Paks II. - Lázár meglepő levelet írt Jávornak

Publikálás dátuma
2016.03.22 06:22
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Nem kezdik meg a paksi bővítésre rendelkezésre álló orosz hitelkeret lehívását, amíg tart az uniós versenyjogi vizsgálat – ez derül ki abból a levélből, amit Lázár János kancelláriaminiszter küldött Jávor Benedeknek, a PM EP-képviselőjének, aki kérdezte, hogy több, a bővítéssel összefüggő közbeszerzést is „a körülmények megváltozása miatt" lefújtak a közelmúltban. 

Lázár János szerint az Európai Unió nem írta elő kötelezően a közbeszerzések leállítását, azt a magyar kormány saját maga látta szükségesnek.

A teljes igazság viszont az, hogy az Európai Bizottság a vizsgálatok adott szakaszában nyomatékosan javasolta valamennyi előkészület és ráfordítás leállítását a tiltott állami támogatás gyanúja, illetve a nemzetközi beruházási tender elmaradása miatt indított eljárások lezárásáig. Megítélésük szerint ebbe nem csupán az állami támogatással kapcsolatos eljárás, hanem a bővítés közbeszerzésének elmaradása miatti kötelezettségszegési eljárás is beletartozik.
A mostani halasztás gyökeres változást jelent a kormány hozzáállásában korábban még olyan nyilatkozatokat adtak az illetékesek, hogy az eredeti terveknek megfelelően az év közepén több százmilliárd forintot lehívnak a hitelből. Szakértők szerint az Orbán-kormányt bizonytalanság jellemzi a beruházás jövőjét illetően. Ugyanakkor idén az 110 milliárd forintot így is elköltenek az előkészületekre. 

Csak az épülő Leningrádi Atomerőmű-2 lesz a paksi projekt referenciamodellje - emlékeztetett tegnap Országgyűlés ülésszakán Szél Bernadett (LMP). Erről a reaktortípusról még nincsenek üzemeltetési tapasztalatok és az egyik ott dolgozó szakember egy nyílt levelet írt, amelyik szerint az építés során folyamatosan fordulnak elő konstrukciós, tervezési és kivitelezési hibák - hívta fel a figyelmet a képviselő. Az Orbán-kabinet komolyan gondolja, hogy elfogadnak referenciaként egy olyan reaktortípust, amelyik még az orosz műszaki előírásokat sem képes teljesíteni? - tette fel a kérdést.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, a képviselő folyamatosan ellenkampányt folytat, miközben Magyarországon harminc éve működik orosz technológiával egy atomerőmű. A következő ugyanolyan jól fog teljesíteni, mint a mostani - szögezte le. Megkérdezte, mi a baja a képviselőnek a Paks 1-en dolgozó emberek munkájával, miért folytat kampányt hat-hétezer ember napi munkája ellen. A szerződés alapján az új erőműnek minden EU-s és hazai biztonsági előírásnak meg kell felelnie.

Az atomenergia a biztonságos energiaellátás alappillére Magyarországon, és ez hosszú távon így marad, jelentette ki Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter tegnap, miután látogatást tett a Paksi Atomerőműben - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A közlemény szerint a kormány kiemelt figyelmet fordít a létesítményre, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre hatékonyabban működik. A tárcavezető rámutatott, hogy az atomerőmű a fenntartható rezsicsökkentés, az olcsó energia garanciája, és hatékony eszköze az energiafüggőség csökkentésének. Kitért arra is, hogy az erőmű folyamatosan erőfeszítéseket tesz a biztonság és hatékonyság javítására. Utóbbi példájaként említette a 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetését. Kiemelte, hogy jó ütemben halad a 3-as és 4-es blokk üzemidő-hosszabbítása is. hatékonysággal legalább egyenértékű követelmény a létesítmény működésének biztonságossága, amelynek fenntartásában és növelésében a kormányzat továbbra is számít az itt dolgozók felelősségteljes és elkötelezett munkájára" - idézi a közlemény a minisztert.

