Befagyott beruházások - Nem indokolt a derűlátás

Publikálás dátuma
2016.03.01. 06:21
Manapság egyre ritkább látvány az ipari beruházások toronydaruerdeje FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Hiába bővült 2015-ben a negyedik negyedévben 7 százalékkal a beruházások volumene, éves szinten így is mindössze 0,6 százalékkal haladta az meg az előző évit. A növekedés csak az uniós támogatások felgyorsított lehívásának, illetve a költségvetés különböző uniós támogatásokhoz kötődő hozzájárulásának, valamint az állami, és főleg infrastrukturális projekteknek volt köszönhető.

Az elmúlt évben összesen 5600 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, amely 0,6 százalékos bővülést jelent a 2014-es rekordévhez viszonyítva - erről Varga Mihály is megemlékezett egy hétfői gyáravatón. A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett rá, hogy a 2015. évi végrehajrá jelentős volt, hiszen ehhez a teljesítményhez az utolsó negyedév 2200 milliárd forintnyi fejlesztéssel járult hozzá.

Azonban a megoszlás sajátos, a humán-egészségügyi és szociális ellátásban 110, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban 90, az oktatásban 40, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén 36 százalékkal nőttek a beruházások, ami ezekre alaposan rá is fért, ugyanis 2010-től az oktatásból, egészségügyből, a szociális és a kulturális ágazatból is százmilliárdokat vont ki a kormányzat. Az állampolgárok azonban a tavalyi fellendülésből szinte semmit se érzékeltek. 

Magánberuházás szinte csak mutatóban akadt, ami az invesztíciókból egyáltalán megvalósult, annak két fő forrása volt: az uniós támogatások, és a kormányzati pénzből megvalósuló presztízsprojektek, a stadionépítések, valamint a felcsúti kisvasút megvalósulásához hasonló programokból - erről beszélt a Népszavának Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár ehhez hozzátette, hogy tavaly - az azt megelőző két évhez hasonlóan - több működő tőke távozott az országból, mint amennyi bejött. A szakember szerint inkább a kazah, azeri szokásokat követi a kormány, amikor minden alkalmat megragad, akár csak helyi jelentőségű üzemavatásoknál is miniszterrel képviselteti magát, csakhogy a növekedés látszatát keltse. (Így történt ez tegnap is, Varga Mihály egy 58 fős üzembővítéshez asszisztált Solymáron.) Katona Tamás figyelmeztetett idén már nem stagnálni, hanem csökkenni fognak a beruházások!

A KSH tegnap megjelent beruházási számaiból az is egyértelműen kiderült, hogy tavaly 6,7 százalékkal csökkent a versenyszférában indított beruházások nagyságrendje, míg az állami beruházásoké 36,9 százalékkal nőtt - mutatott rá a kontrasztra Ürmössy Gergely. Az Erste Bank vezető elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy a legnagyobb súllyal rendelkező feldolgozóipari beruházások 6 százalékkal zsugorodtak, az ingatlanügyletek esetében 6,9 százalékos, az építőiparban 7,6 százalékos, a mezőgazdaságban pedig 29,3 százalékos volt a visszaesés. A második legnagyobb súlyú ág, a szállítás és raktározás ugyan enyhe emelkedést mutatott, azonban a 2 százalékos növekedés az ágazatban szintén gyengélkedésről árulkodik.

Az elmúlt év utolsó negyedévi adatok is árulkodóak: sok szektorban leálltak a beruházások - közölte Németh Dávid. A K&H vezető makrogazdasági elemzője ehhez hozzátette, a beruházások majdnem felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 6,2 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény. A szállítási és raktározási területen 7,4, a feldolgozóiparban 7,1, a szálláshely-szolgáltatásoknál 19, a kiskereskedelem és gépjármű-javítás esetében pedig 4,2 százalékos volt a visszaesés.

Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy az idén miként alakulnak a beruházások. „A fő kérdés, hogy sikerül-e az uniós kifizetéseket kellő mértékben felgyorsítani, illetve, hogy az építőipar várható fellendülése mekkora lökést ad majd a beruházásoknak - mondta Németh Dávid. Szerinte az első két negyedév várhatóan gyengén alakul, az év vége felé azonban javulhat a kép.

