Káosz jöhet a társadalombiztosításban (is)

Publikálás dátuma
2016.04.02 07:20
Nagy kérdés, hogy a nyugdíjfolyósítással képes lesz-e megbirkózni a Magyar Államkincstár? Fotó: Népszava
A jelenlegi 91 központi hivatalból 50 szűnik meg az év végéig. A kormány a háttérintézmények átszervezését 20 százalékos leépítés mellett képzeli el. Jövő nyárig az összes állami kifizetés a Magyar Államkincstárhoz kerül, de már idén összevonják az egészség- és nyugdíjbiztosítás hivatalait.

Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működhet tovább júliustól a két nagy biztosítási alap: összevonják az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF) – tudta meg a Népszava. Az átszervezés második lépéseként egy évvel később, 2017 nyarán az új hivatalt beolvasztja a kormány a Magyar Államkincstárba (MÁK). A csütörtöki kormányinfón Lázár János bejelentette, hogy két lépcsőben átalakítják a Kincstár működését, és az egészségpénztári és nyugdíjbiztosítási pénzeket is innen utalják majd át, minden más kifizetőhely megszűnik. Az átszervezés egyik célja, hogy az államtól származó valamennyi jövedelmet egyetlen helyről kapják meg az emberek. A kancelláriaminiszter 20 százalékos létszámleépítést, továbbá 270 milliárd forintos állami informatikai fejlesztést is ígért, amiből szavai szerint a MÁK is részesül majd.

Arra a kérdésre, hogy vajon sikerül-e biztosítani a nyugdíjak és a táppénzek pontos kifizetését az összevonások után is, kétkedő válaszokat kaptunk szakértőinktől, ugyanis a Kincstár a tavaly novemberben bevezetett új bérszámfejtési rendszer hibátlan működtetésével sem tudott megbirkózni az utóbbi hónapokban, az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az ezen a héten megjelent vizsgálata pedig egy sor szabálytalanságot mutatott ki a szervezet működésében.

Személyi, szervezési és informatikai hibák vezettek odáig, hogy a mai napig sok ezer közalkalmazott nem kapja meg pontosan azt a bért, ami járna neki – így értékeli a Kincstár jelenlegi működési állapotát Katona Tamás közgazdász, az MSZP pártigazgatója. A MÁK korábbi vezetője azt mondja, a szervezet novemberben bevezetett új bérszámfejtő rendszere, a KIRA sem tökéletes, magán viseli a fideszes közbeszerzések hibáit, de önmagában ez nem indokolná, hogy még ma is sokan azzal szembesüljenek a hó elején, hogy nem jött meg a teljes fizetésük. Információi szerint a munkahelyeken éjszakáig javítják a hibás fizetési listákat, miközben a MÁK bérszámfejtési területéről elmenekülnek a dolgozók.

Az egyetemi tanár arra is emlékeztetett, hogy az ÁSZ vizsgálata pontos képet rajzol arról, arról, hogy hová vezetett a Kincstár szétverése. A második Orbán-kormány hivatalba lépése óta már a hatodik elnököt fogyasztja a szervezet, a régi szakemberek közül sokakat menesztettek – csupán ennyi látszik a kívülállóknak. A szervezetlenségre ennél egyértelműbb példákat is sorolnak a számvevők: van ahol hiányos adatokkal is befogadták a kérelmeket, másutt az ügyintézési határidőket nem tartották be, a központi bérszámfejtőknél pedig sem a belső szabályok, sem a dolgozók munkaköri leírásai nem voltak összhangban a hatályos jogszabályokkal. Az ÁSZ honlapján is olvasható jelentés szerint nincs normális ellenőrzés a családtámogatások, fogyatékossági ellátások vagy a jogorvoslatok területén, nincs belső szabályozás arról, mit csináljon az ügyintéző a beérkező panaszokkal, vagy a közérdekű bejelentésekkel.

Katona Tamás szerint ugyanakkor az egyes területeken tapasztalható káosz ellenére a MÁK még mindig jobb színvonalon működik, mint a magyar államigazgatás egésze, és az ÁSZ jelentésében is az olvasható, hogy az önkormányzatok kifizetései, a lakáscélú támogatások vagy a nagycsaládosok kedvezményei teljesen szabályszerűen működnek. A közgazdász következtetése mégis az: a Kincstár jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy új feladatokat hibátlanul lásson el, de legalábbis komoly kockázata van annak, hogy a 3 millió nyugdíjas ne kapja meg majd időben a pénzét.

