Nyártól lehívható a paksi hitelkeret

Az oroszok teljes mellszélességgel kiállnak a paksi kapacitásfenntartási projekt mellett, amelyben egyébként akár nyugati cégek is részt vehetnek majd - közölte a moszkvai legmagasabb szintű tárgyalásokról beszámolva a tegnapi Kormányinfón Lázár János.

Reálisan az év közepén kezdődhet meg a hitelkeret lehívása - fűzte hozzá a kancelláriaminiszter. Hozzátette: 2017-2018-ban éves szinten már 250-500 milliárd forint lesz a lehívott volumen - amint azt a vonatkozó költségvetési kitekintő is mutatja - jelezte Lázár János. A paksi építkezéstől is még legalább 2 évre vagyunk örülnék, ha csak 2 évre lennénk - fűzte hozzá. Elmondta, hogy az ő mandátuma a paksi kapacitásfenntartás témájában az első kapavágásig terjed.

Lázár János emlékeztetett arra, hogy Putyin elnök a sajtótájékoztatón is megerősítette elköteleződését a paksi projekt melletti kitartásban, amelynek a kormány örül - jegyezte meg. Az orosz félnél rendelkezésre áll a mintegy 10 milliárd eurós hitel. Így a beruházás műszaki előkészítése halad tovább, az oroszok maradéktalanul teljesítik a paksi bővítésében vállalt kötelezettségeit, így nekünk is ezt kell tennünk, így indulnak a tendereztetés további lépései.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem került szóba a nyugati cégek konkrét bekapcsolódása a beruházásba, most a tendereztetés elindításáról beszéltek a Roszatommal. Emlékeztetett arra, hogy már december közepén minden műszaki kérdésben megállapodtak Budapesten az orosz cég vezetőivel, és elmondása szerint azt rögzítették, hogy 60 százalékos arányban az európai közbeszerzési szabályoknak kell megfelelni a beruházás során. A most is zajló brüsszeli vizsgálatokról a miniszter azt mondta, hogy azok nem jelentenek megvalósítási kockázatokat, azt viszont érzi, hogy "olykor van gazdasági nyomásgyakorlás nagy nyugati cégek felől az Európai Bizottságra, a 12 milliárd euró nagy pénz, itt van nyomás, lökdösődés."

A Greenpeace tegnapi reagált Lázár János bejelentésére, álláspontjuk szerint munkahelyeket és gazdasági fellendülést valójában a megújuló energiaforrások hoznak. Magyarország energetikai függetlensége így teremthető meg, és nem Paks II-vel, ahogy az a magyar miniszterelnök és az orosz elnök mai moszkvai találkozóján elhangzott.

A Paks II beruházással csak tovább növekednék energiafüggőségünk Oroszországtól, és a 80 százalékot is elérhetné. A beruházáshoz előnytelen feltételekkel nyújtott 10 milliárd eurós hitel felvétele politikai, a világszerte hanyatló atomenergiához való ragaszkodás pedig technológiai kényszerpályára állítaná az országot. A fűtőanyag-ellátást, az erőmű üzemeltetését, vagy akár a kiégett üzemanyagok kezelését illetően ez a függő viszony több mint fél évszázados kiszolgáltatottságot eredményezne Oroszországtól. Ráadásul a projektben a Roszatom lenne a partner, amely egyebek mellett a korrupciós ügyeiről, a gyakran késedelmes és a tervezettnél drágább teljesítéseiről híresült el -Perger András, a Greenpeace energiakampányosa..

Mindeközben a magyarok kétharmada tiszta energiát akar orosz energiafüggőség helyett. Ez egybevág az uniós trendekkel, melyek alapján a megújulók működőképes alternatívának bizonyulnak és számos munkahelyet teremtenek. 2014-ben a termelt villamos energia több mint negyedét szolgáltatták tiszta energiaforrások, 2015-ben az unióban üzembe helyezett új erőművek 77 százaléka volt megújuló alapú, és a trendek az energiahatékonyság növekedéséről szólnak. A paksi atomerőmű-bővítéssel Magyarország így a múltba betonozná be az energiarendszerét, és veszélyeztetné az ország jövőbeli versenyképességét.

Energetikai szempontból továbbá nincs is szükség Paks II-re. Az energiafogyasztás racionalizálásával, energiahatékonysági fejlesztésekkel, a megújuló energiaforrások nagyarányú felhasználásával és rugalmas, decentralizált energiarendszer kiépítésével biztonságosan kielégíthető lenne Magyarország jövőbeli energiaigénye.

„Itt az ideje belátni, hogy energetikai szempontból nem megoldás Paks II. A világban zajló energetikai átalakulással összhangban Magyarországnak is el kell kezdenie kiépíteni tiszta, versenyképes, az energiahatékonyságon és a megújuló energiákon alapuló energiarendszert” – figyelmeztetett Perger András.