A beruházások visszaesésétől nem függetlenül, a GDP is tovább csökken 2016-ban. Az elemzők többsége erre az évre már csak 2,2-2,3 százalékos növekedésre számít, ami messze elmarad a 2013-2014-es jóval 3 százalék fölötti teljesítménytől és a régióban is csak Bulgáriát, Szlovéniát, Horvátországot sikerülhet megelőznie Magyarországnak. 

Szerző

Orbán a pult mögül dirigál

Publikálás dátuma
2016.03.01. 06:02
A külügyminiszter és a kormányfő érkezik az eligazításra FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Orbán Viktor az uniós források megvonásával való fenyegetőzést "mellőzné", a külügyminiszterét viszont még több keménykedésre ösztönözte, ahogyan a nagykövetektől is a diplomáciai csatározásokba való beleállást várja. A miniszterelnök az éves misszióvezetői értekezleten arról is beszélt, hogy "az Unió pénzt csinál rajtunk, de olyan körmönfont módon, hogy közben mi is jól járjunk." Ez nyilván ok a sértődésre, hiszen Szijjártó Péter külügyminiszter is a kihívások között említette a konfrontációt az EU-val.

A magyarokkal nem lehet akárhogy beszélni, és az sem megengedhető, hogy uniós pénzek megvonásával fenyegessenek minket - mondta tegnap Orbán Viktor a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) rendezett szokásos misszióvezetői értekezleten. A kormányfő méltatta az idén 25 éves visegrádi együttműködést, amelynek sikere - szavai szerint - jelentős erőforrás a magyar diplomáciának, majd a szomszédos államokkal fenntartott kapcsolatokat értékelte.

A magyar-szlovák viszonyt rendezettnek, kiszámítható partnerségnek, a magyar-szerbet pedig kiegyensúlyozottnak nevezte a miniszterelnök, aki ismét kiállt Szerbia uniós csatlakozása mellett. Romániában ezzel szemben "politikai hadjárat folyik" magyar politikusokkal szemben - mondta Orbán. "Nem egyszerűen csak a jogállami elvek érvényesítéséről, hanem a magyar kisebbség politikai vezetőinek háttérbe szorításáról is szó van", amit megfelelő formában és súllyal szóvá kell majd tenni. Horvátországról úgy fogalmazott: "a kapcsolatainkat most próbáljuk rendezni", újraépíteni, ami nem egyszerű, mert "a kapcsolat szövete roncsolt", és "nem csak arról van szó, hogy durva dolgokat vágtak a barátaink a fejünkhöz", hanem arról, hogy elszaladt az idő, és sok közös stratégiai döntés más relációban történik meg. Beszélt Ukrajnáról is, jelezve: hazánk érdeke az, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen "valami - hívhatják Ukrajnának is -, a lényeg, hogy ne legyen közös határunk Oroszországgal". Abban ugyanakkor nem vagyunk érdekeltek, hogy Ukrajna okán belerángassák Magyarországot egy oroszellenes nemzetközi koalícióba - fogalmazott, megismételve: az év felénél nem lesznek automatikusan meghosszabbíthatóak az EU- szankciók Oroszországgal szemben.

A magyar-osztrák kapcsolatról csak kérdésre beszélt, közölve: nem véletlenül hagyta ki Ausztriát a felsorolásból. Ugyanis akármilyen durva nyilatkozatokat tesz egy szomszédos állam vezetője, ő igyekszik nem a kancellárhoz, hanem az osztrák néphez beszélni - mondta, hozzátéve: nem lesz udvariatlan a kancellárral szemben, ellenkező esetben az osztrák népet sértené meg. Az a külügyminiszter dolga - folytatta -, hogy világossá tegye: akárhogyan nem lehet beszélni a magyarokkal. Ez a munkamegosztás a miniszterelnök és külügyminisztere között: "ne maradjon már nekem ott földolgozatlan húsáru a hentesboltban, én már csak a pultnál szeretek forgolódni" - fogalmazott.

