Előfizetés

Közoktatásról vitázott a T. Ház, de minek

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2016.03.02. 06:01
A Házban volt minden, de a lényegről a kormánypártok megfeledkeztek FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Elmúltnyolcévezés, egymásra mutogatás, a tüntető tanárok, diákok és szülők mocskolása, hangzatos, ám konkrétumokkal nem szolgáló (és már az unalomig ismételt) felvetések - nagyjából ezekről szólt tegnap a közoktatás állapota miatt az MSZP kezdeményezésére összehívott többórás parlamenti vita. Konszenzus nem született, pedig szükség lenne rá. Az egyik tanárszakszervezet szerint elkerülhetetlen a sztrájk.

A vitanap megtartását januárban a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) javasolta, szerintük ugyanis az Országgyűlés feladata, hogy értékelje a közoktatásban kialakult helyzetet és meghatározza a problémák megoldásához szükséges feladatokat. A szakszervezet szerint a jelenlegi rendszer teljes újragondolást és radikális változtatást igényel, az ezekhez szükséges konkrét megoldási javaslataikat hónapokkal korábban Orbán Viktor miniszterelnök számára is megküldték.

Bár a közoktatás helyzetének semmi köze a pártpolitikához, az mindenkit egyaránt érintő nemzeti ügy, az égető kérdések érdemi megvitatása és valamiféle konszenzus kialakítása helyett a vitanapot sikerült a szokásos parlamenti hétköznapok szájkaratézós szintjére süllyeszteni. Napirend előtti felszólalásában Hiller István, az MSZP oktatási kabinetjének vezetője jelezte is: a magyar közoktatás ügye sokkal inkább kell, hogy viselje a nemzeti jelzőt, mint például egy dohánybolt. A politikus azt szerette volna, hogy a pártok állapodjanak meg abban, az oktatás nem azért van, hogy az ember munkahelyet teremtsen - utalt itt például a több tízezer hivatalnokot foglalkoztató, ennek ellenére mégis teljesen működésképtelen Klebelsberg Intézményfenntartó Központra (Klik) -, hanem hogy a következő nemzedéknek átadja a tudást, ezt a célt azonban most nem teljesíti.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára erre úgy reagált: 2010 előtt óriási probléma volt a közoktatásban, a társadalmi különbségek növekedtek, ahhoz a rendszerhez nem lehet visszatérni - mintha az lenne most a legfontosabb, és a tanárok, diákok is azért mennének tízezrével az utcára tüntetni, mert 2010 előtt is voltak gondok a közoktatásban. Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter ugyan belátta, hogy a tanárok túlbürokratizált minősítési rendszerén változtatni kellene, de mint mondta, annak lényegét meg kell tartani. Beszélt a Klik decentralizálásának tervéről és felvetette annak megvitatását, hogy jó-e a vegyes rendszer, vagyis hogy az iskolák működtetése az önkormányzatoké, a fenntartás pedig az államé. Aztán ő is elkezdte sorolni, mi volt rossz 2010 előtt, s Pósán László, a Fidesz vezérszónoka is a korábbi MSZP-SZDSZ kormány elhibázott lépéseiről beszélt.

Az ellenzéki pártok mind egyetértettek abban, hogy a 2010 utáni oktatási rendszer ugyanúgy - vagy még jobban - csődöt mondott. Tóbiás József, az MSZP vezérszónoka leszögezte: rendszerváltásra van szükség az oktatásban. Ám mint aztán Hiller István rámutatott, amíg a Klik létezik, erre nincs lehetőség. A kormánypárti politikusok azonban hallani sem akarnak a gigafenntartó megszüntetéséről, szerintük elég csak korrigálni a rendszert. Vagyis az álláspontok továbbra sem közeledtek, a vitanapon alig lehetett olyan felszólást hallani, amit a pártok képviselői az elmúlt hetek demonstrációi kapcsán már ne fogalmaztak volna meg.

A nap "fénypontja" minden kétséget kizáróan a Fidesz alelnöke, Németh Szilárd felszólalása volt, aki egész egyszerűen a migránsokhoz hasonlította a pedagógusokat, és lényegében bárkit, aki nem ért egyet az orbáni iránnyal. A politikus úgy véli, hogy a tanártüntetések és a szülők hétfői "sztrájkja" (nem engedték iskolába gyerekeiket), "közösségromboló politikai akciók", a tüntetéseket szervező szakszervezeti vezetők "az ellenzéki pártok elvtelen kiszolgálóivá" váltak, akik "túszul ejtették" a pedagógusokat, a gyerekeket pedig pajzsként használják fel, mint az "Európát lerohanó migránsok".