Szerző
2016.02.19 06:24

Az államadósságot nem lehet legyőzni, legfeljebb kinőni

Publikálás dátuma
2018.10.22 15:35

Fotó: Shutterstock/
Egy év alatt 1183 milliárd forinttal nőtt Magyarország államadóssága, ahogy tavaly megugrott a hiány is. Igaz, közben a GDP is nőtt, vagyis arányaiban csökkent az adósság.
Az Eurostat hétfőn tette közzé friss elemzését, eszerint 2017-ben csökkent az államháztartási hiány és az államadóság az euróövezetben és az unió teljes területén is 2016-hoz képest. Az euróövezeti országok GDP-hez (bruttó nemzeti össztermékéhez) viszonyított államháztartási hiánya a 2016-os 1,6 százalékról 1 százalékra csökkent, az EU mind a 28 tagországra vonatkozó átlagos érték pedig 1,7 százalékról 1 százalékra mérséklődött tavaly. Az államadósság is csökkentő tendenciát mutat szerte Európában: 2016 végén az eurót használó országos GDP-arányos államadóssága 89,1 százalék volt, tavaly év végén viszont már csak 86,8 százalék. A 28 tagországban ugyanez az érték egy év alatt 83,3 százalékról 81,6 százalékra csökkent. Az Eurostat adatai szerint Magyarország GDP-je a 2016-os 35 474 milliárd forintról 38 355 milliárd forintra nőtt, azonban az állámháztartási hiány is megugrott: 584,4 milliárd forintról 849,1 milliárd forintra, százalékban kifejezve 1,6-ről 2,2-re. Nem áll jól Magyarország az államadósság terén sem, ha abszolut értékben, vagyis forintban nézzük: a 2016-os 26 912 milliárd forintról 28 095 milliárd forintra nőtt, a hazai össztermék növekedése miatt azonban GDP-arányosan 75,9 százalékról 73,3 százalékra csökkent. Az elemzés külön kiemeli: az Eurostat fenntartja azt a véleményét, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai, illetve azok cégei az államháztartás részét képzik, így azok kötelezettségvállalásai is megjelennek az összegzésben. Ahogy az Eximbank adósságállománya is: ebben az ügyben idén februárban a kormány feladta az Eurostattal folytatott csatározást. Az uniós statisztikai hivatal érvelése szerint az állami Eximbank adósságállománya beleszámít az államadósságba, míg a kormány szerint nem megfelelő statisztikai módszertant használ az Eurostat. A Magyar Nemzet cikke szerint februárban a kabinet annyi eredményt ér el a tárgyalásokon, hogy elérték, hogy ne a választás előtt kötelezzék a kormányt az adatok korrigálására, hanem csak április 23-án, azaz két héttel a szavazást követően, amikor a március végén induló Eurostat-egyeztetés végső határideje elérkezik.
Az Eurostat adatai szerint egyébként tavaly az EU 12 országában volt pozitív az államháztartás egyenlege. A legnagyobb többlete Máltának volt (a GDP 3,5 százaléka), a második helyen Ciprus áll (1,8 százalék többlettel), a harmadik Svédország (1,6 százalék). A sor végén Spanyolország (3,1 százalékos hiány) és Portugália (3 százalékos hiány) állnak.  A legalacsonyabb államadósságot Észtország tudhatja magáénak (a GDP mindössze 8,7 százaléka), a második helyen Lusemburg (23 százalék), a harmadikon Bulgária (25,6 százalék) áll. A leginkább eladósodott EU-tagállamok Görögország (a GDP 176,1 százalékára rúg a hiány), Olaszország (131,2 százalék) és Portugália (124,8 százalék).
2018.10.22 15:35

Trükkös tartozási adatsor

Publikálás dátuma
2018.10.22 09:30
REZSITARTOZÓK - A 2013 előtti adatokat homály fedi
Fotó: Népszava/
A lakossági áramtartozás-állomány az elmúlt öt év során felére, 16 milliárdra mérséklődött - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Gáz esetében az eredeti, 29 milliárdos összeg negyedére, 7,2 milliárdra esett, míg a 16 milliárdos lejárt távhőszámla-mérték tízmilliárdra csökkent. Az áramszolgáltatásból emiatt kikapcsoltak száma 42 ezerről 19 ezerre, gáz esetében 95 ezerről 34 ezerre, a távhőnél pedig 7 ezerről 5 ezerre esett. A három szektorban a 145 ezres szám 58 ezerre mérséklődött. Megjegyzendő: a tartozások száma és értéke egy gyors felfutást követően már az Orbán-kormány alatt, 2012-ben döntött abszolút rekordokat. A MEKH által korábban parlamenti írásbeli kérdésre kiadott adatok tanúsága szerint akkor a hátralék összege a három területen 70 milliárdra, 47 milliárdra és 26 milliárdra rúgott. A mostani mértékek nagyjából a 2009-es szintnek felelnek meg. Mindezek kimaradtak a kormánytól elvben független MEKH vasárnapra időzített közleményéből. Mi több: a közműhivatal most publikálta először önszántából a – kissé továbbra is önhatalmúlag összeválogatott – tartozásállomány-adatokat. Igaz, korábban a tartozók számáról is közöltek listát, amit azonban mostani közlésükben hiába kerestünk. Korábban csupán parlamenti írásbeli kérdésekre voltak hajlandóak közölni az – Orbán-kabinetről akkor még kevéssé rózsás képet mutató – statisztikát. Sőt tavaly többször vissza is utasították az MSZP e tárgyú kérését. A 2002-2010 közötti időszak jelenleginél kedvezőbb tartozásadatai kapcsán pedig úgy vélték, az nem összehasonlítható, mert „változott a módszertan”.
Szerző
2018.10.22 09:30
Frissítve: 2018.10.22 10:43