Az EU-ra rátérve Orbán beszélt az eurózónáról, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmány szerint a magyar gazdaság valutája a forint, és az alkotmány megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség kell. Kiemelte: ez azt jelenti, hogy ha felmerül a kérdés, Magyarország csatlakozzon-e a közös pénzt használó európai egységhez, vagy az eurózónán kívül maradva továbbra is önálló gazdaságpolitikát és annak következményeit magán viselő, önálló nemzetpolitikát folytasson, akkor a válasznak a nemzeti egység alapján kell megszületnie. Orbán úgy látja, ez a dilemma a következő néhány év nagy intellektuális kihívása lesz. Azt is mondta, nem fogadható el, hogy a közép-európai országokat az uniós források megvonásával fenyegessék, ennek "javasolt a mellőzése". A kormányfő szerint ugyanis a Magyarországnak adott uniós eurókon egyes országok jól keresnek. Ugyanakkor "ezzel közben mi is jól járunk, nekünk ez a rendszer nem ellenségünk", de "kvittek vagyunk, nem tartozunk egymásnak". Orbán szerint az exportteljesítmény és a Magyarországra érkező befektetések remek eredményt mutatnak, de megjegyezve, hogy a befektetőket "sarkantyúzni kell, lelkesíteni kell" őket.

A miniszterelnök szerint a magyar nagykövetek nyugodtan végezhetik a munkájukat, mert a nyugodt és kiegyensúlyozott külpolitikai munka előfeltétele a nyugodt és kiegyensúlyozott hátország, és e tekintetben a misszióvezetők "jól állnak". Orbán mindezt azzal magyarázta, hogy a KKM presztízse a kormányon belül magasan van, mindenkinek nyilvánvaló, hogy a tárca kulcsszereplő. A kormányfő hangsúlyozta: a hátország tehát megvan, "patikamérlegen kiszámított nemzeti külpolitikai stratégiát viszünk", így a magyar külpolitikának, Magyarországnak megbecsültsége van. Ez nem azt jelenti, hogy "csupa jót mondanak rólunk", de az, hogy egy tízmilliós országgal egy 500 milliós integrációban érdemben foglalkozik a világ, komoly teljesítmény - értékelt.

Tavaly sok olyan kihívással kellett szembenézni, amelyre nem lehetett számítani, de 2016 ebből a szempontból "még durvább" lesz - mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter kiemelte: a tavalyi kihívásokat az idén a "zsarolás" váltották fel. Nyugaton egyesek ugyanis úgy tekintenek a Magyarországnak járó uniós forrásokra, mint humanitárius segítségre, pedig szerződések rendelkeznek róluk, és nincs olyan kitétel bennük, hogy csak akkor járnak, ha a közép-európai országok egyetértenek az európai mainstreammel - fogalmazott. A miniszter ezért azt kérte a nagykövetektől, hogy az ilyen megszólalásokat büszkén és bátran utasítsák vissza, hiszen nem könyöradományokról, hanem nekünk járó forrásokról van szó. Szijjártó az év legnagyobb kihívásai közé a bevándorlási válságot, a közép-európai energiabiztonságot, a gazdasági kérdéseket, valamint az Ukrajnában zajló háborút sorolta.

Fokozódik a német-magyar balhé

A külügyminiszter azt is bejelentette, hogy Altusz Kristóf helyettes államtitkár konzultál a budapesti német nagykövettel a Magyarországot ért támadásokról. A Der Spiegel című német lap ugyanis Mindenki önmagáért címmel hosszabban tudósított a migrációs helyzetről, a cikkben idézték Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét, aki úgy nyilatkozott: "Magyarországnak az elosztási kulcs szerint éppen 1294 menekültet kell kapnia, nem érthető számomra, hogyan lehet ez ellen népszavazást tartani, hacsak az ember ezt nem úgy érti, mint egy további lépést a szolidaritás és közös felelősség Európájától való elfordulásban." Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: "Schulzról és barátairól egyre inkább azt kell gondolnunk, hogy szándékosan értik félre az európai kihívásokat, és az azokra adott magyar választ. Érdekesség, hogy Angela Merkel az ARD közszolgálati televízióban vasárnap késő este élőben sugárzott interjúban közölte: nincs tagállami szintű B-terv a menekültválság megoldására, továbbra is annak a közös megoldásnak a kivitelezéséért kell dolgozni, amelynek alapelveiben valamennyi európai uniós tagország egyetért. Merkel szerint valamennyi uniós tagországnak van felelőssége a menekültválságban, és mindegyik szeretné megőrizni Schengent. Megjegyezte: "Orbán Viktor arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült" a tagállamok között szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg még csökkenthetné is ezt a számot, mivel "sok ukrán menekültje van". "Ez azért mégiscsak elvi kérdés, és csak elutasítani tudom ezt az eljárást" - mondta a kancellár.

