Orbán nem vétózta meg a kvótát

Publikálás dátuma
2016.02.21. 20:50
Orbán Viktor miniszterelnök ír... vagy aláír. Igaz, a fotón nem Brüsszelben, hanem a parlamenti dolgozószobában Fotó: Orbán Vikt
Magyarországnak 1294 menekültet kell befogadnia a péntek elfogadott brüsszeli záródokumentum szerint. Ez akkor is így igaz, ha Kovács Zoltán kormányszóvivő az ezt állító bal- és jobboldali ellenzékről is azt állította, nem értik, vagy tudatosan félremagyarázzák az EU-csúcson történteket. A DK és a Jobbik is azzal vádolja a magyar miniszterelnököt, hogy elfogadta a kvótát, ezzel pedig becsapta az embereket. Az uniós állam- és kormányfők a migráció kérdéseiről és a brit követelésekről egyetlen csomagban döntöttek.

Mind a bal-, mind a jobboldali ellenzéki pártok Orbán Viktor vereségéről beszéltek az uniós csúcs kapcsán. A DK-s Molnár Csaba szerint a miniszterelnök "politikai celebbé" vált, aki csak plakátokon sikeres, nem képes arra, hogy Brüsszelben megvédje az álláspontját, és így az országot sem tudja megvédeni. Az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke, EP-képviselője azért állította pellengérre Orbánt, mert péntek éjjel Brüsszelben elfogadta az EU-csúcs záródokumentumát, amelynek visszautalása egyértelműsíti, hogy Magyarországnak is be kell fogadnia menekülteket. Tette ezt annak ellenére, hogy a Fidesz aláírásokat gyűjt a kvóta ellen, a kormány pedig plakátkampányt indított.

A Jobbik pálfordulásról beszélt és "elképesztő árulásnak" nevezte, hogy a miniszterelnök nem akadályozta meg a zárónyilatkozat elfogadását. Z. Kárpát Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Tanács menekültek relokációjáról is szóló dokumentuma magában rejti a kötelező kvótát. Az ellenzéki párt alelnöke szerint a kormányfő és kabinetje kettős beszédet folytat, mert míg belföldön harcos retorikával kikel a kvóta ellen, addig nemzetközi téren nem áll ki álláspontja mellett.

A kormányszóvivő szerint az ellenzéki pártok nem értik, vagy tudatosan félremagyarázzák az EU-csúcson történteket, hiszen az Európai Tanács nem döntött a kötelező kvótákról. Kovács Zoltán azzal vádolta a DK-t és a Jobbikot, hogy nem ismerik az Unió döntéshozatali mechanizmusát. Arról beszélt, hogy az utalás a tavaly nyári tanácsi döntésre vonatkozik, aminek alapján a következő két évben 40 ezer menekültet helyeznek át Olaszországból és Görögországból más uniós tagállamokba önkéntes vállalás alapján. Magyarország sohasem szavazta meg a kötelező kvótát, sőt, az ellen akár Szlovákia, az Európai Bírósághoz fordult. Megismételte, amit a csúcs után Orbán már elmondott: most először sikerült elfogadtatni a tavaly szeptember óta képviselt magyar álláspontot, hogy az első és legfontosabb feladat az európai határok védelme.

Orbán szombatra virradóra Brüsszelben arról tájékoztatott, hogy a tanácskozás résztvevői szerint Európa külső határait meg kell védeni, a migránsok tömegét meg kell állítani és a schengeni megállapodást mindenkinek be kell tartania. Ezzel most először az Európai Unióban elfogadták a magyar megoldást. Ugyanakkor elismerte, többen képviselik azt a politikát, hogy be kell engedni a migránsokat az Unió területére, és jogi eszközökkel, kötelezően el kellene osztani őket a tagállamok között.

