GKI: Lassul a gazdasági növekedés

A magyar gazdaság növekedési üteme 2015. negyedik negyedévben átmenetileg ismét felgyorsult, s több mint 1 százalékponttal haladta meg az Európai Unió átlagát - írta legfrissebb helyzetelemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A régióban azonban a szlovák, a román, a lengyel, a cseh és a bolgár fejlődés így is gyorsabb volt. Éves átlagban idén a lassulás folytatódása várható, a 2014. évi 3,7 százalék, és a tavalyi 2,9 százalék után 2016-ban 2,3 százalék körüli dinamika valószínű. Az Európai Unió előrejelzése szerint a régió 11 országa közül a magyarnál csak a horvát, a bolgár és a szlovén növekedési ütem lesz alacsonyabb.

Az OECD február közepén a novemberi 0,3 százalékpontos csökkentés után újabb 0,3 százalékponttal, 3 cszázalékra csökkentette a világgazdaság 2016-ban várható növekedési ütemét. A nemzetközi szervezet ezért az állami beruházások növelését és a szerkezeti reformok végrehajtását sürgeti; mindenekelőtt az eurózónában.

Az OECD szerint az eurózóna gazdasága idén lassulva, alig 1,4 százalékkal növekszik, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb az Európai Bizottság két héttel korábbi előrejelzésénél. Ez nyilvánvalóan kedvezőtlen jel a magyar kivitel és általában a gazdaság számára. Ráadásul a nemzetközi politikai kockázatok továbbra is jelentősek, növekszik a kétsebességes Európai Unió létrejöttének valószínűsége. Ez főleg hosszabb távon rontaná Magyarország perspektíváját.

A magyar gazdaság idei lassulásának fő oka azonban nem az export fékeződése, hanem a beruházások 5 százalék körüli visszaesése lesz. Ez utóbbi oka az uniós támogatások csökkenése és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága. Ugyanakkor a fogyasztás kissé gyorsulhat, 2,5-3 százalék körül lehet a kissé erősödő bérkiáramlás, valamint az 1 százalékpontos szja-csökkentés hatásánál kisebb (0,8 százalék körüli) áremelkedés miatt. A kormányzat az uniós transzferek gyorsított lehívása, a lakásépítések ösztönzése és a Magyar Nemzeti Bank növekedéstámogató programja révén igyekszik serkenteni a növekedést. Ezektől azonban inkább csak jövőre várható érdemi hatás.

Tavaly az államháztartás pénzforgalmi hiánya az emelkedő adóbevételek ellenére a tervezettnél több mint 300 milliárd forinttal több lett, ami az Európai Uniótól származó bevételek csúszásának következménye. Az Európai Unió által figyelt GDP-arányos hiány viszont a vártnál kedvezőbben (2 százalék körül) alakult. Ugyanakkor az állami intézmények növekvő kifizetetlen számlái, az általuk nyújtott - például egészségügyi és oktatási szolgáltatások - vészesen romló színvonala igencsak viszonylagossá teszi ezt az eredményt. Az Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2014 végi 76,2 százalékról 2015 végére 75,5 százalékra csökkent. Csakhogy eközben a költségvetési tartalékokat a szokásos évközi szinthez viszonyítva a GDP mintegy 2,5 százalékával, sőt az egy évvel korábbi, ugyancsak mesterségesen leszorított szinthez képest is bő 1 százalékponttal csökkentették. Vagyis e kreatív módszerek alkalmazása nélkül az államadósság aránya növekedett volna. Idén viszont mérsékelheti a „trükközési igényt” az Európai Unió által felfüggesztett kifizetések legalább egy részének megérkezése. A GKI szerint 2016-ban 2,3 százalék körüli államháztartási hiány várható, miközben a GDP-arányos államadósság 1 százalékponttal csökkenhet.

A külső finanszírozási képesség 2015-ben kiugróan magas, a GDP 8,5-9 százaléka körül lehetett a folyó fizetési mérleg magas aktívuma és az uniós források rekord mértékű beáramlása következtében, 2016-ban az utóbbi csökkenése miatt kisebb aktívum várható. Tavaly folytatódott a tőke kiáramlása, a tőkeexport mintegy 0,4 milliárd euróval haladta meg a tőkeimportot, s ebben fordulat idén sem várható - írják a GKI elemzői.

Szerző
Témák
GKI

Lesz nyugdíj? Meglepő adatok láttak napvilágot

Publikálás dátuma
2016.02.29. 06:21
Alaposan zsugorodhat a kis jövedelműek majdani nyugdíjas fogyasztói kosara. FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Nincs elég félretett pénze a magyaroknak a nyugdíjas éveikre. Az emberek egy tekintélyes része nem ismeri, vagy nem megfelelő alapossággal ismeri a megtakarítási lehetőségeket. Viszont azok közül sem jár mindenki jól akik megtakarítanak ugyan, mert a háztartások egy tekintélyes részének nincs akkora jövedelme, hogy a családi adókedvezményeket ki tudják használni.

