oktatás;Klik;Palkovics László;

2016-03-23 06:00:00

Nem megszűnik, hanem szaporodik a Klik - A tanárok átlátnak a szitán

Hiába próbálkozik a kormány például a Klik megszüntetéséről szóló hamis ígéretekkel csillapítani a kedélyeket, a tanárok átlátnak a szitán, március végére polgári engedetlenségi akciót hirdettek. A tiltakozók és a mérvadó szakmai szervezetek által illegitimnek tekintett kormány-kerekasztalon kiderült: az állam szerepe tovább nő a közoktatásban.

Szinte biztos, hogy március 30-án polgári engedetlenségi akció keretében tiltakoznak majd a tanárok az orbáni oktatáspolitika ellen, a munkabeszüntetést meghirdető, mintegy 950 iskola támogatását bíró Tanítanék Mozgalom képviselői azonban még várják a kormányzat válaszát. Legalábbis Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke és a Mozgalom egyik alapítója lapunknak azt mondta: továbbra is bízik abban, hogy a kormány érdemben reagál követeléseikre.

Mint ismert, a március 15-i Kossuth téri több tízezres tüntetésen Pukli István, a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt és Áder János kormányfőt, hogy március 23-ig kérjenek bocsánatot ne csak a pedagógusoktól, hanem az utóbbi hat évben megalázott és megfélemlített emberektől. Ezen felül követelte, hogy a kormány számolja fel "billegő lábú" köznevelési kerekasztalát, és kezdődjenek meg az érdemi egyeztetések legelőször a kormány kerekasztalából kiszorult szakmai szervezetekből álló Civil Közoktatási Platform (CKP) azonnali intézkedésekért kiáltó 12 pontjával kapcsolatban. Ha mindez nem történik meg szerda éjfélig, egy hétre rá országos, egyórás munkabeszüntetésre szólítják fel a tanárokat és mindenkit, aki szolidáris a tiltakozó pedagógusokkal.

Igen nagy valószínűség szerint a bocsánatkérésre és a kerekasztal felszámolására nem fog sor kerülni: a napokban a kormányzat több képviselője is kijelentette, a miniszterelnöknek nincs miért bocsánatot kérnie, a köznevelési kerekasztal pedig épp tegnap tartotta negyedik ülését. A Tanítanék Mozgalom kedden közleményben jelezte: ha a határidő lejár, logikus lépés lenne sztrájkba lépni, ezt azonban a jelenlegi szabályozások nem teszik lehetővé (sztrájkot lényegében csak szakszervezet kezdeményezhet, és hosszas egyeztető sorozaton kell túlesni, mire a munkavállalók belekezdhetnek a tényleges munkabeszüntetésbe). Így egyetlen út marad: a polgári engedetlenség.

Egységben az erő

Az akcióra március 30-a reggel 8 és 9 között kerülne sor, a felhívásban a szervezők az ország összes iskoláját arra kérik, hogy csatlakozzon. A résztvevőktől azt várják, hogy abban az egy órában menjenek ki az iskolák elé, plakátozzák ki és osztogassák a CKP azonnali követeléseit tartalmazó 12 pontot, és azt írassák alá a szolidaritást vállalókkal. "Mivel a polgári engedetlenség egy magasabb rendű ügy érdekében a jogviszonyból adódó kötelezettségek megszegéséről szól, ezért az akcióban való részvétel természetesen önkéntes. Azokat a tanárokat, akik nem tudnak vagy nem kívánnak csatlakozni hozzá, arra kérjük, hogy más módon fejezzék ki szolidaritásukat az ügy mellett, amennyiben egyetértenek céljainkkal" - írták.

Törley Katalin elmondta, az iskoláknak tegnap küldtek tájékoztatást az akcióban való részvétel esetleges jogi következményeiről. "Mindenki egyéni belátása szerint csatlakozik úgy, hogy pontosan tudnia kell, az mivel jár" - fogalmazott Törley, hozzátéve: hisz az egység erejében és abban, hogy ha sokan csatlakoznak, meg tudják egymást védeni. Azzal kapcsolatban, hogy március 30. néhány intézmény esetében még beleesik a tavaszi szünet idejébe, azt mondta, kaptak már ilyen visszajelzéseket, de a tanszünettől függetlenül kollégáik megígérték, hogy kimennek az iskolák elé.

