Kincstári optimizmus? - Korrupció Magyarországon

Kincstári optimizmust sugall a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Pintér Sándor belügyminiszter tegnapi beszéde, és az Eurobarométer sem jól olvashatta le a mércét - legalábbis ez derült ki Ligeti Miklósnak, a Transparency International (TI) jogi vezetőjének lapunknak adott értékeléséből.

A szakértő arra utalt, hogy kormány és az Állami Számvevőszék hétfőn megállapodást kötött a számvevőszékek világszervezetével a korrupció elleni harc támogatása érdekében. Itt Szijjártó Péter azt mondta, hogy a külföldi beruházások nagyságrendje azt bizonyítja, hogy a nemzetközi vállalatok elégedettek a magyar döntéshozatali rendszerrel. Domokos László, az ÁSZ elnöke ugyanitt azt hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a korrupció elleni harcban, Pintér Sándor pedig arról beszélt, hogy a 2010-ben hivatalba lépő kormány prioritást adott a korrupció elleni harcnak, meghirdette a zéró tolerancia elvét, az Eurobarometer szerint pedig a korrupció egyik legnagyobb csökkentése Magyarországon történt meg, az unión belül, mégpedig 10 százalékkal.

Ezzel szemben Ligeti Miklós, illetve a TI álláspontja az: bárki meggyőződhet arról, hogy a magyarországi gazdasági növekedést nem a külföldi befektetők, hanem a Brüsszelből érkező fejlesztési források fűtik. Hazánk az elmúlt években egyáltalán nem vonzó célpont a külföldi befektetők számára. Ha eltűnnének az uniós források, az ország recesszióba süllyedne - jegyezte meg Ligeti Miklós. Ez persze nem csak a korrupció miatt van így, azonban a korrupció és az azzal összefüggő olyan tényezők, mint amilyen a kormányzat döntéseinek és a közpénzek elköltésének átláthatatlansága, a gazdasági döntések kiszámíthatatlansága, valamint a haveroknak történő átjátszása elriasztják a külföldi tőkét.

A TI által készített felmérése, a korrupció érzékelési index szerint, Magyarország 2012-ben az akkor még 27 tagú Európai Unióba, a a 19. helyén állt a korrupciós listán szempontból, jelenleg a 28 tagország közül holtversenyben a 22-24. helyen állunk. Az Európai Unió korrupt harmadból a még korruptabb alsó negyedbe süllyedtünk le - értékelte a helyzetet a TI jogi vezetője, aki hozzátette: a régión belül már csak Romániát és Bulgáriát előzzük meg, miközben egyetlen év alatt Csehország leelőzte, Horvátország és Szlovákia pedig utolérte Magyarországot.

Ligeti Miklós arra is rámutatott, hogy a TI mellett más neves nemzetközi intézmények, így például a davosi székhelyű Világgazdasági Fórum felmérései szerint is egyre romlik Magyarország teljesítményének a megítélése. A Világgazdasági Fórum által készített, 140 országot vizsgáló versenyképességi felmérésben Magyarország 2014-ben a 60., tavaly azonban már csak a 63. volt, miközben tíz évvel korábban még jó 20 helyezéssel előkelőbb helyen álltunk. A kormányzati politikák átláthatóságát mérő úgynevezett intézményi pillér a értékelésében két éve még a 83., 2015-ben ellenben már a 97. helyre csúszott vissza hazánk.