A csúcson elfogadott zárónyilatkozatban megfogalmazott relokáció a menekültek elosztásáról szól, az állam- és kormányfők ezúttal megerősítették korábbi döntéseiket. Kovács szombaton a tavaly nyári önkéntes kvótára utalt, ám ősszel született egy másik is, amelyik 120 ezer migráns kötelező betelepítéséről szól, amit a belügyminiszterek tanácsa minősített többséggel fogadott el. Erre a magyar kormány ugyan nemmel szavazott, a döntés ennek ellenére érvényes és így, ha az Unió bírósága nem Magyarország javára dönt, akkor 1294 menekültet be kell fogadnunk. A menekültkérdésről egyébként péntek éjjel ugyanabban a csomagban határoztak, mint a londoni kormány követeléseiről.

Matteo Renzi olasz kormányfő egyébként korábban megfenyegette a visegrádi országokat: ha nem fogadnak be menekülteket, akkor az uniós közös költségvetés legnagyobb részét befizető országok megvonhatják a fejlesztési támogatásokat az EU szegényebb tagállamaitól, így Magyarországtól is. Orbán az EUrológus kérdésére péntek éjjel erre úgy reagált: nem kell komolyan venni a szavait, mert könnyen lehet, hogy Renzit leváltják addigra, mire a pénzügyi megvonás szóba kerülhetne. Szijjártó Péter az ATV Szabad szemmel című műsorában pedig közölte, nem tartja európai viselkedésnek Renzi szavait. "Hol van az megírva, hogy nekünk mindig egyet kell értenünk az olaszokkal? Álljon már meg a menet!" - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Balázs Péter: kétszínű politika
Hogyan kell értelmezni a Brüsszelben elfogadott közös nyilatkozatot? - kérdeztük Balázs Pétert. A csúcstalálkozó által elfogadott dokumentumból az olvasható ki, hogy a németek - mint az már korábban kiderült - lemondtak a menekültek kötelező befogadási kvótájáról - mondta a volt külügyminiszter. Korábban úgy gondolták, ha Németországban ez a kérdés kezelhető, akkor az elvárható az uniós tagoktól is. De, mint világossá vált, ez nem járható út. Ugyanakkor Németország nem tett le arról, hogy megfékezze a menekültáradatot. Berlin szerint nem megoldás a "kertkapu bezárása", amellyel az áradat csak elkerül bizonyos országokat, de végül Németországban köt ki. A magyar kormányfő azt mondja, ő megoldotta a gondot, lezárta a határt, de valójában nem oldott meg semmit. Hazugság, hogy megvédte Európát, csak Magyarországot védte meg, ugyanannyian jönnek Törökországból, csak más úton jutnak el az Unióba. Hazugság volt az a visegrádi szövetkezés, mondhatjuk összeesküvés is, hogy a görög-macedón határra kellene tolni a görög, schengeni külső
határt. A javaslatot úgy tették meg, hogy a görögök jelen sem voltak. Kíváncsi volnék, mit szólna hasonló esetben Orbán Viktor. Az is világos: hiba volna mindent rátolni a görögökre, mert nem lehet ott megoldani a menekültkérdést. Brüsszelben most többségi támogatást kapott a német politika, amely a törökökkel akar megegyezni, mert csak ők tudják megakadályozni, hogy a migránsok agyonnyomják a görög szigeteket. Az a terv, amely régóta nem titok, hogy amennyiben a törökök lefékeznék az illegális menekültfolyamot, akkor lehetne szó arról, hogy kinn, a táborokban, a hot spotoknál döntsék el, ki jogosult bejutni az Unióba. Ám, miután Németország nem fogja ezt a terhet elviselni, ezért kérik a tagországokat, hogy aki hajlandó, fogadjon be valamennyi menekültet. De ez nem kötelező betelepítés. A B-változat: aki ezt nem akarja, járuljon hozzá a költségekhez. A nyilatkozat tehát arról szól, hogy egymással szolidárisan igyekszünk megoldani a kérdést, de közben a magyar kormányfő semmit nem hajlandó tenni. Olcsó kétszínű belpolitikát csináltak a V4-ek, amikor semmilyen módon nem akarnak részt vállalni az uniós megoldásból, ami itthon is, Brüsszelben is lelepleződik.
F.R.