"Ezt kikérjük magunknak. Németh Szilárd nem tudja, mit beszél. Ha tudja, az még nagyobb baj" - reagált Mendrey László a fideszes politikus kijelentésére, ami szerinte csak olaj a tűzre. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy véli, nagy szükség lenne arra, hogy a politikai pártok is össze tudjanak fogni a közoktatás javítása érdekében, ám úgy tűnik, nem lesz konszenzus. "A vitanapon a süketek párbeszéde zajlott. Pedig nem csak arról van szó, hogy a fideszes oktatáspolitika megbukott. A gyerekekről van szó, a tét az, hogy öt-tíz év múlva kik maradnak még itt" - fogalmazott Mendrey, hozzátéve: a sztrájkot továbbra is elkerülhetetlennek tartja. A PSZ pedig közölte: a hatalom, ha jelzést kap a társadalomtól arról, hogy valamit nem jól csinál, sárdobálás helyett köszönje meg, gondolkozzon el a kiváltó okokon és próbáljon meg változtatni.

Nyílt, szakmai vitákban álljanak a társadalom elé!
Érdemi párbeszéd kialakítása helyett a kormányzat és a hozzá köthető médiumok hetek óta azon fáradoznak, hogy bemocskolják azokat, akik ellent mernek mondani a hatalomnak. Legutóbb Pukli Istvánt, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatóját, a tiltakozás egyik vezéralakját próbálták lejáratni azzal, hogy régebben a szocialista párt tagja volt. Pukli a Klubrádióban is beszélt múltjáról: nagyapja ávós volt, "kemény dolgokban vett részt", bátyja pedig börtönben ül. Azért mondta el mindezt, mert nem akarta, hogy a kormányközeli sajtó hozza nyilvánosságra.
Pukli a kormány (a mérvadó szakmai szervezetek által illegitimnek tekintett) köznevelési kerekasztala ellenében létrehozott, több mint 40 oktatási szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platformnak (CKP) is résztvevője. "Nem hiszem, hogy a Pukli Istvánra vonatkozó lejáratókampánynak jelentősége van. Pukli István ebben a történetben egyféleképpen van jelen: olyan szakember, aki felelőssége tudatában nem tűrheti tovább, ami az oktatásban folyik - a gyerekek ártalmára" - mondta lapunknak Ercse Krisztina, a CKP koordinátora. Úgy véli, a vádaskodásokkal foglalkozni sem kell, a kormányzat ezen módszereitől egyre többen viszolyogva fordulnak el."
A vádaskodásokra egy válaszunk van: az oktatásról kell beszélni. Nyílt, szakmai vitákban álljanak elénk és a társadalom elé" - tette hozzá. A CKP tegnap közzétette 12 pontos követeléslistáját, amelyen a közoktatás azon akut problémáit - tanulói munkaterhek csökkentése, tankötelezettség korhatárának 18 évre visszaállítása - foglalták össze, amelyek azonnali intézkedéseket követelnek.

Menekültek előtt tisztelegtek a legendás együttesek

Nagy sikerű koncertet adott közösen kedd este Berlinben a menekültek és segítőik tiszteletére a német főváros három legrangosabb klasszikus zenei együttese, köztük a Fischer Iván vezette Konzerthaus zenekar (Konzerthausorchester Berlin).

Az Angela Merkel kancellár védnökségével szervezett hangversenyen a 2012 óta a világhírű magyar művész vezetőkarmesteri irányításával működő Konzerthausorchester mellett fellépett a világ három legjobb szimfonikus zenekara között számon tartott Berlini Filharmonikusok (Berliner Philharmoniker) Sir Simon Rattle vezényletével, és az argentínai születésű izraeli zongoraművész és karmester, Daniel Barenboim együttese, a Berlini Állami Zenekar (Staatskapelle Berlin). 

Az Üdvözöljük társadalmunk közepében (Wilkommen in unserer Mitte) című közös kezdeményezéssel a három együttes a hazájuk elhagyására kényszerült embereket és családjukat köszöntötte, és köszönetet mondott berlini segítőiknek egy olyan nyelven, amelyet mindenki ért: a zene nyelvén. 

A koncertet a Berliner Philharmoniker otthonában, a Filharmóniában (Berliner Philharmonie) tartották, amelynek 2250 fős nagyterme teljesen megtelt menekültekkel és civil szervezetek önkénteseivel, sok gyerek is volt közöttük.  "Üdvözöljük önöket, érezzék otthon magukat nálunk és élvezzék a zenét" - mondta Fischer Iván arabul és németül, mielőtt együttese eljátszotta  Szergej Prokofjev Klasszikus szimfóniájának két tételét. A Staatskapelle Wolfgang Amadeus Mozart  d-moll zongoraversenyének (KV 466) 1. tételét adta elő, amelynek szólóját Daniel Barenboim játszotta. A Berliner Philharmoniker Ludwig van Beethoven 7. (A-dúr) szimfóniájának két tételét mutatta be.     