Napjaink egyik legfontosabb gazdasági-társadalmi kérdése Magyarországon, hogy évtizedek múlva lesz-e az embereknek nyugdíja? Az állami nyugdíjrendszer ugyanis hosszú távon nem tűnik fenntarthatónak. Az embereknek mindössze két százaléka gondolja úgy, hogy megél majd az állami nyugdíjból, a nyugdíj célú megtakarítások aránya ennek ellenére mégis elenyésző, mindössze harmaduk gondol a jövőjére - ez derül ki az Index Pénz beszél blogjából.

Egyik oka pedig nem más, mint hogy a lakosság tekintélyes részének olyan csekély a jövedelme, amelyből nem könnyű még félretenni is. Elgondolkodtató, hogy míg a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők háztartásának csupán 5,9 százaléka rendelkezik megtakarítással, ez az arány a főiskolát, egyetemet végzettek körében 21 százalékra rúg – derült ki a Deloitte-Scale Bankindex 2015-ös adataiból. Ha a jövedelmek oldaláról vesszük szemügyre mindezt, akkor kiderül, hogy a háztartások közül ott, ahol a havi nettó jövedelem 30 ezer és 90 ezer forint közé esik, csupán 4,4 százalék rendelkezik megtakarítással, míg a 200 ezer forint feletti nettó jövedelműek közül már 15,2 százalék.

További problémát jelent, hogy noha háromféle nyugdíjcélú megtakarítás után is igénybe lehet venni adó-visszatérítési lehetőségeket (önkéntes nyugdíj-pénztár, nyugdíj-előtakarékossági számla, nyugdíjbiztosítás), a családi adóalap-kedvezmény éppen az alacsonyabb keresetű többgyermekesek esetében akadályozhatja meg a kedvezmények teljes körű igénybe vételét. Az adótámogatás ugyanis olyan mértékben mérsékelheti a fizetendő személyi jövedelemadó (szja) kulcs mértékét, hogy abból már további visszatérítésre nincsen mód. Drasztikusan ronthatja a helyzetet az szja-kulcs további esetleges csökkentése.

Az adókulcs mérséklése nyomán további jelentős rétegeket szoríthat ki az adó-visszatérítési kedvezményt kínáló nyugdíjkonstrukciók ügyfeleinek köréből. Megoldás lehet az, ha egy bizonyos időszak és befizetett összeg után az érintetteknek lehetősége nyílik a rájuk vonatkozó irányadó nyugdíjkorhatár csökkentésére – erre hívta fel a figyelmet a Népszava érdeklődésére Gubcsó Fanni, a BDO Magyarország bérszámfejtési szakértője.

Ugyanakkor az elmúlt három évben drasztikusan lecsökkent a nyugdíjcélú megtakarításról gondolkodók aránya. Mind ennek az lehet a következménye - érvelt a szakértő, hogy bár a magyar munkavállalók 15 százalékának egyáltalán nem lesz majd a megélhetéséhez elégséges nyugdíja, mégis 80 százalékuk nem rendelkezik nyugdíj-megtakarítással, olyannal ami megoldást jelenthetne.

Viszont az átlagos jövedelmek tekintetében rosszabb a helyzet itthon, mint Lengyelországban, Csehországban, vagy akár Szlovákiában. Ugyanakkor a feketegazdaságból származó a jövedelmekkel kapcsolatos adatok nem feltétlenül megbízhatóak. Emellett számosan vannak Magyarországon, olyanok akik minimálbérre vannak bejelentve, de a valódi jövedelmük ennél sokkal magasabb.

Ismét megrendezték az Arany Glóbusz kupát

Február utolsó hétvégéjén nyolcadik alkalommal indultak harcba az OTP Arany Glóbusz kupáért a turisztikai szakma, az újságírók, a média csapatai. 11 csapat versengett a kupákért és az érmekért teremfociban és kosárlabdában. 

Sportszerű küzdelemben az idén sem volt hiány és jól helytálltak a csapatok. Kiderült, hogy a hölgyek is kiválóan kezelik a labdát, és az újságírók a palánk alatt is otthon érzik magukat. Pályára lépett a tavalyi év meglepetéscsapata, a csinos hölgyekből álló Supergirls. Ezek után nem véletlen, hogy a kissé hűvös csarnokban is izzott a hangulat. Újoncként indult a turisztikai újságírókból álló médiacsapat, a Globoport, de ott voltak a Világszám.hu legerősebb tollforgatói is. A jó hangulatú sporteseményt ismét a budai MOM Sportban rendezték.

Szerző