Bonta Miklós;
Matolcsy György;MNB;Alkotmánybíróság;
2016-04-01 07:00:00
Nem titkolózhat az MNB
Nem titkolhatja el a jegybank az alapítványainak pénzügyeit - ugyanis az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek találta az Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény legutóbbi módosítását. Az Ab ugyanakkor a postatörvény-módosítás ügyében elutasította az államfői kifogást.
Alkotmányellenes az MNB-ről szóló törvény adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása - mondta ki az Ab Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kérő indítványával összhangban. Az alkotmánybírák megállapították, hogy az MNB alapítványai, illetve gazdasági társaságai által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi szabályozás, és visszamenőleges hatályba léptető rendelkezései is alaptörvény-ellenesek. Ezzel elbukott a Bánki Erik fideszes képviselő, a gazdasági bizottság elnöke által benyújtott, és az Országgyűlés kormánypárti többsége által elfogadott törvény.
Pápa Levente, az Együtt alelnöke közleményében azt írta, a jegybankelnök pozíciója tarthatatlanná vált, miután minden létező jogi fórum megállapította, hogy az MNB kizárólag közpénzt kezel. Matolcsy György viszont azt állította, hogy a jegybanki eredmény nem közpénz, hanem a nemzeti banké. "Aki ennyire nem érti a saját maga által vezetett intézmény működését, vagy ekkora csalást akar elkövetni, annak távoznia kell" - fogalmazott. Megjegyezte azt is: a döntést egy olyan Ab hozta meg, amelyik "a mai kormány hű csatlósa", és nem látja el a kormányzati hatalom ellenőrzését. Helyette inkább a rendszer "lelkes kiszolgálója", ezért nem tekintik legitim államhatalmi testületnek. (MTI)
A jogszabály célja nyilvánvaló volt: titkosítani a 260 milliárd forintos jegybanki alapító tőkével létrehozott hat Pallas Athéné Alapítvány - a közvélemény által felettébb gyanúsnak tartott - gazdálkodását. Ezek azok az alapítványok, amelyek például luxusingatlanokat, irodaházakat, milliárd forintos vételárú festményeket, műtárgyakat vagy hangszereket vesznek, emellett meg kívánják teremteni Budapesten és Kecskeméten Matolcsy György jegybankelnök unortodox közgazdasági tanai hirdetésének teljes infrastruktúráját.
A Magyar Liberális Párt véleménye szerint a Kúria szerdai és az Alkotmánybíróság csütörtöki döntései alapján a Magyar Nemzeti Banknak "ki kell terítenie a lapokat", az MNB alapítványainak a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt kell elszámolniuk tevékenységükkel. A Kúria és az Alkotmánybíróság határozatai egyértelművé tették, hogy Matolcsy Györgyék "elbukták azt a szabadságharcot, amelyet a magyar nyilvánossággal szemben vívtak" - szögezte le Bodnár Zoltán ügyvivő, aki az MLP nevében arra szólította fel az MNB vezetését, hogy a jegybank és alapítványai haladéktalanul tegyenek eleget az összes ellenük indított közérdekű adatigénylésben foglalt kérésnek. (MTI)
Az Ab kiemelte: a jegybank közfeladatot lát el, kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Továbbá csak feladataival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét, ugyanis a törvényjavaslat benyújtója, Matolcsy Györggyel egyetemben éppen ennek az ellenkezőjét állította. Az Ab döntésének értelmében a módosított jegybanktörvény az MNB kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt az MNB által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozta volna. Az Ab megállapította: a vizsgált törvényben az információszabadság korlátozásának szükségessége alkotmányosan nem igazolt, ezért a módosítás alaptörvény-ellenes. Két alkotmánybíró a MNB-társaságai estében elfogadhatónak tartotta volna az adatok fokozottabb titkosítását.
A Demokratikus Koalíció szerint az Alkotmánybíróság (Ab) határozatával hivatalossá vált, hogy a Fidesz lopni akart az MNB-törvénnyel. Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke közleményében azt írta, hogy a Fidesz által elfogadott törvény a jegybanki közpénz ellopását tette volna lehetővé. "Kifejezetten arról alkottak törvényt, hogy a saját zsebükbe tehessék a sokak adóként befizetett közös vagyonát" - fogalmazott Molnár Csaba, kiemelve: az Orbán-kormány bukása után minden egyes fideszes képviselőnek felelnie kell majd, amiért igent mondott az MNB-törvényre. (MTI)
Elutasította ugyanakkor az Ab az államfőnek azt az indítványát, amely a Magyar Posta és vállalatai által kezelt adatok nyilvánosságával kapcsolatos törvénymódosítást támadta, így azt a jogszabályt Áder Jánosnak haladéktalanul ki kell hirdetnie. Ebben az esetben az alkotmánybírák arra hivatkoztak, hogy az új szabályozás a Magyar Posta, valamint irányított vállalkozása üzleti titkainak védelmében csak olyan nyilvánosságkorlátozást tesz lehetővé, amit az infotörvény is megenged.
A jegybanki törvény alaptörvényellenességének kimondásáért tevékenyen küzdő szocialista politikus, Tóth Bertalan lapunknak elmondta, hogy az Ab igazolta a Kúria szerdai döntését, így Matolcsy Györgynek 10 napja van arra, hogy elszámoljon az alapítványaiban rejtegetett 260 milliárd forint közvagyonnal. Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese eddig hat pert indított az MNB közérdekű adatainak kiigényléséért, melyből ötöt már jogerősen meg is nyert. Egyébként a képviselő összesen 26 pert indított különböző állami cégek, intézmények ugyancsak közérdekű adatainak nyilvánosságra hozataláért.
A Magyar Postával kapcsolatos döntésről Tóth Bertalan azt mondta, hogy mivel ez esetben az alkotmánybírák elfogadhatónak tartották a visszamenőleges hatályú jogalkotást, az Ab segédkezet nyújtott Orbán Viktor "lopásalapú kormányzásához" és a Magyar Posta titkos privatizálásához. A képviselő utalt arra, hogy a Fidesz-frakció közleményében úgy fogalmazott, hogy az "alkotmányellenességét kimondó Ab határozat kijelöli azokat a kereteket, amelyekre a közérdekű adatok körének meghatározásakor az Országgyűlésnek tekintettel kell lennie. A frakció jövőbeni jogalkotói tevékenysége során ennek megfelelően fog eljárni." Ez azt jelenti - érvelt Tóth Bertalan -, hogy a kormánypárt újabb titkosító törvények elfogadására készül.