A koncert végén Fischer Iván - a Budapesti Fesztiválzenekar alapító-zeneigazgatója -, Sir Simon Rattle és Daniel Barenboim együtt hajolt meg a színpadon. A hangversenyt élőben közvetítette a Rundfunk Berlin Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati műsorszolgáltató társaság Kulturradio nevű rádiócsatornája.

A tartományi rangú Berlinben nem ez az első jelképes kiállás a menekültek, menedékkérők és civil segítőik mellett. A helyi törvényhozás döntése alapján január utolsó vasárnapján mindenki ingyen látogathatta az állami fenntartású múzeumokat, uszodákat és egyéb kulturális és szabadidős intézményeket. 

A képviselők a gesztussal mindenekelőtt a menedékkérőket támogató önkéntesek iránti hálájukat fejezték ki. Nélkülük nem is igen sikerülne gondoskodni a Berlinben elhelyezett bő 80 ezer menedékkérőről, mert a 60 milliárd eurós adósságállomány miatt több mint egy évtizede kezdett leépítések következtében erősen túlterhelt a menekültügyért is felelős egészségügyi és szociális hivatal (LaGeSo). A hivatal központjánál így minden nap hosszú sorok alakulnak ki, nem ritka a tolongás, és a menekültválság eddigi legsúlyosabb szakaszában, tavaly ősszel több verekedés is történt.

Menekültek előtt tisztelegtek a legendás együttesek

Nagy sikerű koncertet adott közösen kedd este Berlinben a menekültek és segítőik tiszteletére a német főváros három legrangosabb klasszikus zenei együttese, köztük a Fischer Iván vezette Konzerthaus zenekar (Konzerthausorchester Berlin).

Az Angela Merkel kancellár védnökségével szervezett hangversenyen a 2012 óta a világhírű magyar művész vezetőkarmesteri irányításával működő Konzerthausorchester mellett fellépett a világ három legjobb szimfonikus zenekara között számon tartott Berlini Filharmonikusok (Berliner Philharmoniker) Sir Simon Rattle vezényletével, és az argentínai születésű izraeli zongoraművész és karmester, Daniel Barenboim együttese, a Berlini Állami Zenekar (Staatskapelle Berlin). 

Az Üdvözöljük társadalmunk közepében (Wilkommen in unserer Mitte) című közös kezdeményezéssel a három együttes a hazájuk elhagyására kényszerült embereket és családjukat köszöntötte, és köszönetet mondott berlini segítőiknek egy olyan nyelven, amelyet mindenki ért: a zene nyelvén. 

A koncertet a Berliner Philharmoniker otthonában, a Filharmóniában (Berliner Philharmonie) tartották, amelynek 2250 fős nagyterme teljesen megtelt menekültekkel és civil szervezetek önkénteseivel, sok gyerek is volt közöttük.  "Üdvözöljük önöket, érezzék otthon magukat nálunk és élvezzék a zenét" - mondta Fischer Iván arabul és németül, mielőtt együttese eljátszotta  Szergej Prokofjev Klasszikus szimfóniájának két tételét. A Staatskapelle Wolfgang Amadeus Mozart  d-moll zongoraversenyének (KV 466) 1. tételét adta elő, amelynek szólóját Daniel Barenboim játszotta. A Berliner Philharmoniker Ludwig van Beethoven 7. (A-dúr) szimfóniájának két tételét mutatta be.     

A koncert végén Fischer Iván - a Budapesti Fesztiválzenekar alapító-zeneigazgatója -, Sir Simon Rattle és Daniel Barenboim együtt hajolt meg a színpadon. A hangversenyt élőben közvetítette a Rundfunk Berlin Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati műsorszolgáltató társaság Kulturradio nevű rádiócsatornája.

A tartományi rangú Berlinben nem ez az első jelképes kiállás a menekültek, menedékkérők és civil segítőik mellett. A helyi törvényhozás döntése alapján január utolsó vasárnapján mindenki ingyen látogathatta az állami fenntartású múzeumokat, uszodákat és egyéb kulturális és szabadidős intézményeket. 

A képviselők a gesztussal mindenekelőtt a menedékkérőket támogató önkéntesek iránti hálájukat fejezték ki. Nélkülük nem is igen sikerülne gondoskodni a Berlinben elhelyezett bő 80 ezer menedékkérőről, mert a 60 milliárd eurós adósságállomány miatt több mint egy évtizede kezdett leépítések következtében erősen túlterhelt a menekültügyért is felelős egészségügyi és szociális hivatal (LaGeSo). A hivatal központjánál így minden nap hosszú sorok alakulnak ki, nem ritka a tolongás, és a menekültválság eddigi legsúlyosabb szakaszában, tavaly ősszel több verekedés is történt.