Gál Mária;
Afganisztán;öngyilkos merénylet;
2016-03-03 06:32:00
Robbantás történt szerda reggel a kelet-afganisztáni Dzsalálábádban lévő indiai konzulátusnál, a merényletben, majd az azt követő tűzharcban hat ember vesztette életét, többen megsebesültek. Kezdetben nem lehetett tudni, mi volt a merénylők célpontja, mert abban a városnegyedben az indiai konzulátuson kívül más képviseletek, többek között egy iráni és egy pakisztáni is van. Az autóba rejtett pokolgépekkel elkövetett merénylet alig néhány nappal a kabuli és a keleti Kunar tartományban elkövetett támadások után történt. A Reuters hírügynökség szerint a merényletsorozat ellehetetleníti a tálib felkelők és az afgán kormányzat közötti megfeneklett béketárgyalások újrafelvételét.
Egyelőre azonban egyetlen szélsőséges szervezet sem vállalt felelősséget a tegnapi robbantásért, így nem zárható ki az sem, hogy nem a tálibok, hanem az Iszlám Államnak (IS) hűséget fogadó, immár a tálibokkal is szemben álló csoport követte el. Dzsalálábád ugyanis a Pakisztánnal határos Nangarhar tartomány központja, s ebben a tartományban a legerősebb az IS. Tavaly kezdtek itt megjelenni, év végére több, korábban a tálibok által felügyelt települést vontak saját irányításuk alá. A diplomáciai negyedet, ahol a tegnap megtámadott indiai konzulátus is található, az utóbbi időben több támadás is érte. Az IS január 13-án követte el itt első merényletét, a pakisztáni konzulátus ellen. A szélsőségesek akkor megpróbálták elfoglalni a képviseletet, amit megakadályoztak a biztonsági erők, az összecsapásban hét rendőr és katona vesztette életét. Az indiai konzulátust tegnap négy öngyilkos merénylő támadta meg, mindannyiukkal végeztek a rendőrök, nem sikerült behatolniuk a konzulátus területére, jelentette a Reuters. Január 3-án az Üzbegisztánnal és Tádzsikisztánnal határos Balh tartomány székhelyén, az észak-afganisztáni Mazar-e Sharif városában lévő indiai konzulátust támadták meg iszlamista fegyveresek. Akkor sem derült ki, hogy a tálibok vagy az IS követte el a merényletet. Ugyanebben az időben pakisztáni szélsőségesek célba vettek egy indiai légibázist a pakisztáni határ közelében. A rajtaütésben hét katona életét vesztette és húszan megsebesültek, ugyanakkor meghalt hat támadó is, a történtek feszültséget szültek India és Pakisztán között.
India kabuli nagykövetsége ellen 2008-ban követtek el öngyilkos merényletet a tálibok, amelyben hatvanan vesztették életüket. Indiai érdekeltségek azóta is gyakran válnak Afganisztánban szélsőségesek célpontjává. Narendra Modi indiai kormányfő tavaly decemberben az ellenségeskedés megszüntetését célzó, szimbolikus erejű látogatást tett ugyanazon a Kabulban és Iszlámábádban, azaz az afgán és a pakisztáni fővárosban. Ám ebben a hármasban nemcsak afgán-indiai, illetve pakisztáni-indiai feszültség van, hanem afgán-pakisztáni is, Kabul viszont azzal vádolja Navaz Sarif pakisztáni kormányfőt, hogy támogatja a tálib szélsőségesek felkelését az afgán kormány ellen.
Az indiai-pakisztáni ellentét történelmi gyökerű, Pakisztán 1947-es létrejöttéig nyúlik vissza. A világ második legnépesebb muszlim állama, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság ugyanis az indiai brit uralom megszűnése után, India muzulmánok-lakta területeiből szakadt ki, véres harcok árán. Dzsammu és Kasmír hovatartozása mindmáig nem rendezett.