Káosz jöhet a társadalombiztosításban – ettől tart a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság korábbi vezetője. Barát Gábor ugyanakkor azt mondja, Lázár János átszervezésről szóló bejelentése olyan szűkszavú, hogy nem lehet pontosan látni, mi sül ki belőle, mert abban a tevékenységek és a szervezeti kérdések is keverednek egymással. Nem lehet tudni, melyik miniszter gyakorolja majd az irányítási jogot a tervezett megaszervezet fölött, és milyen kapcsolata lesz ennek az adott ellátásokat megállapító kormányhivatalokkal valamint a járási hivatalokkal. Azt sem lehet tudni hogy milyen feladatok kerülnek át a minisztériumba. Ugyanakkor válasznak is felfogható kérdésként fogalmazta meg a szakember: visszamegyünk 23 évet, abba az időszakba, amikor még az egységes Társadalombiztosítási Alap működött? Barát Gábor szerint a sokféle feladat kizárja, hogy egységes informatikai megoldásokat lehessen létrehozni, és a számítógépes fejlesztések sem lehetnek öncélúak.

Az OEP önállóságának megszüntetését nem tartotta olyan nagy feladatnak Bodrogi József. Az egészségügyi közgazdász a Népszavának úgy fogalmazott, hogy a hivatalon eddig is csak átfolytak a pénzek. Az ellátásra jogosultak - jogszabályokban rögzített - járandóságát a MÁK átutalta ide, az Egészségbiztosító pedig egyszerűen továbbküldte a járadékosnak. A szakember szerint ezeknek a pénzbeli ellátásoknak a leválasztása már régen felvetődött szakmai körökben, így ezen a területen nem tart a rendszer összeomlásától Bodrogi József.

Mégis, mindent összevetve, szakértőink szerint kétséges, hogy a kormány által kijelölt határidőkkel megvalósítható lenne az új Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatal létrehozása.

A háttérintézmények sorsa
Várhatóan jövő hétfőn jelenik meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely rögzíti majd, milyen háttérintézmények szűnnek meg vagy olvadnak be valahová, és melyek azok, amelyeknek megmarad az önállósága. A Népszava birtokába került javaslat szerint az átszervezés a korábban bejelentettnél több intézményt érint, hiszen 50 megszűnik, és csak 36 marad meg, egyet – a Kincstári Jogügyi Igazgatóságot - pedig újra létrehoznak.
Megmarad a 11 rendvédelmi és nemzetbiztonsági központi hivatal, a rendőrség, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem önállósága. A Kommunikációs Hivatal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vagy a Magyar Államkincstár megtartása borítékolható volt, ezekkel együtt az egyes minisztériumok 20 háttérintézménynek lobbizták ki a fennmaradást. Köztük van a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Spotközpontok, az Országos Meteorológiai Szolgálat.
30 szervezet nem hatósági feladatait veszik át a minisztériumok, nagy részük a humántárcához kerül majd, de ott van a minisztériumokhoz kerülők listáján - a többi között - az Igazságügyi Hivatal mellett a Közlekedési- és a Fogyasztóvédelmi Hatóság is. 16 intézménynél nem egy minisztérium, hanem egy másik, megmaradó központi hivatal vagy gazdasági társaság lesz a jogutód. Az intézményfenntartó feladatokat ellátó központi hivatalok megmaradnak, a vérellátót és a mentőszolgálatot magába olvasztó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) mellett a tervezetben még benne szerepelt a KLIK is. Az oktatáskutató a könyvtárellátó cégbe, az örökségvédelmi Forster Központ pedig saját eddigi gazdasági társaságába és a Miniszterelnökségbe olvad be. Jogutód nélkül szűnik meg a Design Terminál és a Balassi Intézet, a külföldi magyar intézetek feladatait nyártól a külképviseletek szervezik.
Az átszervezések természetesen érintik a hivatalok dolgozóit is. Lázár János a Magyar Nemzet információi szerint jövő keddre hívta össze a szakszervezeti vezetőket, hogy elmondja nekik, hogyan képzeli a kormány az átlagosan 20 százalékos leépítést. Egy nappal az átszervezés kormányhatározatának megjelenése után máris tájékoztatják őket.



