MNB;infláció;
2016-03-25 06:22:00
Ezzel a szakember elismerte, hogy a megelőző, 2015. decemberi jelentésben leírt, az idei esztendőre vonatkozó 1,7 százalékos inflációs előrejelzés hibás volt, ezért most kénytelenek voltak az áremelkedés 2016. évi várható nagyságát jelentős mértékben, 0,3 százalékra módosítani. (A jegybank indoka azért is furcsa, mert az elmúlt hónapokban semmilyen drámai változás nem következett be a nyersanyag-árakat illetően, legfeljebb az lephette meg az MNB stábját, hogy az energiahordozók továbbra sem drágulnak érdemleges mértékben.) A jegybank szerint az infláció 2017-re 2,4 százalékra gyorsul, decemberben még 2,6 százalékos fogyasztói áremelkedést vetítettek előre. Virág Barnabás szavaiból kitűnt, hogy a keddi - 1,35 százalékról 1,20 százalékra történt - kamatvágást újabbak fogják követni.
Az MNB elemzői egyébként idén 1,8 százalékos, jövőre 1,7 százalékos uniós normák szerint számolt GDP-arányos államháztartási hiányt várnak. (A szakértők ebben még nem vették figyelembe, hogy a kormány hiány nélküli, azaz 0 szaldós költségvetés összeállítását tervezi.)
Az MNB szakértői idén és jövőre is 3 százalék körüli gazdasági növekedésre számítanak. Ami a lakossági fogyasztást illeti, az MNB várakozása szerint idén 3,5 százalékkal, 2017-ben 2,8 százalékkal bővül. A gazdasági növekedésen belül egyre meghatározóbb lesz a háztartások fogyasztása - véli az MNB. Előrejelzésüket arra építik, hogy a háztartások mostanában pótolják azokat a beszerzéseiket, amelyeket a válság óta elhalasztottak. A jegybank úgy látja, idén és jövőre is emelkedik a háztartások beruházási és fogyasztási hajlandósága. A lakáspiacon fordulatot vár a jegybank, az átadott új építésű lakások száma az MNB várakozásai szerint több mint duplájára emelkedik. Az MNB szakértői arra számítanak, hogy a csok, illetve a lakáspiac más típusú állami támogatásainak hatására 2017 végére 19 000-re nő az átadott új építésű lakások száma - mondta Virág Barnabás.