Amerikai kémkedési ügy - Előzetesben marad a két magyar

Meghosszabbították annak a két férfinak az előzetes letartóztatását, aki a rendőrség gyanúja szerint az Egyesült Államoknak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kémkedett Magyarországon.

Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője tudatta: mindkét gyanúsított előzetes letartóztatásának meghosszabbítására indítványt tettek, ennek alapján - és azzal egyezően - a bíróság a kényszerintézkedést további két hónappal meghosszabbította. Az atlatszo.hu február 22-én írt arról, egy ügyvédre hivatkozva, hogy a hatóságok az Egyesült Államoknak, az IMF-nek és a Svájci Alapnak kémkedéssel gyanúsítják M. N.-et, az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát és a cég magyarországi képviselőjét, B. B. Sz.-t. Az üzletember ügyvédje nonszensznek minősítette az eljárást, ezt egyebek mellett azzal indokolva, hogy az ügy nyomozati iratai nincsenek titkosítva, mint az más kémkedési esetekben szokásos. Állítása szerint a nyomozati anyagban semmi olyan nincs, ami alátámasztaná a gyanút.

A valasz.hu február 24-i cikkében azt írta: úgy tudják, a gyanúsítottak egyike Demján Sándor üzlettársa volt, másikuk pedig a fejlesztési tárca főosztályvezető-helyetteseként, majd 2015-ig a Magyar Nemzeti Kereskedőház stratégiai tanácsadójaként dolgozott.

Február 25-én Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek azt mondta: a két gyanúsított előzetes letartóztatását először december 2-án rendelte el a bíróság. Közölte: a kényszerintézkedést megalapozó indokok a két gyanúsított esetében ugyanazok. Elmondta azt is, hogy az egyik gyanúsított az elfogása után kitépte magát az őrzője fogásából, megpróbált elfutni. Ez a magatartás megfelel "a szökés kísérletének" - fogalmazott Póta Péter, hozzátéve: ez indokolja az előzetes letartóztatás elrendelését. Megjegyezte, hogy ugyanezt a gyanúsítottat nem találták a bejelentett lakcímén, tartózkodási helyén, csak a nyomozók adatgyűjtése révén akadtak rá életvitelszerű tartózkodási helyére. A bűncselekmény tárgyi súlyára, a kiszabható büntetés mértékére és a szökés kísérletére tekintettel a bíróság arra jutott, hogy a gyanúsított szabadlábon megszökne, elrejtőzne, ezért a legsúlyosabb kényszerintézkedésre van szükség. A végzés rögzíti azt is, hogy mindkét gyanúsított esetében tartani kell a bizonyítás megnehezítésétől is.

A szóvivő elmondta: az eddigi adatok szerint az egyik gyanúsított rávette a másikat, valamint az eljárásban szereplő több tanút, hogy a kapcsolattartásukról valótlan vallomást tegyenek, továbbá az egyik gyanúsított hollétére vonatkozó adatokat hallgassák el a nyomozók elől. Arra is van adat, hogy a gyanúsítottak és a vallomást tevők külön mobiltelefonokat használtak kapcsolattartásra. Továbbá a nyomozóhatóságok az adatgyűjtésük során tanúvallomásokat tartalmazó jegyzőkönyveket is találtak. Ezek a körülmények arra utalnak, hogy a két gyanúsított más büntetőeljárásban is tett már kísérletet a bizonyítás meghiúsítására, megnehezítésére. Így feltehető, hogy ha szabadlábra kerülnének, akkor a tanúként kihallgatandókat befolyásolnák, összebeszélnének, a bizonyítékok elrejtésével a bizonyítás meghiúsítására törekednének - tette hozzá a törvényszéki szóvivő.

Február 25-én a Demján Csoport közleményében azt írta: a most kémkedéssel megvádolt üzletember ellen a csoport már két éve büntetőfeljelentést tett.

Szerző

Brutálisan megvertek két muzulmán lányt

Publikálás dátuma
2016.04.01. 14:56
Illusztráció/Thinkstock
Két 18 éves muzulmán lány bántalmazásának gyanújával hivatalból vizsgálatot indított a bukaresti rendőrség, miután egy fiatalokból álló csoport állítólag letépte róluk a hajukat takaró fátylat és megverte őket egy bukaresti utcán - jelentette pénteken a Mediafax hírügynökség.

A két muzulmán lányt napközben, a belvárosi Mosilor úton támadta meg három fiú és két lány - tudatta a Muzulmán Nővérek nevű egyesület. A szervezet közleménye szerint a sértettek fejéről letépték a fátylat és ütlegelni kezdték őket, emiatt fejükön és kezükön is sérüléseket szenvedtek. "Nagy sokára, egy férfi közbelépése mentette meg őket a támadóktól" - írta az egyesület.

A közlemény megjelenése után a bukaresti rendőrség szóvivője megerősítette: az áldozatok egyike szüleivel jelentkezett az egyik rendőrőrsön. A rendőrök elkísérték őket a helyszínre, de nem sikerült azonosítaniuk a támadókat. Mivel a szülők nem akartak írásos panaszt tenni, a rendőrség hivatalból indított eljárást ismeretlen tettesek ellen.

A Muzulmán Nővérek egyesület nyilatkozatában aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a média "téves képet fest a terrortámadásokról, nem tesz különbséget a terroristák és az "egyszerű muzulmánok" között.

"A muzulmánok elítélik ezeket a terrortámadásokat és általában az erőszakot. A Romániában élő muzulmánok békések, több mint felük itt született és nevelkedett román állampolgár. Nem akarjuk megosztani a társadalmat, békében szeretnénk élni, mint eddig, és nem akarunk többé ezekről az ismétlődő esetekről hallani" - fogalmaz az egyesület közleménye.

A muzulmán felekezet vezetői a Hotnews.ro portálnak elmondták: három korábbi hasonló esetről van tudomásuk, de egyik sem volt ennyire erőszakos.

Szerző

Százmillió forintnyi ruhát foglalt le a NAV

Háromkamionnyi ruhát foglalt le több mint százmillió forint értékben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - tájékoztatott a szervezet pénteken.

A közlemény szerint az ekáer (elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer) buktatott le egy adócsaló kereskedőt. Az ekáer adatainak elemzésekor figyelt fel a NAV egy úgynevezett projektcégre, amely vélhetően más társaságok részére szerzett be és értékesített árut nagy tételben. 

A cég az áfabevallásai és az ekáer-bejelentései között mutatkozó eltérések alapján vált gyanússá. Szerepe kizárólag az áru elosztása volt, így biztosítva azon adóalanyok névtelenségét, amelyek a termékeket tőle ténylegesen beszerezték, kikerülve az áfabevallási és áfafizetési kötelezettséget - írták.

Az adóellenőrök folyamatosan figyelemmel kísérték a társaság szállítmányainak útját. A hivatal helyszíni ellenőrzés mellett döntött. Három kamiont tartóztattak fel, amelyekről bebizonyosodott, hogy az általuk szállított árukat járművenként átlagosan másfél millió forint összegben jelentették le az ekáerbe, de az értékük eléri a 117 millió forintot - olvasható a közleményben.

Szerző
Témák
NAV ekáer