MNB;LMP;Magyar Nemzeti Bank;MNB alapítványok;
2016-03-17 06:22:00
Ez ellentétes a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás, a közpénzből folytatott karitatív tevékenység, felsőoktatási, intézményi támogatások terén kialakult és felelősségi szabályokon nyugvó, jobbára átlátható rendjével - véli Schmuck. Ezért az LMP a jegybanktörvény minden olyan - egyébként kisszámú és általános – rendelkezését hatályon kívül helyezné, illetve módosítaná, amelyek az MNB több százmilliárdos közpénzköltést megalapozó "társadalmi felelősségvállalási stratégiájának" alapjául szolgálnak.
Főszabályként a törvénymódosítás kimondja, hogy az MNB a jegybanktörvényben meghatározott feladataihoz nem kapcsolódó tevékenységet nem folytathat, illetve vagyonából ilyen tevékenységre nem költhet, illetve kizárná, hogy a bírságból származó bevételeket meghaladóan bármiféle költekezésbe kezdhessen a jegybank. Az MNB-ben felgyülemlett, közpénz minőségét rendületlenül őrző közpénznek a költségvetésben lenne a legjobb helye, legfeljebb eredménytartalékba lehetne helyezni belőle - olvasható a tervezetben.
A törvényjavaslat megszüntetné annak a lehetőségét, hogy az MNB alapítványokat hozzon létre, ezzel párhuzamosan a javaslat átmeneti rendelkezéssel jogutód nélkül megszüntetné az MNB alapította öt Pallas Athéné alapítványt. A jövőben a jegybank gazdasági társaságot sem alapíthat, tulajdonosi részesedését pedig csak olyan társaságban tarthatná meg, amely a jegybank MNB törvényben meghatározott alapvető tevékenységeinek ellátásához mindenképpen ezt a formát igényli.
A javaslat válasz arra a frissen hozott, és alkotmányossági normakontroll miatt még ki nem hirdetett törvényre is, amely lehetővé tenné a jegybanknak és alapítványainak hogy eltitkolják közpénzköltéseiket a nyilvánosság elől.