harmadához el tudnák juttatni a propagandát.

Állami hitel az Origóért
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szanált MKB Bank adott kölcsönt a vs.hu-t is kiadó New Wave Media Kft.-nek (NWM), hogy megvásárolja a Magyar Telekomtól az Origo Média Zrt.-t. A Heti Válasz szerint január 28-án zálogjogot jegyeztek be az NWM-ett tulajdonló cseh Bawaco befektetőre, amely Szemerey Tamás, Matolcsy György MNB-elnök unokatestvérének érdekeltségeként lett ismert. Az Origo Média Zrt. ára 13,2 millió euró volt, ami hozzávetőleg 4,2 milliárd forintnak felel meg. Azt nem tudni, hogy pontosan mekkora részét állta ennek az MKB, de a 444 szerint az összeg nagyobbik fele az állami felügyelet alatt álló banktól érkezett.

Az esetlegesen induló kormánypárti országos rádiónak nem lennének finanszírozási problémái, hiszen Orbánék egyik baráti orgánumot sem hagyják az út szélén. Az Átlátszó kiszámolta például, hogy a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Modern Media Group Zrt. (MMG) - a vállalat másik fele Győri Tiboré, aki az előző ciklusban a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős vezetője volt - által kiadott Lokál című ingyenes hetilapban az elmúlt fél évben akár 670 millió forint értékben jelenhettek meg kormányzati reklámok. Ez csupán durva becslés, mivel a legnagyobb állami hirdetők azzal kerülték meg a válaszadást, hogy médiaügynökségen keresztül szerződtek az MMG-vel. Az Átlátszó szerint vélhetően Kuna Tibor cégével, a Young&Partners Kft.-vel kötött 2,8 milliárdos médiavásárlási keretszerződés részeként bonyolódtak le ezek a kampányok. A legtöbbet a Szerencsejáték Zrt. fizethette, az állami cég akár 270 millió forintot is elkölthetett a lapnál - a hirdetések mellett a vállalat szponzorálja a Lokál sportoldalát is. Pontos költségek csupán néhány kampány, illetve önkormányzat esetében ismertek. A Kocsis Máté vezette VIII. kerületi önkormányzat például mintegy 10 millió forintért vásárolt felületeket Habonyék lapjában. Jakabfy Tamás szerint a fideszes városvezetés olyan tevékenységért fizetett milliókat, amelyet az önkormányzat saját lapja is el tudna látni. Az LMP kerületi képviselője a párt Korrupcióinfóján azt is ismertette: az újság 100 fürdőbelépőt kapott a budapesti gyógyfürdőket üzemeltető társaságtól egy barter megállapodás eredményeként, továbbá hasonló szerződéssel juthattak több mint 100 operett belépőhöz. Az sem lenne meglepő, ha a közeljövőben Simicska Metropolja helyett Habony ingyenes lapját terjesztenék az aluljárókban. Megírtuk ugyanis, hogy a BKV nem hosszabbítja meg a Metropolt kiadó MTG Metro Gratis Kft. szerződését. Ez a terjesztési mód rendkívül sikeres, hiszen míg a nyomtatott napilapok egyre kevésbé fogynak, Metropolból 11 százalékkal több kelt el 2015 utolsó negyedében. Naponta 334 ezer példányt osztottak szét a metró- és HÉV-megállókban.

Kedvező híreket rendeltek
Nettó másfél millió forintért rendelt egy 12 részes, javarészt Simicska Lajossal és a szocialista kormányokkal foglalkozó cikksorozatot a Pesti Srácok hírportáltól a Földművelésügyi Minisztérium - írta az Átlátszó, miután kikérték az ehhez kapcsolódó szerződéseket. A megállapodás szerint a portálnak egyeztetnie kellett a cikkek szövegét a tárcával, és utólag is javítani kellett a cikkeket, amennyiben az nem tetszett Fazekas Sándor tárcájának. A megrendelés után olyan hangzatos című cikkek születtek, mint "Hátrább az agarakkal - politikai üzenet Csányinak és Simicskának", "Bitay Márton: Az adu ászok nem a Simicska Lajosoknál, hanem a kisbirtokosok kezében lesznek". Nemrég derült ki az is, hogy Giró-Szász András miniszterelnöki tanácsadó, egykori kormányszóvivő cége, a Strategopolis Kft. 2015-ben, valamint 2016-ban is szerződésben áll az MTVA-val kereskedelmi rádiók számára készítendő híranyagok gyártására. A hírgyártásért 3,5 millió forintot fizetett 2015-ben az MTVA, ebből még lejött havonta nettó 300 ezer forint bérleti díj. A Hangos hírek nevű szolgáltatás lényege, hogy napi 17 hírt készít el a cég, országos és regionális formában is az igények szerint. Jelenleg 31 médiaszolgáltató 49 frekvencián használja a Giró-Szász cége által készített híreket.

