Orbán újabb támadást vizionál

Publikálás dátuma
2016.02.23. 06:09
Orbán Viktor tegnap is beszélt, ám újat nem mondott – a kormány továbbra is félretájékoztat a menekültkvóták ügyében FOTÓ: MTI/K
Ismét "brüsszeli támadásról" beszélt Orbán Viktor, ezúttal a parlamentben. A miniszterelnök napirend előtt a kötelező betelepítési kvóta elhárítását nevezte a következő időszak legfontosabb feladatának és arra figyelmeztetett, március elején olyan új migránsrendszert akar az unió "legyömöszölni a közép-európai országok torkán", amely állandósítaná a kötelező elosztást. Az LMP-s Schiffer Andrást, aki arra volt kíváncsi, mit fogadott el az EU-csúcson a kormányfő, "politikai diszlexiával" vádolta, de az ellenzék egyébként is kapott "hideget, meleget" amiért kérdőre vonták a kormányfőt.

Óriási a nyomás a visegrádi együttműködés országain, mert a Nyugat állandósítani akarja a kötelező betelepítési kvótát - panaszolta tegnap a Házban Orbán Viktor. A kormányfő a múlt hétvégi európai uniós csúcstalálkozóról szóló beszámolójában a kvóta elhárítását nevezte a következő időszak legfontosabb feladatának. Ismét "brüsszeli támadásról" beszélt, aminek tárgya, sikerül-e "legyömöszölni a közép-európai országok torkán" egy olyan új EU-s migránsrendszert, amely állandóvá tenné a menekültek kötelező szétosztását, s hogy olyan országok is fogadjanak be menekülteket, amelyek eddig ezt nem tették meg, és nem akarják a jövőben sem. Arról, hogy a brüsszeli tervet hogyan kíséreljék meg visszaverni, a holnapi ülésén dönt a kormány.

A miniszterelnök arról beszélt, a majdani uniós szabályrendszer segítségével, éveken keresztül, beláthatatlan nagyságrendben olyanokat telepítenének be Magyarországra, "akikkel nem kívánunk együtt élni". Emlékeztetett, az EU korábban már egyedi döntést hozott 160 ezer migráns betelepítéséről, amit Magyarország - Szlovákiához hasonlóan - nem fogadott el, pert indított, és azt akarja, hogy a bíróság mondja ki: "ezt a kötelezettséget jogszerűtlenül tették Magyarország nyakába". Arról Orbán hallgatott, miért nem utasította el péntek éjjel az EU-csúcs kötelező kvótát is megerősítő zárónyilatkozatát. Csak azzal érvelt, Magyarország kapott "hideget, meleget, leginkább hideget, ezért senki nem borul a nyakunkba", de szerinte "akárhogy is variálják, színezik, magyarázzák", az EU azokat az elveket fogadta el, amelyeket a magyar kormány migránsügyben eddig is képviselt. Megjegyezte: a balkáni útvonal országai, beleértve Ausztriát is, a józan ész útjára léptek. Ebből az következik, hogy ha mindenki úgy cselekszik, ahogy ígérte, a déli határt könnyebb lesz megvédeni.

Kevesebb bürokráciára van szükség, a nemzeti parlamentek szerepét meg kell erősíteni, és a "lopakodó brüsszeli magatartásnak" véget kell vetni - jelentette ki. A miniszterelnök olvasatában a britek is így akarják megreformálni az uniót, ha lehet szerződésmódosítás nélkül. Történelmileg ugyan Orbán szerint ezek voltak a fontosabbak a pénteki EU-csúcson, de a magyarokat jobban érdekli, hogyan változik az Egyesült Királyságban élő nem brit állampolgárok szociális ellátása. A miniszterelnök mindenkit megnyugtatott: a szabad munkavállalás joga továbbra is kiterjed az unió egész területére - noha ez David Cameron eredeti javaslatában sem kérdőjeleződött meg.

A kormány fűnyíró-elve
A háttérintézmények sorsa nyitott kérdés, azokról még tárgyal a kormány - közölte Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség államtitkára az LMP-s Szél Bernadettnek válaszolva a bürokráciacsökkentés számairól hallgatott, csak azt ismételte meg: a versenyképesség érdekében olcsóbb, hatékonyabb és gyorsabb államra van szükség, amihez világos struktúra szükséges. Szél szerint azonban a kormány fűnyíró-elvet alkalmaz.

A járulékot nem fizető harmadik országbeliek ellátását sem lehet elvenni, csak megfelelő indoklás és külön döntés után egy időre felfüggeszteni. A gyermektámogatások esetében jelentős lehet a változás, mert abban az esetben, ha a szülők Nagy-Britanniában dolgoznak, de a gyerekük nem ott él, ezt az összeget annak az országnak a számaihoz kell igazítani, ahol a gyerek tartózkodik. Ezeket az eredményeket Magyarország egyedül nem tudta volna elérni, "a magyar virtus önmagában nem lett volna elég" - fogalmazott Orbán, aki szerint a "sikerhez" szükség volt a V4-ek közös álláspontjára, közös fellépésére. Most az Egyesült Királyság polgárain a sor, hogy a népszavazáson eldöntsék, maradnak-e a megreformált Európai Unió tagjai - figyelmeztetett, majd közölte, "a mi érdekünk, hogy a britek maradjanak".