Szerző
2016.03.22 06:22

Kevesebb méz terem, az import méz letöri az árakat

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:00

Fotó: AFP/ OLEKSANDR RUPETA
Bár a tavalyi tömeges méhpusztulás nagy viharokat kavart, a méhészek növényvédőszerek mellett mégis a rovarbetegségeket tartják a fő veszélynek.
A napokban a megjelent hírek szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) diagnosztikai igazgatóságának vizsgálatai megállapították, hogy a tavaly nyári tömeges méhpusztulás egyik oka a neonikotinoid típusú klotinaidin–tiametoxám hatóanyag volt. A Népszava kérdésére az Agrárminisztérium (AM) azt válaszolta hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a Nébih vizsgálatok jelenleg is tartanak, és ezek egyelőre nem erősítették meg a gyanút, hogy neonikotinoid mérgezés okozta a múlt évi tömeges méhpusztulásokat. Bár az egyik Somogy megyei méhész esetében a méhpusztulásért valóban neonikotinoid hatóanyag tehető felelőssé, ám a hatóságok nem találták meg a mérgezés forrását – tájékoztatta lapunkat a minisztérium. Ettől függetlenül, minden méhek által látogatott kultúrában megszüntetik a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekre szóló engedélyek kiadását. Mint emlékezetes az unióban felfüggesztették a neonikotinoidok használatát. Az intézkedést csak négy ország nem szavazta meg, s az egyik Magyarország volt. A szaktárcához érkezett bejelentések szerint 115 méhész nagyjából 10 000 méhcsaládja szenvedett kárt tavaly. Ez egyébként a hazai 1,2 millió méhcsalád kevesebb, mint 1 százaléka – közölte az Agrárminisztérium. Ennél vélhetően jóval több eset fordulhatott elő, de sokan nem jelentették az állományban bekövetkezett pusztulást sem a nagyjából 20 ezer hazai méhészből 14 ezer tagot számláló OMME-nek, sem a megyei kormányhivataloknak. Kada Zsuzsanna az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) balatonlellei szervezetének elnöke a jó hírrel kezdte. Tavaly az akácvirágzásra nem lehetett panaszuk, akár jó évet is zárhattak volna, de az Európában is óriási károkat okozó varroa atka pusztította a méhcsaládokat. A méhész fertőzés miatt legyengült és megtizedelt 50 méhcsaládjából aligha éri meg mindegyik a tavaszt, sőt, talán mind elpusztul. Bár nem a méhészkedésből élnek, de a 30 éves családi tradíció okán tavasszal újratelepítik a kaptárakat – közölte a Kada Zsuzsanna. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az atka elleni szerek túlzott használata elősegíti a nozéma, a gyomorvész, vagy más néven májusi vész megjelenését. Természetesen a nozéma önmagában is fertőzheti a méhcsaládokat – magyarázta Pongrácz Attila, az OMME Csongrád megyei tagszervezetének, az Ambrózy Béla Báró Méhész és Környezetvédelmi Egyesületének elnöke. A szakember úgy vélte, a különböző betegségek és a környezeti hatások miatt nagyon nehéz azt mondani, hogy a tavalyi tömeges pusztulás fő oka nikotinoid mérgezés volt. A helytelen atka elleni kezelés, illetve a nem megfelelő technológia alkalmazása is szerepet játszhatott a méhek tömeges elhullásában. Ahol mérgezés történt, ott ezt nagy valószínűséggel az eső után maradó tócsákban, talajvíz foltokban a határérték többszörösét meghaladó csávázószer maradványok okozhatták. Ahol az elhullott méhek nagy területen szétszórva, szívókájuk a testük alá görbülve, szétterpesztett szárnyakkal hevertek, ott mindenképpen mérgezésre kell gyanakodni. Csongrád megyében tavaly a méhcsaládok 60-70 százalékát érte károsodás, körükben 30-40 százalékos az éves elhullás, amit elsősorban a nozéma, vagyis a gyomorvész okoz. A mérgezések és a betegségek mellett a méhek számára egyre rosszabb klimatikus viszonyok is gyengítik a méhészetek teljesítményét. Vagy túl sok a csapadék, vagy a hőség miatt nem termelődik nektár, vagy a szeles idő nehezíti a rovarok dolgát. Több olyan növény is kiesik a biztos „szállítói kosárból”, amelyekre korábban bizton számíthattak a méhészek. Az egyik alapvetően fontos növény az akác, amely az utóbbi 5-10 évben egyre korábban virágzik, a méhek fejlődési ciklusa azonban ezt képtelen követni. Például tavaly, mire a méhcsaládok a gyűjtési fejlettséget elérték, már nem volt akácvirág.  A méhészkedés olyan mint a mozdony füstje: akit egyszer megcsapott, nehezen hagy fel vele. Aki méhészkedésből akar megélni, annak legalább 200 családot kell tartania. Egy termelő méhcsalád 40 ezer forint, egy családot átlagosan 20 ezer rovar alkot. A méhészek gondjait csak szaporítja, hogy míg korábban egy méhcsalád egy szezonban átlagosan 50-100 kiló mézet is előállított, ez már 25 kilóra csökkent. Különösen nagy kitartás kell a méhészkedéshez, hiszen a kevesebb méz sem tudta feljebb tornázni az árakat. Nem végleges becslések szerint az átlagosan 25-30 ezer tonnás hazai méztermelés mintegy 5 ezer tonnával csökkenhetett 2018-ban a rovarok megfogyatkozása miatt. A legnépszerűbb akácméz kilóját például 1050-1200 forintért veszik át a termelőktől a kereskedők, ami alig fedezi a termelői költségeket. A vegyes virágméz 500-800 forintos átvételi ára nagyjából elfogadható a méhészek számára. A lellei szervezet elnöke szerint a nagy élelmiszerláncok is szerepet játszanak az alacsony termelői árakban.  