A kormányzati hirdetésekben a nemrégiben Andy Vajna tulajdonába került TV2 sem szűkölködött. A csatornának kitüntetett szerepe lehet, hiszen az összesítések alapján a kormány által megrendelt tévés kampányokat kizárólag a TV2 csoport csatornái és a közmédia vetítette. A költségek egyedül az "A magyar reformok működnek" kampány esetében ismertek. A Miniszterelnöki Kabinetiroda tájékoztatása szerint az 1500 szpot levetítéséért 100 millió forintot fizetett a TV2 cégeinek. Ebből a 444.hu arra következtet, hogy fel év alatt csak a kormány legalább 400 millióért reklámozott Vajna csatornáján. A kormánybiztos adója márciustól még ennél is többet kaszálhat: szintén a 444.hu szúrta ki, hogy a TV2 csoport reklámidejét értékesítő Atmedia megduplázza listaárait, ami azért is furcsa, mert ezt a nézettségi adatok nem indokolják. Így vélhetően csak az állami megrendelésre apellálnak, és ha valóban indul nemzeti konzultáció a terrorvész-helyzettel összefüggő alkotmánymódosításról, minden bizonnyal újabb kampány is indul, amiből a TV2 valószínűleg jelentős szeletet kaphat. Abból, hogy a kormány százmilliókat költ a TV2-es hirdetésekre, arra következtethetünk, hogy Orbánék már lejátszottnak tekintik a csatorna tulajdoni viszonyait, ám az még nem teljesen tisztázott. Mint ismert, Vajna tavaly októberben jelentette be, hogy megegyezett Simon Zsolt és Yvonne Dederick akkori tulajdonosokkal a csatornát üzemeltető TV2 Média Csoport Kft. megvásárlásáról. Mint később kiderült, a több mint 20 milliárdos üzlethez az állami tulajdonú Eximbank 6,7 milliárd forintos hitelt biztosított. Még aznap azonban a Simicska köréhez tatozó Fonyó Károly Megapolis Media Zrt.-je egy elővásárlási opcióra hivatkozva közölte: ő már két nappal korábban megvásárolta a Csoportot tulajdonló TV2 Media Group Holdings Kft.-t. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Vajna Magyar Broadcasting Co. Kft.-jének tranzakcióját engedélyezte, ami miatt a Megapolis bírósághoz fordult, mert szerintük a hatóság több hibát is vétett az eljárás során. Óvári Győző, Fonyóék ügyvédje továbbra is fenntartja azt a kijelentését, hogy a csatorna sorsa a bíróságon fog eldőlni.

A tévé mellé a kormányfő egy "baráti" hetilapot is szeretne. Orbán köre most a Figyelőre vetette ki a hálóját: a Heti Válasz szerint Garancsi István a legkomolyabb érdeklődő a felszámolás alatt álló lap megvételére. Ezzel szemben lapunk úgy értesült, hogy nem Orbán bizalmasa, hanem az Indexet is kiadó Közép Európai Média és Kiadó Zrt. (CEMP) tulajdonosa, Spéder Zoltán vásárolná meg a Figyelőt. Versenyben lehet még a Figyelő Centrál Kft. is, amelyet az idén januárban két, a médiaiparban ismeretlen magánszemély 300 millió forintos jegyzett tőkével alapított. A vállalat tulajdonosai, Szincsák Anita és Csorbai Hajnalka eddig csak 500 ezer forintot fizettek be kft.-jük házipénztárába, és azt vállalták, hogy a 300 millió maradékát december 31-ig utalják át. Ez vélhetően egy kilétét még titkoló háttérszereplőre utalhat.

Törvényt sértenek a működő reformok

"A Médiatanács nemhogy nem mondta ki, hogy a kormánypropaganda tiltott politikai reklám, de a jövőre nézve is elrendezte az ilyen jellegű szpotok sorsát. Amit látunk, az nem más, mint társadalmi célú reklám" - vélekedett Polyák Gábor miután a Médiatanács a Mérték Médiaelemző Műhely beadványát megvizsgálva 800 ezer forintos bírságot szabott ki a TV2-re és a Duna Tv-re az "A magyar reformok működnek" kampány reklámjai miatt. A Mérték szerint a reklámokat még a hatályos médiatörvény keretei között sem lehetne bemutatni, mert politikai reklámnak minősülnek, és ilyenként a törvény szerint kizárólag választási kampánykor, illetve már kiírt népszavazással kapcsolatban lehetne vetíteni azokat. Ám a hatóság határozata a társadalmi célú reklámokra vonatkozó szabályokat emlegette. "A Médiatanács valamiért úgy tesz, mintha a médiatörvény általa olvasott verziója szerint politikai reklám csak pártot reklámozhat. De ismét hangsúlyozzuk: a kormány népszerűsítése is politikai reklám" - írta Polyák a Mérték Blogon hozzátéve, hogy a hatóság indoklása lírai és megalapozatlan. "A Médiatanács nagyvonalúan eltekint annak vizsgálatától, hogy a klipek pontosan miért is nem a kormányt népszerűsítik, illetve mi az a közérdekű cél, aminek elérése érdekében az üzenet hatást akar gyakorolni a nézőkre" - mondta a Mérték vezetője. Azt is ismertette csak annyit tehetnek, hogy az ügyészségnél kezdeményezik a határozat ellenőrzését: "az ügyészség nyilván alig várja, hogy végre lecsaphasson a kormányra. Ilyen az, amikor a magyar reformok hibátlanul működnek".