Szerző

Orbán a pult mögül dirigál

Publikálás dátuma
2016.03.01. 06:02
A külügyminiszter és a kormányfő érkezik az eligazításra FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Orbán Viktor az uniós források megvonásával való fenyegetőzést "mellőzné", a külügyminiszterét viszont még több keménykedésre ösztönözte, ahogyan a nagykövetektől is a diplomáciai csatározásokba való beleállást várja. A miniszterelnök az éves misszióvezetői értekezleten arról is beszélt, hogy "az Unió pénzt csinál rajtunk, de olyan körmönfont módon, hogy közben mi is jól járjunk." Ez nyilván ok a sértődésre, hiszen Szijjártó Péter külügyminiszter is a kihívások között említette a konfrontációt az EU-val.

A magyarokkal nem lehet akárhogy beszélni, és az sem megengedhető, hogy uniós pénzek megvonásával fenyegessenek minket - mondta tegnap Orbán Viktor a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) rendezett szokásos misszióvezetői értekezleten. A kormányfő méltatta az idén 25 éves visegrádi együttműködést, amelynek sikere - szavai szerint - jelentős erőforrás a magyar diplomáciának, majd a szomszédos államokkal fenntartott kapcsolatokat értékelte.

A magyar-szlovák viszonyt rendezettnek, kiszámítható partnerségnek, a magyar-szerbet pedig kiegyensúlyozottnak nevezte a miniszterelnök, aki ismét kiállt Szerbia uniós csatlakozása mellett. Romániában ezzel szemben "politikai hadjárat folyik" magyar politikusokkal szemben - mondta Orbán. "Nem egyszerűen csak a jogállami elvek érvényesítéséről, hanem a magyar kisebbség politikai vezetőinek háttérbe szorításáról is szó van", amit megfelelő formában és súllyal szóvá kell majd tenni. Horvátországról úgy fogalmazott: "a kapcsolatainkat most próbáljuk rendezni", újraépíteni, ami nem egyszerű, mert "a kapcsolat szövete roncsolt", és "nem csak arról van szó, hogy durva dolgokat vágtak a barátaink a fejünkhöz", hanem arról, hogy elszaladt az idő, és sok közös stratégiai döntés más relációban történik meg. Beszélt Ukrajnáról is, jelezve: hazánk érdeke az, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen "valami - hívhatják Ukrajnának is -, a lényeg, hogy ne legyen közös határunk Oroszországgal". Abban ugyanakkor nem vagyunk érdekeltek, hogy Ukrajna okán belerángassák Magyarországot egy oroszellenes nemzetközi koalícióba - fogalmazott, megismételve: az év felénél nem lesznek automatikusan meghosszabbíthatóak az EU- szankciók Oroszországgal szemben.

A magyar-osztrák kapcsolatról csak kérdésre beszélt, közölve: nem véletlenül hagyta ki Ausztriát a felsorolásból. Ugyanis akármilyen durva nyilatkozatokat tesz egy szomszédos állam vezetője, ő igyekszik nem a kancellárhoz, hanem az osztrák néphez beszélni - mondta, hozzátéve: nem lesz udvariatlan a kancellárral szemben, ellenkező esetben az osztrák népet sértené meg. Az a külügyminiszter dolga - folytatta -, hogy világossá tegye: akárhogyan nem lehet beszélni a magyarokkal. Ez a munkamegosztás a miniszterelnök és külügyminisztere között: "ne maradjon már nekem ott földolgozatlan húsáru a hentesboltban, én már csak a pultnál szeretek forgolódni" - fogalmazott.

