E.É.;
Hillary Clinton;amerikai elnökválasztás;Bernie Sanders;
2016-03-11 06:36:00
A vermonti szenátor váratlan michigani győzelme nyomán a volt külügyminiszter igyekszik visszavenni a kezdeményezést, de Sanders is mindent belead, ha március 15-i mini-szuperkedden jól szerepel, továbbra is versenyben maradhat.
Floridában, ahol jelentős kubai-amerikai kisebbség él, az illegális bevándorlás kérdése volt az egyik központi téma. Clinton a vitában azt ígérte, elnöksége első száz napjában átfogó bevándorlási reformot nyújt be, s bírálta Sanders szenátort, aki 2007-ben ellene szavazott egy kongresszusi reformtervezetnek. A szenátor felemlegette, hogy New York-i szenátorként Hillary ellenezte, hogy az állam jogosítványt adjon a papírok nélkül élőknek, s nem tiltakozott, amikor az Obama-kormányzat Közép-Amerikából tömegesen érkezett illegális bevándorló gyerekeket toloncolt vissza hazájukba. Donald Trump falépítési terve kapcsán a vitában felmerült, mind Clinton, mind Sanders igennel szavazott a szenátusban korábbi falépítési tervekre, igaz, nem a teljes mexikói-amerikai határra vonatkozóan.
A kubai-amerikai emigránsok körében aligha növelte Sanders népszerűségét, hogy a vitavezető felemlegette, a szenátor egykor pozitívan nyilatkozott Fidel Castróról és a nicaraguai sandinistákról is. Sanders reményét fejezte ki, hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását követően elindul a kubai demokratizálás, s az ottani beruházásokból az amerikai cégek is profitálnak majd.
Clinton számára talán nem is az e-mail-botrány, a Wall Street-i kapcsolatok, illetve a bengázi konzulátus kapcsán feltett kérdések voltak a legkínosabbak, hanem az, hogy szembesítették egy friss Washington Post-felméréssel, amely szerint az amerikaiak 37 százaléka nem találja szavahihetőnek. A volt First Lady kénytelen volt elismerni, nem olyan karizmatikus politikus, mint volt elnök férje, vagy Barack Obama. „Igyekszem a tőlem telhető legjobbat adni, változást akarok hozni az emberek életében” – mondta Clinton.