A kínai és argentin méz letöri az árakat

Az unió is támogatja a méhészeket, mert az argentin, de főleg a kínai méz - amit a hazai termelők csak fenntartással neveznek annak -, a világpiacon alacsonyan tartja az árakat. Az uniós méhészegyesületek évek óta szorgalmazzák a származási hely, az eredetjelölés bevezetését. Az árakat letöri az is, hogy az európai mézeket gyakran az olcsó ázsiai termékekkel keverik. A jelenlegi mézhamisítási technológiákkal pedig szinte kimutathatatlan a „minőségjavító" beavatkozás. Az unióban egyre többen hagynak fel a méhészkedéssel, emiatt folyamatosan csökken az ágazat súlya. Magyarországon is pályázhatnak támogatásra a fiatal gazdák, azzal a feltétellel, hogy legalább 5 évig fenntartják a méhészetüket, ami különböző okokból egyre nehezebb feladat. Emellett jelentős beruházást is igényel. További segítség a cukorra és az állatgyógyászatra nyújtott támogatás is. Ezen kívül a mézkinyerési eszközökre, de még a kaptárak szállítására szolgáló utánfutóra is igényelhető forrás. 

Mézárak az áruházláncoknál (forint/kilogramm)

Áruház - Akácméz - Vegyes virágméz Lidl: 3108 / 1776 Tesco: 2867 / 1932 Aldi:  2788 / 1776 Spar: 3221 / 2000 (1765*) *Budget, saját márkás virágméz Forrás: Népszava-gyűjtés

2019.01.21 09:00
Frissítve: 2019.01.21 09:00

Bevásárlóközpontban látták Nikola Gruevszkit (videó)

Publikálás dátuma
2019.01.21 08:55
Nikola Gruevszki
Fotó: AFP/
Egy budapesti üzletközpontban sétálgatott szombaton a korrupcióért elítélt volt macedón miniszterelnök, aki menekültként lehet Magyarországon.
Teljes nyugalommal sétálgatott egy budapesti bevásárlóközpontban szombat este a hazájában elítélt, bukott macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki - írja a 444.hu. Gruevszki tavaly ősszel érkezett titokzatos körülmények között az országba, miután egy korrupciós ügy miatt börtönbe kellett volbna vonulnia Macedóniában. A volt elnöknek - aki hatalma teljében Orbán Viktorral is összebarátkozott - végül a magyar kormány nyújtott segítséget, hogy elmenekülhessen az általa elkövetett törvénytelenségek számonkérése elől. Magyar diplomaták segítségével átjutott több határon is, majd bonyolult ügyéhez képest példátlan gyorsasággal megkapta a menekültstátuszt.
Gruevszkit legutóbb december közepén látták nyilvánosan megjelenni Budapesten, egy rózsadombi étteremben, ahol egy macedón vámhivatalnokkal ebédelt. Korábban az Erzsébet téri karácsonyi vásárban is többször feltűnt, luxusboltok környékén, majd az Anker közben is lefényképezték, ahol szórakozóhelyek sokasága van.
2019.01.21 08:55