Az EU-ra rátérve Orbán beszélt az eurózónáról, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmány szerint a magyar gazdaság valutája a forint, és az alkotmány megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség kell. Kiemelte: ez azt jelenti, hogy ha felmerül a kérdés, Magyarország csatlakozzon-e a közös pénzt használó európai egységhez, vagy az eurózónán kívül maradva továbbra is önálló gazdaságpolitikát és annak következményeit magán viselő, önálló nemzetpolitikát folytasson, akkor a válasznak a nemzeti egység alapján kell megszületnie. Orbán úgy látja, ez a dilemma a következő néhány év nagy intellektuális kihívása lesz. Azt is mondta, nem fogadható el, hogy a közép-európai országokat az uniós források megvonásával fenyegessék, ennek "javasolt a mellőzése". A kormányfő szerint ugyanis a Magyarországnak adott uniós eurókon egyes országok jól keresnek. Ugyanakkor "ezzel közben mi is jól járunk, nekünk ez a rendszer nem ellenségünk", de "kvittek vagyunk, nem tartozunk egymásnak". Orbán szerint az exportteljesítmény és a Magyarországra érkező befektetések remek eredményt mutatnak, de megjegyezve, hogy a befektetőket "sarkantyúzni kell, lelkesíteni kell" őket.

A miniszterelnök szerint a magyar nagykövetek nyugodtan végezhetik a munkájukat, mert a nyugodt és kiegyensúlyozott külpolitikai munka előfeltétele a nyugodt és kiegyensúlyozott hátország, és e tekintetben a misszióvezetők "jól állnak". Orbán mindezt azzal magyarázta, hogy a KKM presztízse a kormányon belül magasan van, mindenkinek nyilvánvaló, hogy a tárca kulcsszereplő. A kormányfő hangsúlyozta: a hátország tehát megvan, "patikamérlegen kiszámított nemzeti külpolitikai stratégiát viszünk", így a magyar külpolitikának, Magyarországnak megbecsültsége van. Ez nem azt jelenti, hogy "csupa jót mondanak rólunk", de az, hogy egy tízmilliós országgal egy 500 milliós integrációban érdemben foglalkozik a világ, komoly teljesítmény - értékelt.

Tavaly sok olyan kihívással kellett szembenézni, amelyre nem lehetett számítani, de 2016 ebből a szempontból "még durvább" lesz - mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter kiemelte: a tavalyi kihívásokat az idén a "zsarolás" váltották fel. Nyugaton egyesek ugyanis úgy tekintenek a Magyarországnak járó uniós forrásokra, mint humanitárius segítségre, pedig szerződések rendelkeznek róluk, és nincs olyan kitétel bennük, hogy csak akkor járnak, ha a közép-európai országok egyetértenek az európai mainstreammel - fogalmazott. A miniszter ezért azt kérte a nagykövetektől, hogy az ilyen megszólalásokat büszkén és bátran utasítsák vissza, hiszen nem könyöradományokról, hanem nekünk járó forrásokról van szó. Szijjártó az év legnagyobb kihívásai közé a bevándorlási válságot, a közép-európai energiabiztonságot, a gazdasági kérdéseket, valamint az Ukrajnában zajló háborút sorolta.

Fokozódik a német-magyar balhé

A külügyminiszter azt is bejelentette, hogy Altusz Kristóf helyettes államtitkár konzultál a budapesti német nagykövettel a Magyarországot ért támadásokról. A Der Spiegel című német lap ugyanis Mindenki önmagáért címmel hosszabban tudósított a migrációs helyzetről, a cikkben idézték Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét, aki úgy nyilatkozott: "Magyarországnak az elosztási kulcs szerint éppen 1294 menekültet kell kapnia, nem érthető számomra, hogyan lehet ez ellen népszavazást tartani, hacsak az ember ezt nem úgy érti, mint egy további lépést a szolidaritás és közös felelősség Európájától való elfordulásban." Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: "Schulzról és barátairól egyre inkább azt kell gondolnunk, hogy szándékosan értik félre az európai kihívásokat, és az azokra adott magyar választ. Érdekesség, hogy Angela Merkel az ARD közszolgálati televízióban vasárnap késő este élőben sugárzott interjúban közölte: nincs tagállami szintű B-terv a menekültválság megoldására, továbbra is annak a közös megoldásnak a kivitelezéséért kell dolgozni, amelynek alapelveiben valamennyi európai uniós tagország egyetért. Merkel szerint valamennyi uniós tagországnak van felelőssége a menekültválságban, és mindegyik szeretné megőrizni Schengent. Megjegyezte: "Orbán Viktor arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült" a tagállamok között szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg még csökkenthetné is ezt a számot, mivel "sok ukrán menekültje van". "Ez azért mégiscsak elvi kérdés, és csak elutasítani tudom ezt az eljárást" - mondta a kancellár.

Szerző