Az MSZP szerint azonban az uniós csúcson a magyar embereket lefokozták, és ehhez a miniszterelnök asszisztált. Tóbiás József, a párt elnök-frakcióvezetője a kormányfő napirend előtti felszólalásra reagálva szomorúnak tartotta, hogy a kormányzati kommunikáció győzelmi jelentést adott, holott mától kevesebb jog és kevesebb pénz illeti meg a magyar állampolgárokat Európában, mint eddig. Tóbiás szerint a döntés magában hordozza a kétsebességes Európa veszélyét. De menekültügyben is PR-kormányzást folytat a kabinet, mivel egy hétvége alatt 500 menekült lépte át a határt. A Jobbik szerint a zárónyilatkozat kapcsán sok a homályosság és a hazudozás. Vona Gábor pártelnök nem tartja elégségesnek azt, hogy Orbán azt mondja, elutasítja a kvótát, ehelyett ismét népszavazást szorgalmazott a menekültek elosztásáról. Ezután Schiffer András arról beszélt, "aki Moszkván keresztül utazik Brüsszelbe ne sok jóra számítson". Az LMP frakcióvezetője azzal egyetért, hogy az unió reformokra szorul, de ők szociális Európát szeretnének, míg London a City érdekei alapján alakítaná át a közösséget. A migrációról úgy fogalmazott: ugyanaz a szerencsétlenkedés folytatódott, amiről az elmúlt egy év szólt, s ebben minden állam- és kormányfőnek felelőssége van. Azt kérte, tegyék világossá mi szerepel az EU-csúcs záródokumentumának H-pontjában, így kiderülhet, mit támogatott a miniszterelnök.

Viszontválaszában Orbán arról beszélt, ha a szocialisták lettek volna kormányon az elmúlt másfél évben, akkor ma több százezer beazonosítatlan, ismeretlen, közvetlen veszélyt jelentő idegen tartózkodna Magyarországon és ugyanazokkal a veszélyekkel kellett volna szembenézni, mint ami Párizsban, vagy Kölnben. Az EU-n belüli szakadást komoly kérdésnek ítélte és azt kérte Tóbiástól, beszéljen a francia szocialistákkal erről, mert a kétsebességes Európa koncepciójának ők az első képviselői. Schiffert "politikai diszlexiával" vádolta, mert szerinte az LMP-frakcióvezetője nem érti a zárónyilatkozatot, amely visszautal a decemberi csúcsra, ahol Magyarország kijelentette, nem támogatja a kvótát. A külföldön dolgozókat pedig a kormányfő nagyra becsüli, mert "van bennük bátorság, elszántság meg kraft" és mert lassan több mint 2 milliárd euró értékben hazaküldik jövedelmük tekintélyes részét.

Ismét leszavazott gyermekéhezés
A kormánypárti képviselők ismét leszavazták a Párbeszéd Magyarországért (PM) azon javaslatát az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén, mellyel a párt biztosítaná, hogy az iskolai szünetekben és a hétvégéken is legalább napi egyszer meleg ételhez juthasson a több mint félmillió rászoruló gyermek - közölte Szabó Tímea. A párt társelnöke ismertette: 50 milliárd forintos javaslatukban a közmédia támogatásából és az olimpia rendezésére elkülönített összegből vennék el a gyermekétkeztetési forrást. Ugyanakkor a kormány elfogadta a PM módosító indítványát, mely szerint az önkormányzatoknak a szünidő minden napján meg kell szervezni az éhező gyermekek étkeztetését. Ám Szabó rávilágított, az Orbán-kormány nem hajlandó ehhez forrást biztosítani, az önkormányzatoknak pedig nincs pénze a programra.



Szerző

Tartsanak helyszíni szemlét! - Váradi András halála

Most is azt várjuk, hogy vizsgálják ki a baleset körülményeit, tartsanak helyszíni szemlét, hiszen ezeket nem lehet "megúszni" - mondta a Népszavának Magyar György.

A Váradi András rokonait képviselő ügyvéd javaslatára a bíróság bekéri Moharos Ferenc közlekedési priuszát, idő közben ugyanis kiderült: az elmúlt két évben gyorshajtásért és záróvonal-átlépésért is megbüntették a 85 éves férfit, aki 2014 őszén, közvetlenül az önkormányzati választások előtti éjjel elgázolta az alcsútdobozi juhászt, aki akkor az Együtt-PM polgármesterjelöltje volt. A Magyar Nemzet beszámolója szerint mindez a bicskei bíróságon derült ki, ahol a gázolás ügyében indított per tárgyalása volt múlt kedden. A vádlott nem akart vallomást tenni, a korábbi büntetéseket ugyanakkor elismerte.