A múlt héten még arról szóltak a hírek, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) talált jogi megoldást arra, hogy az egyórás munkabeszüntetést törvényessé lehessen tenni, a szakszervezet a Mozgalom képviselőivel is egyeztetett erről. Törley Katalin szerint azonban újabb jogi akadályok merültek fel, így a PDSZ által elképzelt keretek között már nem lehetett volna időben megszervezni az akciót. Mendrey László, a PDSZ elnöke lapunknak ugyanakkor azt mondta: még van esély arra, hogy a munkabeszüntetés jogszerű legyen.

A PDSZ ugyanis folytatni kívánja a tavaly abbamaradt sztrájkbizottsági tárgyalásokat, ezzel kapcsolatos levelüket már megküldték Pölöskei Gábornénak, a Klik új vezetőjének is. Ebben jelezték: amennyiben március 23-ig nem kapnak választ, úgy a Klik korábbi elnökével, Marekné Pintér Arankával a sztrájkfeltételekről kötött megállapodásukat tekintik érvényesnek, s úgy veszik, hogy ezt Pölöskeiné is elfogadja. Ebben az esetben, vagyis míg az egyeztetések hivatalosan zajlanak, a sztrájktörvény lehetővé teszi, hogy a munkavállalók figyelmeztető sztrájkot tarthassanak legfeljebb két óra időtartamban.

Ne temessük a Kliket

Miközben a tanárok sztrájkra készülnek, kedden újból ülésezett a tiltakozó pedagógusok és a mérvadó oktatási szakmai szervezetek által illegitimnek tekintett köznevelési kerekasztal. Az egyeztetés után Palkovics László oktatási államtitkár megerősítette Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kedd reggeli kijelentését, miszerint szeptember 1-re megszűnik a sokat kritizált Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). A kijelentés mögött azonban nem az áll, amire hirtelen többen gondoltak: a Klik nem megszűnik, csupán átalakul, erről Palkovics és Pölöskeiné már február végén beszámolt.

Pölöskei Gábornénak, a Klik új vezetőjének nem kell aggódnia, s Palkovics László államtitkárnak sem: az intézmények legfeljebb átalakulnak. FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT

Pölöskei Gábornénak, a Klik új vezetőjének nem kell aggódnia, s Palkovics László államtitkárnak sem: az intézmények legfeljebb átalakulnak. FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT

Az oktatási államtitkár beismerte, hogy a rendszer alulfinanszírozott és túlközpontosított, ezért a kormány 38 milliárdos "gyorssegélyt" küldött a központ számlájára, Palkovics pedig decentralizációt hirdetett meg. A korábbi tervek szerint a szakképzési centrumok mintájára "Klik-központokat" hoznának létre megyei szinteken, így vinnék közelebb a döntéseket az intézményekhez. Ahogyan arról Bíró Gábor, a kerekasztal berkeiben működő fenntartói munkacsoport vezetője tegnap beszámolt, az állami fenntartás a jövőben sem kerülhető meg. Leszögezte: a központi szervezetre továbbra is szükség van, ám ez alá tagozódnának a megyei szervezeti egységek. Magyarán a Klik nem fog megszűnni, sőt még szaporodik is. A részletes javaslatokat május 17-ig dolgozzák ki.

Megtévesztés

Mendrey László PDSZ-elnök a Klik megszüntetéséről szóló bejelentést a kormány újabb, megtévesztő kommunikációs trükkjének nevezte, amellyel csak a kedélyeket szeretnék csillapítani, a hónap végére tervezett tiltakozó megmozdulás élét csorbítani. "Továbbra sem látjuk tisztán, konkrétan mivé, hogyan szeretnék átalakítani a szervezetet. Az meg teljesen mindegy, hogy a Klik esetleg névleg megszűnik, a feladat, a szerep a lényeg" - mondta, hozzátéve: az állami fenntartó megbukott, az állam szerepe azonban továbbra sem csökkenne a közoktatásban. Sőt, Rétvári Bence tegnap azt is bejelentette: a kormány szerint a kettős fenntartás (az állam a fenntartó, az önkormányzat a működtető) rendszere elbukott. Erről korábban Lázár János kancelláriaminiszter is beszélt, szerinte az volt a hiba, hogy az önkormányzatokat is bevonták az iskolák működtetésébe, és nem mindent az állam irányít. Szívesebben látna több iskolát egyházi fenntartásban is.

Pártreakciók Rétvári szavaira

PM: hol vannak a konkrétumok?

Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bejelentés során semmilyen konkrétum nem hangzott el. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára nem közölte, hogy a Klik megszüntetése csak átnevezést jelent-e, hogy felszámolják-e az oktatást tönkretevő központosított rendszert, vagy hogy az iskolák visszakapják-e az autonómiájukat. Felrótta azt is: az államtitkár arról sem beszélt, hogy visszateszik-e azt a kétszázmilliárd forintot az oktatásba, amit kivettek onnan, hogy kívánnak-e tárgyalni a több mint ötvenezer, az oktatásban nem pedagógusként dolgozó alkalmazott bérrendezéséről vagy hogy az iskolák visszakapják-e a tankönyvszabadságot. Szabó Tímea arra biztatta a pedagógusokat, a szülőket és diákokat, hogy ne higgyenek a kormánynak és addig folytassák a tiltakozást, ameddig a kabinet eleget nem tesz a követeléseiknek.

MSZP: csak terelés

Az MSZP szerint fel kell hagyni a központosítással, az önkormányzati logikán működtetett közoktatási rendszernek nincs alternatívája, ezért újra kell szervezni tankerületi szinten az egész rendszert - közölte az Országgyűlés kulturális bizottságának szocialista alelnöke. Kunhalmi Ágnes szerint nem tesz mást a kormányzat, mint hogy szétdarabolja a Klik-et, de a miniszterelnök által szorgalmazott központosítási logika tovább él. Amíg ez a logika működik Magyarországon, teljesen mindegy, hol faragják az oktatási rendszert - hangsúlyozta. Az ellenzéki politikus egyfajta terelésnek tartja a Klik megszüntetéséről szóló bejelentést, mert a kormány "nehezen viseli" a negyvenezres tüntetéseket, így akarja a civilek vitorlájából kifogni a szelet. Kunhalmi szerint ugyanakkor Rétvári nyilatkozata annak beismerése, hogy amit 2011 és 2016 között csináltak, "totálisan értelmetlen volt".

LMP: nem látható, lesz-e radikális változás

A párt radikális változást tart szükségesnek az oktatásban, ez azonban a Klik megszüntetésének bejelentésével sem látható. Ikotity István a megszüntetést ugyanakkor eredménynek értékelte és gratulált ahhoz a korábbi demonstrációban részt vevőknek. Ős is jelezte ugyanakkor aggályát, hogy csak "kommunikációs gumicsontról" van szó. Kifogásolta, hogy azt nem a miniszter vagy a területért felelős államtitkár jelentette be, hanem az Emmi parlamenti államtitkára. Megjegyezte: lehetséges, hogy csupán a "Klik újrafestéséről" van szó, némileg csökkentve a központosítást.

Kerekasztal: ebben született megállapodás
Megállapodás született a köznevelési kerekasztal keddi ülésén a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatási lehetőségeiről - jelentette be Palkovics László. Az oktatási államtitkár elmondta: abban maradtak, hogy adott esetben az intézményvezető döntése alapján legyen mód legfeljebb kétéves továbbfoglalkoztatásra. Jelenleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusokat automatikusan nyugdíjba küldik, nem dolgozhatnak tovább, még arra sincs lehetőség, hogy ha erre év közben kerül sor, az adott tanévet a pedagógus még végigtaníthassa. Konkrétumok azonban nem derültek ki, így nem tudni, mikortól válik ismét lehetővé a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatása. Palkovics beszámolt arról is, hogy a jövő héttől az iskolaigazgatók rendelkezésére bocsájtják azt a kártyát, illetve készpénzt, amely a mindennapi működéshez szükséges beszerzéseket biztosíthatja. Ilyen kártyával azonban eddig is rendelkeztek az igazgatók, csak épp pénz nem volt rajta.


Igazgatók: adjunk időt a kormánynak!

Időt kér a hivatalos tárgyalások lefolytatására és türelemre szólít fel kilenc iskolaigazgató az oktatás átalakításáról szólva "Én tényleg tanítanék..." című felhívásukban. Azt írják: a közoktatás helyzetével kapcsolatos tiltakozások hatására személyi változások történtek, megkezdődött a párbeszéd az oktatásirányítás és a pedagógusok között, ám szerintük ezt "politikai indíttatású megnyilvánulások zavarták meg". Leszögezik: nem várható, hogy néhány hét alatt minden kérdésben megállapodás születik, de várják az eredményeket, és bizalmat adnak a kormánynak.

A közleményt a Béke Ligeti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Petőfi Sándor és Dózsa György Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, az Eötvös József és Liszt Ferenc Általános Iskola, az Izsák Imre Általános Iskola, az Öveges József Általános Iskola, a Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium, a Zalaegerszegi Városi Középiskolai Kollégium, valamint a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium intézményvezetője írta alá.