Fel sem vetődött az ExperiDance megszűnése

Publikálás dátuma
2019.04.18 13:58
Az Experidance művészetéhez hozzátartozik, hogy papíron napi három előadásra is képes
Fotó: MTI/ KOSZTICSÁK SZILÁRD
Nyolc táncos távozott Román Sándor együtteséből, de arról szó sincs, hogy feloszlana a tizenkilenc éves társulat.
A Táncélet (illetve a Corn & Soda) cikke alapján csütörtökön több online lap arról számolt be, hogy tizenkilenc év után megszűnik az ExperiDance Tánctársulat, ám ebből egy szó sem igaz – nyilatkozta a Népszavának a társulat ügyvezető igazgatója, társtulajdonosa, Vona Tibor. – Valóban több előadásunk elmarad, mivel nyolc szólista távozott az együttesből. A színpadi minőségben viszont nem kötünk kompromisszumot: nem tudtuk olyan gyorsan betanítani a helyükre érkezetteket, és nem kívántuk megnyirbálni a produkciókat. Tizenkilenc év és háromezer előadás után egy-két előadást leállítottunk, ebből kerekedett ez az egész. Ez roppant szomorú, elkeserítő. Mint ügyvezető, én nagyon rosszul végezném dolgomat, ha ennyi idő alatt egy tizenkilenc éves, három-négymilliárd forint értékű brandet lerombolnék azzal, hogy néhány előadást nem mutattunk be. Ráadásul az ExperiDance nemcsak tánctársulat, hanem egy nagyobb portfolió, egy cégcsoport - tette hozzá. Tizenötmillió forintot visszafizettünk a nézőknek az elmaradt előadások miatt – mondta Vona Tibor. − Más társulatok is leállnak, hogyha éppen a repertoárt frissíteni vagy betanítani kell, ebben semmi újdonság nincsen. Mi folyamatos műsorszolgáltatók voltunk, most a logisztikát nem sikerült tökéletesen összeraknunk, de csak ennyi történt, semmi extra. A Győri Balett is leállt egy időre, miután az együttes vezetője, Markó Iván távozott, de nem szűnt meg. Vona Tibor cáfolja a az elmaradó tao-pénzekkel kapcsolatos híreket is. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő visszaigazolta, hogy érvényesnek tartja az EPER-pályázatunkat. (Az előadó-művészeti társaságiadó-támogatás megszüntetését kompenzálandó a kormány az előadó-művészeti szféra közvetlen támogatásának új pályázati rendszerét alakította ki – a szerk.) Most várjuk, hogy mennyi – a taót kiváltó − támogatást kapunk az új kulturális finanszírozási rendszerben - közölte lapunkkaL. 
 Vona Tibort nagyon bosszantja, hogy a rossz hír azonnal felkapott hír lesz, ráadásul úgy, hogy nem is igaz. – A Schwajda György vezette kaposvári színházban, vagy a Jordán Tamás-féle Nemzeti Színházban is előfordult, hogy több hónapot csúszott egy premier, de azokból nem lett ekkora rémhír.  Tizenkilenc éve működünk, nagyon kevés ilyen társulat van Magyarországon. A pályatárs együttesek általában ilyenkorra már megszűnnek, vagy személyi ellentétek, vagy a pénz hiánya, vagy az ötlettelenség miatt. Az ExperiDance – és ezt nem csak az elfogultság mondatja velem – e szempontból is hungarikum – mondta Vona Tibor.

Az ExperiDance

2000-ben alakult Magyarország első magántánctársulataként. Alapítója Román Sándor koreográfus, táncművész és Vona Tibor producer. Az ExperiDance a RaM Colosseum rezidens művészeti együttese annak megnyitása, 2011 tavasza óta. Eddig mintegy két tucat produkció kötődik az együttes nevéhez, művészeti hitvallása, hogy „a tüzes magyar táncokat népszerű nemzetközi és modern irányzatokkal” szelídítse meg, fokozza a végletekig. Tagjai magasan képzett táncosok. Látványos show-it eddig több mint 2,5 millióan látták. A tao támogatási rendszer – amely a jegyárbevétel 80 százalékáig adhatott kompenzációt − egyik legnagyobb nyertese volt a társulat.

A társulat közleménye

Az ExperiDance menedzsmentje a honlapján is cáfolta a társulat megszűnéséről szóló hírt, amit alább közlünk. >>„A társulat tulajdonosai nem döntöttek a társulat felbomlása mellett, erre vonatkozóan tulajdonosok között semmilyen belső tárgyalás nem történt.   A repertoár bemutatása időszakosan lett csak leállítva, melynek oka nyolc kiváló, tapasztalt táncművész rövid időn belüli távozása, akiknek többsége fajsúlyos, többnyire szólista szerepeket töltött be a darabjainkban. A színpadi minőség tekintetében a művek megnyirbálásával, csak félig felkészült szereplőkkel nem kívánunk színpadra állni, ebben nem kívánunk kompromisszumot kötni magunkkal, hiszen ezzel azonnal becsapnánk a leghitelesebb véleményformálóinkat, a nézőinket! A főszerepek visszapótlása az ExperiDance székházának professzionális próbatermi körülményei között jelenleg is zajlik. A társulat aktivitását napi szinten szervező szakmai és értékesítő menedzsmentnek nincs tudomása arról, hogy Román Sándornak lenne egy „újonnan szerződött” tánctársulata. Román Sándor ugyanazokkal a táncművészekkel dolgozott az elmúlt héten, időszakban is, akikkel az elmúlt egy évben is dolgozott. A társulat minden erejével és tudásával arra törekszik, hogy számtalan szerződéses kötelezettségének eleget téve mielőbb újra színpadra lépjen, olyan minőségben, mely minőség alapján anno kiérdemelte nézőitől a „Ritmus Ünnepe” kitüntető jelzőt!<<