A juhász 2014 októberében választási plakátjai ragasztásából hazafelé tartott, de autójáról leesett a létra, ő megállt, visszament érte, ekkor gázolta el az idős férfi. A pert, - amely áprilisban folytatódik - a juhász hozzátartozói indították, szerintük a rendőrség nem vizsgálta ki érdemben a gázolás körülményeit, és megszüntették az eljárást a gázoló ellen. Az ügyben nagy jelentőségű létrát is megvizsgálják a következő tárgyaláson, hiszen az a baleset során nem sérült meg és a rendőrök nem foglalták le. A bíró ennek az indítványnak is helyt adott - közölte Magyar György, aki kijelentette: szeretnék, hogy ha megnyugtató módon zárulna le a büntető eljárás.

Szerző

Olajat önt a kórházi tűzre az államtitkár

Publikálás dátuma
2016.02.23. 06:05
Népszava fotó
Az egészségügyi államtitkár a propagandaminisztériumtól kapott mondókát ismételgeti ahelyett, hogy körülnézne: hány háziorvos, radiológus vagy kórboncnok hiányzik az egészségügyből - mondta lapunknak Kökény Mihály, miután Ónodi-Szűcs Zoltán a Napi.hu-nak úgy nyilatkozott, szerinte "nem állunk rosszul" orvossal, csak nem mindenki azt csinálja, ami a dolga lenne.

Vele ellentétben a korábbi egészségügyi miniszter úgy látja, az Orbán-kormány nem törekszik arra, hogy feloldja a feszültségeket, és például tárgyaljon a Magyar Rezidens Szövetséggel, sőt, egy efféle nyilatkozat csak olaj lehet a tűzre. Hozzátette: szomorú, hogy Ónodi-Szűcs ennyire nem számol a valósággal, és ennyire nem érdeklik az egészségügy betegségei.

Egyébként az államtitkár arról is beszélt, hogy a kormány csak annak fejében juttatna plusz 10 milliárd forintot a háziorvosoknak, ha azok 2,5-3 éven belül mindenkit átszűrnének, illetve esetlegesen növelnék a heti 15 órás rendelési időt. Kökény úgy látja ez egy igen durva zsarolás a kabinet részéről: "ezt a pénzt egyébként már januárban oda kellett volna adni. 10 milliárd forintból nagyjából 7-8 százalékkal növekednének az egy praxisra jutó havi juttatások. Ennek fejében még szűrővizsgálatot és plusz órákat kérni felháborító és méltatlan" - fogalmazott a volt miniszer. Felidézte, Zombor Gábor annak idején nem ilyen javaslatot tett, és az Országgyűlés sem ilyen feltételekkel fogadta el a 10 milliárdos plusz juttatást a költségvetésben.

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (RESZASZ) szerint sem állunk olyan jól orvosügyileg, mint ahogyan azt az államtitkár gondolja. Dénes Tamás elnök a Mediaworks megyei lapjainak kifejtette, azt szeretnék elérni, hogy "nemzeti konzultációjuk" nyomán az egészség nemzeti ügy legyen. "Már jó ideje mondjuk, kevés az orvos, kevés az ápoló, és ilyen feltételek mellett nem garantálható a betegellátás biztonsága" - vélekedett, hozzátéve, a GDP két százalékával, mintegy 650 milliárd forinttal kell növelni az egészségügyre fordított kiadásokat, hamarosan elkezdik a aláírásgyűjtéseket is az ügyben. Emellett a munkabeszüntetés lehetőségét is vizsgálják, bár ezt a jogszabályok igencsak korlátozzák, így Dénes szerint lassan azért kell sztrájkolniuk az érdekképviseleteknek, hogy sztrájkolhassanak. Hozzátette, aki teheti, ne vállaljon plusz műszakokat, mert így kiderülne, hogy mennyire sérülékeny a mostani rendszer.

A RESZASZ-hoz hasonló véleményen van a fekete ruhás nővérként ismertté vált Sándor Mária is, aki az Inforádióban azt mondta, addig nincs miről tárgyalni a kormánnyal, ameddig nem tesznek pénzt a egészségügyi rendszerbe. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara adatai szerint ugyanis nemcsak az orvosokból van óriási hiány, de a kórházakban még megmaradt nővérek is havi 220-240 munkaórát dolgoznak. Sándor Mária szerint emiatt a tarthatatlan helyzet miatt újabban már nem csak a fiatalok, hanem a 40-50 éves, vagy nyugdíj előtt álló ápolók is inkább a külföldi munkavégzés mellett döntenek.

Szerző