Mély gödörbe zuhant a magyar építőipar

Hat esztendeje nem tapasztalt mélységekbe zuhant a magyar építőipar teljesítménye idén januárban. Egyértelmű, hogy az uniós pénzek hiánya és a stagnáló lakáspiac a "felelős". Éves összevetésben 4,4 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene az Európai Unióban, a mínusz 20 százalékos magyar adatnál csak egy gyengébbről tudunk.

Olyan számokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap, amire még a legpesszimistább elemzők sem számítottak: januárban 20,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest, az épületek építése 12,6, az egyéb építményeké 28,5 százalékkal maradt el a tavaly januáritól. De az esztendő első hónapjában megkötött új szerződések száma sem ad okot túlzott optimizmusra, ugyanis ezek 21,8 százalékkal csökkentek, és a teljes építőipari rendelésállomány is katasztrofális mértékben, 44,1 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. A 2010-es évi átlagos teljesítménye alá süllyedt a magyar építőipar januárban, egészen pontosan 6,7 százalékkal. Ilyen kiábrándító adatra legutóbb 2014 januárjában volt példa. A területi megoszlás is furcsa, hiszen a Hajdú-Bihar megyei 64,4 százalékos visszaesés dermesztő, de a budapesti mínusz 34.8 százalékra is nehéz magyarázatot találni.

Európai összehasonlításban is rendkívül rosszul állunk. Az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül a legerőteljesebb, 20,3 százalékos éves növekedéssel a spanyolországi építőipar büszkélkedhet, míg a sereghajtó ebben a kategóriában Szlovénia lett a maga mínusz 23,4 százalékával.

Annak ellenére, hogy a december-januári építőipari adatokat általában nem tekintik mérvadónak, mert az ideinél keményebb teleken még fagyszünetet is szoktak tartani, és általában a belső szerelési munkákat végzik, ennek ellenére szokatlanul nagy volt a visszaesés mértéke - értékelte a KSH adatait Petz Raymund. A GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a cégek is trükközhetnek, a várható adóváltozások és szabályozások miatt előbb vagy később számolnak el egyes munkákat, annak a függvényében, hogy gazdasági céljaik mit is kívánnak meg. Most azonban bizonyosan másról van szó - tette hozzá a szakember. Már tavaly ősszel sejteni lehetett, hogy a 2016-os év kockázatos lesz, mert szünetelnek az uniós kifizetések, és szakmai berkekben arra számítanak, hogy talán az esztendő második felében érkeznek először a pénzek Brüsszelből, de az sem keltene nagy meglepetést, ha erre csak 2017-ben kerülne sor. Petz Raymund emlékeztetett, hogy a mostanihoz hasonló volt a helyzet 2010-2011-benis, de akkor is "csak" 10 százalékos volt az építőipar visszaesésének mértéke.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az építőipart még munkaerőhiány is fenyegeti. A GKI felmérése szerint a mélyépítőknél 30-35, a lakáságazatban 40-45 százalékos a hiányzó szakmunkások mértéke, akiket talán külföldről lehetne pótolni. De kérdés, hogy honnan - tette fel a kérdést Petz Raymund. Talán szóba jöhet Erdély, vagy Ukrajna, de az utóbbi minden bizonnyal Brüsszel nemtetszését váltaná ki. Ha a családi otthonteremtési kedvezmények (csok) hatására több új lakásra lenne igény, ez még inkább felszínre hozná a szakmunkáshiányt. A csok élénkítő hatására annak ellenére sokan számítanak, egyelőre azonban a szóba jöhető családok - igaz, hogy még rövid idő telt el a lehetőségek kibővülése óta - főleg használt lakások megvételében gondolkodnak. Az építőiparban számottevő javulásra csak 2017-től számíthatunk - vélik az elemzők.

Új lakástakarékossági forma jön: a nok

Benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényjavaslatot a kormány. A jogszabálytervezetet Rogán Antal kabinetminiszter jegyzi. A cél világos: a történelmi mélységekbe zuhant lakásállomány bővítésének elősegítése, a lakásvásárlás – és az építőipar – támogatása, a közösségi előtakarékosság ösztönzése. Azonban - szakértők egybehangzó véleménye szerint - ezúttal ugyanazt a módszert alkalmazza Orbán Viktor kormánya, mint az elmúlt hat esztendőben már annyiszor: durván beleavatkoznak a piaci folyamatokba.

A nok lényege, hogy 10-15 évre zárt közösségek jönnek létre, melynek tagjai vállalják egy általuk megállapított összeg (a lakás ára) részletekben történő befizetését. Lakáshoz sorsolás útján, vagy licit révén juthat a közösség tagja, a vételárból hiányzó részre a takarékoskodó - általa elhelyezett összeg függvényében - kamatmentes hitelt kaphat.A törvényjavaslatból az is kiderül, hogy a nok-közösségekbe nyilvános felhívással toborozzák majd a tagokat a szervezők. Egy-egy közösség tagjainak száma nem lehet kevesebb, mint 120, és egy szervező több közösséget is működtethet. Egy ilyen közösség tevékenysége legalább 10, legfeljebb 15 évig tart majd, szervezésbe csak olyan zárt körű részvénytársaság foghat, amelyik legalább 100 millió forintos alaptőkével rendelkezik. Szervezői engedély feltétele az is, hogy a cégnek már legalább ezer lakóingatlan építésében és értékesítésében kellett részt vennie, és legalább 2 évig folyamatosan teljesítette a fogyasztói csoportokról szóló adatszolgáltatási kötelezettséget.

Amikor egy tag beszáll a nok-ba, akkor meg kell határoznia a jövendő ingatlanának az értékét , amely 10 és 40 millió forint között lehet, és ezen az összegen időközben változtatni sem lehet! Ha valaki úgy dönt, hogy az előre célul kitűzött lakásnál értékesebbet szeretne, annak a különbözetet meg kell fizetnie, mégpedig egy összegben. Az előtakarékossági befizetések mellett még szervezési díjjal is számolnia kell a tagnak jelentkezőknek. Talán a legfontosabb szabály a megtakarításból kizárólag új lakás vásárolható. A részletszabályokat a még készülő kormányrendeletből lehet majd megismerni.

A nok az eredményesen működő, és a lakáshitelezésből is oroszlánrészt vállaló, a versenypiacon tevékenykedő lakáskasszáknak támaszt konkurenciát. Azoknak a lakástakarékoknak, amelynek a piacvezető cége, a Fundamenta egymaga 228 milliárd forintos lakáshitelállományt kezelt, s míg a bankok késedelmes állománya 16 százalékot tett ki, addig ennél a lakáskasszánál mindössze 1,3 százalékos volt a 90 napon túl nem fizetők aránya.