Frissítve: 2019.04.18 14:06

Egy hiteles ember – Film a pápáról, aki nem akart pápa lenni

Publikálás dátuma
2019.04.18 12:00

A türelem egyházfője, aki friss levegőt akar engedni az egyházba: új oldaláról ismerhetjük meg Ferenc pápát Wim Wenders filmjéből.
Ferenc pápának sokféle arcát ismerjük. Az egyszerű emberét, aki 2003-as megválasztása után bongiornóval köszöntötte a Szent Péter téren összegyűlt tízezreket, s lemondott az Apostoli Palota pompájáról. A jóságos atyáét, Szent Ferenc követőjéét, aki felhívja, felkeresi a bajba jutottakat, a gyászolókat, a betegeket, az emberi méltóságukban megsértetteket, a bebörtönzötteket, hogy erőt adjon nekik. A forradalmárét, aki a társadalom peremére jutottakat, a szegényeket, a menekülteket, a munkanélkülieket karolja fel. A szigorú főpásztorét, aki keményen inti a fiatalokat arra: legyenek bátrak, vállaljanak nagyobb szerepet a társadalomban. De egyre többször találkozhatunk azzal a pápával, aki a testvériség, a párbeszéd üzenetét hirdeti a világban. Aki elmegy a muzulmán országokba, gesztusokat tesz a zsidóknak, a pravoszlávoknak, hogy arra emlékeztesse őket: a vallások nagy része egy tőről fakad, s azt keressék, ami összeköti, s nem azt, ami szétválasztja őket.
Azt gondolhatnánk, mindent tudunk már a pápáról. Wim Wenders Ferenc pápa – Egy hiteles ember című filmjének azonban éppen az a legnagyobb értéke, hogy egy eddig ismeretlen arcát is bemutatja. A „türelem pápáját” ismerjük meg, aki nem fukarkodik paptársainak bírálatával. Úgy véli, sokan az egyházból „süketek”, nem hallják meg, mit mondanak az emberek. A pápa megértette, amit már a II. vatikáni zsinat pápája, XXIII. János is felismert: „friss levegőt” kell engedni az egyházba. Próbál is haladni az által kijelölt úton, ám időnként bizony ő is megakad, lelassul, túl nagy az ellenszél. Ezzel előre is számolt. „Sosem akartam pápa lenni” – árulta el egy gyermeknek.
Wim Wenders munkáját a Vatikán is segítette, több mint két évig kísérhette a pápát, aki minden kérdésre őszintén válaszolt. Ám nemcsak az egyházfő személyiségét ismerhetjük meg jobban, kiviláglik az is, milyen egyházat is szeretne. A szegények, az odafigyelés, a nyitottság egyházát képzeli el. „Nem lehet két urat szolgálni, vagy az Urat, vagy a pénzt szolgáljuk. Az Evangélium középpontjában is a szegények állnak” – figyelmeztet. „Nemet mondunk az egyenlőtlenséget szolgáló gazdaságpolitikára” – mondja latin-amerikaiak előtt az egyik bejátszás szerint. Tudja, hogy megannyi, ahogy fogalmaz, járvány fenyegeti az egyházat. Hírnevét csorbítják azok a papok, akik szexuális bűncselekményeket követtek el. „Ez az egyik legsúlyosabb bűn” – hangsúlyozza, ezért polgári bíróság előtt kell felelniük tettükért.
A filmben egy sor archív felvétel tűnik fel, amelyek egyértelműen bizonyítják: Ferenc személyiségét nem változtatta meg a pápaság, mindig, még Buenos Aires érsekeként ugyanazt a programot próbálta megvalósítani. A szeretet programját. Ez azonban csak akkor győzedelmeskedhet, ha leomlanak lelki falaink. A belső és külső falak csak a megosztást szolgálják. Meg kell védenünk a Földet – figyelmeztet 2015 júniusában megjelent Laudatio si enciklikájában. „Párbeszédet kell folytatni a tudományos élet képviselőivel” – magyarázza a filmben -, hogy megőrizzük a Teremtés csodáit, természeti értékeinket. S ami a legfontosabb: a megbocsátás egyházára van szükség. Éppen az vétkezik, aki mást vádol bűnnel – mutat rá. Wim Wenders filmjéből egy olyan személyiséget ismerhetünk meg, aki valóban jobbá, igazságosabbá akarja tenni a világot és senki sem térítheti le erről az útról. Hogy célba ér-e? Ehhez – mint mondja – a hívők imáira is szüksége van. Ám a film arra a következtetésre jut, hogy a pápa már eddig is nagyon nagy utat tett meg.

INFÓ

Ferenc pápa – Egy hiteles ember Bemutatja a Pannonia Entertainment

Frissítve: 2019.04.18 12:00