Bonta Miklós;

Fidesz;MNB;posta;Áder János;titkosítás;

2016-03-04 06:00:00

MNB, posta: ez csak a kezdet

Várhatóan nem írja alá Áder János a jegybanktörvény - titkosításra lehetőséget adó - módosítását, az államfő várhatóan a parlamentnek küldi vissza a jogszabályt. Kövér László házelnök után a tegnapi Kormányinfón Lázár János is úgy vélte, az MNB alapítványainak vagyonáról szóló vita végére egyelőre még nem lehet pontot tenni. Nemcsak az ellenzék vitatja tehát a módosítást, hanem a kormánypárton belül sem egységes az álláspont, annak ellenére, hogy hírek szerint a kormányfő adta áldását a tervezetre. A kancelláriaminiszter szerint a jegybank és a posta után más állami cégek is sorra kerülhetnek.

Több állami gazdasági társaságra kiterjesztenék a postánál és a jegybanknál már törvénybe foglalt, a közpénzek felhasználásának nyilvánosságát korlátozó intézkedést, derült ki a Lázár János szavaiból. A kancelláriaminiszter a tegnapi Kormányinfón ugyanakkor elég ellentmondásosan fogalmazott. Egyrészt kijelentette: az MNB alapítványainak vagyonáról szóló vita végére egyelőre még nem lehet pontot tenni, de álláspontja szerint ami nem magánpénz, az közpénz, de a közpénzek nyilvánosságát is sokféleképpen lehet szabályozni, ha kell, akkor korlátozható az ezzel összefüggő adatnyilvánosság. Állította, más országok jegybankjainak gyakorlata nem tér el a tervezett magyar szabályozásról. (Szakértők szerint az utóbbi hivatkozás azért hamis, mert a többi nemzeti bank nem lát el ingatlanhasznosítói tevékenységet, tartózkodik kastélyok vagy bezárt pszichiátriai kórházépület megvásárlásától, és a festmények megvételénél is ismerik a mértéket.)

Létezik olyan helyzet, amikor az ország gazdasági érdekei úgy kívánják, hogy ne legyen nyilvános valamilyen döntés, még akkor is, ha közvagyonról van szó - állította a kancelláriaminiszter. Azonban ez is hamis állítás, ugyanis még a devizatartalék nagyságát vagy a megvásárolt kötvények árfolyamát is közzé kell tenni. Lázár János ugyanakkor tompítani igyekezett az MNB-ről szóló törvénymódosítást bírálók hangját, amikor a kijelentette: a jegybank ellen politikai akció zajlik, mert Magyarország gazdasági sikereiben az MNB-nek nagy szerepe van. Szerinte az MNB dolga, hogy az ország pénzügyi biztonságával összefüggő feladatai egy részét gazdasági társaságon keresztül végzi-e, vagy sem. Nehéz azonban belátni azt, hogy a felelőtlen költekezés megismerése miképpen veszélyezteti ország pénzügyi biztonságát.

Eközben éleződik a kormánypárton belül kirobbant vita, amely arról szól, hogy kivehetőek-e az állami cégek költései az infótörvény hatálya alól, azaz a nyilvánosság megismerheti-e az állami cégek, intézmények által alapított szervezetek gazdálkodási adatait. A héten módosították ugyanis ennek érdekében a kormánypártok jegybanki- és a postatörvényt is. Szembement a Fidesszel Kövér László házelnök, amikor nyilatkozatában elismerte, a jegybank közpénzt kezel, ezzel szemben Kósa Lajos frakcióvezető szerdán még azt magyarázta, miért nem közpénz a jegybank költése.

Az Eiffel Palace, ahol a jegybank ingatlanhasznosítóként fialtatja az adófizetők pénzét FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A jegybank esetében nem kevés pénzről van szó, eddig 260 milliárd forintról szólt fáma, de ismerve Matolcsy György "mohóságát" és az MNB nyereségének szabad felhasználásáról szóló nézeteit, nem lepődnénk meg, ha napokon belül kiderülne, hogy újabb 10 milliárd forintokkal gazdagították a hat Pallas Athéné Alapítvány valamelyikének vagyonát. Mivel a Transparency International Magyarország és Tóth Bertalan MSZP frakcióvezető-helyettes már több pert megnyert, amelyek a jegybanki alapítványok gazdálkodásáról szóló közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalára szólította fel az MNB-t.

A kancelláriaminiszter, bár a szavazáson nem vett részt - de szavai szerint - az "alapvetéssel" egyetért. (Kövér viszont kedden az "igen" gombot nyomta meg.) Lázár megjegyezte, ebben az ügyben "még nincsen pont", azonban arra nem akart válaszolni, vajon Áder János államfő visszaküldi-e ezt a törvényt az Országgyűlésnek. (A köztársasági elnök mielőtt aláírná a törvényt, az Alkotmánybírósághoz is fordulhat.)

Lázárnak egyébként nincs róla tudomása, hogy Matolcsy maga kezdeményezte volna a törvénymódosítást, amint azt a Népszabadság írta. Azt is állította, hogy a kormánynak nincs kezdeményezési joga a jegybankról szóló jogalkotással kapcsolatban, mivel az MNB független intézmény. Ez az állítás azonban téves, nincs olyan törvény, amelynek benyújtásától a kormánynak tartózkodnia kellene.