Szerző
Frissítve: 2016.02.21. 22:22

Ha kell, éhségsztrájkolnak is a buszsofőrök

A pécsi buszsofőrök a tisztességes béremelés érdekében fontolgatják akár ezt a tiltakozási formát is- írja a bama.hu. A Tüke Busz első „ajánlata” az volt, hogy érjék be nulla forinttal, tájékoztatta lapot Hofekker Ferenc, a Tüke Busz mellett működő Független Demokratikus Szakszervezet elnöke, aki azt is hangsúlyozta, hogy a sofőrök tavaly sem kaptak béremelést.

A napokban is leültek a Tüke Busz vezetőivel, de az a bértárgyalás sem vezetett eredményre, így a jövő héten folytatják az egyeztetést. A cég ajánlata két százalék volt, üzemanyag-térítésben fizetve, ezt azonban nem fogadják el. Hogy mennyit szeretnének? Hofekker erre a kérdésünkre azt mondta, hogy nem határoztak meg konkrét százalékot, tisztes bérrendezést szeretnének. A Tüke Busznál mintegy háromszázötven sofőr dolgozik, mintegy háromszázhúszan aláírták azt, hogy hajlandók sztrájkolni, több mint száznyolcvanan pedig azt is, hogy éhségsztrájkra is készek. Utóbbival kapcsolatban nyomatékosan leszögezte, hogy ezt csakis úgy teszik, hogy nem fogják veszélyeztetni az utasok életét.

A teljes cikk itt olvasható

Szerző

Csalóka tavasz - Rövid enyhülés után visszatér a csapadékos idő

Publikálás dátuma
2016.02.21. 19:38
Illusztráció/Thinkstock
Sok napsütéssel és helyenként 20 Celsius-fokos maximumokhoz közeli meleggel indul a hét, majd ismét borús, csapadékos időre kell számítani, éjszakánként mínuszok is lehetnek. Hétfőn  túlnyomóan napos lesz az idő, csapadék nem valószínű. Az Alföldön és a Dél-Dunántúlon megerősödik a szél. Hajnalban 0, +8, napközben 13-19 fok között alakul a hőmérséklet.

Kedden már csak rövid napos időszakok lehetnek, nagyrészt erősen felhős vagy borult idő várható. Több helyen valószínű - többnyire kisebb - eső, zápor. A leghidegebb órákban 3-8 fok lehet, nappal 10-15 fokig melegszik a levegő.

Szerdán a déli órákig a déli és keleti országrészben még többfelé valószínű eső, zápor, majd néhol legfeljebb futó zápor alakulhat ki. Ezzel együtt megerősödik, helyenként átmenetileg viharossá fokozódhat a szél. Hajnalban 2-7, napközben 6-11 fok között alakul a hőmérséklet.

Csütörtökön délnyugat felől ismét több helyen valószínű eső. A magasabb helyeken havas eső, hó is lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet -4 és + 1, a legmagasabb hőmérséklet plusz 3-9 fok között alakul.

Pénteken is nagyrészt erősen felhős vagy borult idő valószínű, többfelé várható eső, zápor, elsősorban a magasabb helyeken havas eső, hó is eshet. Többfelé megerősödik a szél.  Hajnalban -1, +3, napközben 3-8 fok között alakul a hőmérséklet.

Szombaton változóan felhős idő várható több-kevesebb napsütéssel. Helyenként kisebb eső, havas eső, a hegyekben havazás is lehet. A leghidegebb órákban mínusz 4 és plusz 1 fok, napközben plusz 2-8 fok közötti értékekre lehet számítani.

Vasárnap erősen megnövekszik a felhőzet, helyenként eső, zápor is előfordulhat.  Hajnalban -3, +2, napközben 5-11 fok között alakul a hőmérséklet.

Szerző
Témák
időjárás