Káosz jöhet a társadalombiztosításban (is)

Publikálás dátuma
2016.04.02. 07:20
Nagy kérdés, hogy a nyugdíjfolyósítással képes lesz-e megbirkózni a Magyar Államkincstár? Fotó: Népszava
A jelenlegi 91 központi hivatalból 50 szűnik meg az év végéig. A kormány a háttérintézmények átszervezését 20 százalékos leépítés mellett képzeli el. Jövő nyárig az összes állami kifizetés a Magyar Államkincstárhoz kerül, de már idén összevonják az egészség- és nyugdíjbiztosítás hivatalait.

Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működhet tovább júliustól a két nagy biztosítási alap: összevonják az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF) – tudta meg a Népszava. Az átszervezés második lépéseként egy évvel később, 2017 nyarán az új hivatalt beolvasztja a kormány a Magyar Államkincstárba (MÁK). A csütörtöki kormányinfón Lázár János bejelentette, hogy két lépcsőben átalakítják a Kincstár működését, és az egészségpénztári és nyugdíjbiztosítási pénzeket is innen utalják majd át, minden más kifizetőhely megszűnik. Az átszervezés egyik célja, hogy az államtól származó valamennyi jövedelmet egyetlen helyről kapják meg az emberek. A kancelláriaminiszter 20 százalékos létszámleépítést, továbbá 270 milliárd forintos állami informatikai fejlesztést is ígért, amiből szavai szerint a MÁK is részesül majd.

Arra a kérdésre, hogy vajon sikerül-e biztosítani a nyugdíjak és a táppénzek pontos kifizetését az összevonások után is, kétkedő válaszokat kaptunk szakértőinktől, ugyanis a Kincstár a tavaly novemberben bevezetett új bérszámfejtési rendszer hibátlan működtetésével sem tudott megbirkózni az utóbbi hónapokban, az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az ezen a héten megjelent vizsgálata pedig egy sor szabálytalanságot mutatott ki a szervezet működésében.

Személyi, szervezési és informatikai hibák vezettek odáig, hogy a mai napig sok ezer közalkalmazott nem kapja meg pontosan azt a bért, ami járna neki – így értékeli a Kincstár jelenlegi működési állapotát Katona Tamás közgazdász, az MSZP pártigazgatója. A MÁK korábbi vezetője azt mondja, a szervezet novemberben bevezetett új bérszámfejtő rendszere, a KIRA sem tökéletes, magán viseli a fideszes közbeszerzések hibáit, de önmagában ez nem indokolná, hogy még ma is sokan azzal szembesüljenek a hó elején, hogy nem jött meg a teljes fizetésük. Információi szerint a munkahelyeken éjszakáig javítják a hibás fizetési listákat, miközben a MÁK bérszámfejtési területéről elmenekülnek a dolgozók.

Az egyetemi tanár arra is emlékeztetett, hogy az ÁSZ vizsgálata pontos képet rajzol arról, arról, hogy hová vezetett a Kincstár szétverése. A második Orbán-kormány hivatalba lépése óta már a hatodik elnököt fogyasztja a szervezet, a régi szakemberek közül sokakat menesztettek – csupán ennyi látszik a kívülállóknak. A szervezetlenségre ennél egyértelműbb példákat is sorolnak a számvevők: van ahol hiányos adatokkal is befogadták a kérelmeket, másutt az ügyintézési határidőket nem tartották be, a központi bérszámfejtőknél pedig sem a belső szabályok, sem a dolgozók munkaköri leírásai nem voltak összhangban a hatályos jogszabályokkal. Az ÁSZ honlapján is olvasható jelentés szerint nincs normális ellenőrzés a családtámogatások, fogyatékossági ellátások vagy a jogorvoslatok területén, nincs belső szabályozás arról, mit csináljon az ügyintéző a beérkező panaszokkal, vagy a közérdekű bejelentésekkel.

Katona Tamás szerint ugyanakkor az egyes területeken tapasztalható káosz ellenére a MÁK még mindig jobb színvonalon működik, mint a magyar államigazgatás egésze, és az ÁSZ jelentésében is az olvasható, hogy az önkormányzatok kifizetései, a lakáscélú támogatások vagy a nagycsaládosok kedvezményei teljesen szabályszerűen működnek. A közgazdász következtetése mégis az: a Kincstár jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy új feladatokat hibátlanul lásson el, de legalábbis komoly kockázata van annak, hogy a 3 millió nyugdíjas ne kapja meg majd időben a pénzét.

Káosz jöhet a társadalombiztosításban – ettől tart a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság korábbi vezetője. Barát Gábor ugyanakkor azt mondja, Lázár János átszervezésről szóló bejelentése olyan szűkszavú, hogy nem lehet pontosan látni, mi sül ki belőle, mert abban a tevékenységek és a szervezeti kérdések is keverednek egymással. Nem lehet tudni, melyik miniszter gyakorolja majd az irányítási jogot a tervezett megaszervezet fölött, és milyen kapcsolata lesz ennek az adott ellátásokat megállapító kormányhivatalokkal valamint a járási hivatalokkal. Azt sem lehet tudni hogy milyen feladatok kerülnek át a minisztériumba. Ugyanakkor válasznak is felfogható kérdésként fogalmazta meg a szakember: visszamegyünk 23 évet, abba az időszakba, amikor még az egységes Társadalombiztosítási Alap működött? Barát Gábor szerint a sokféle feladat kizárja, hogy egységes informatikai megoldásokat lehessen létrehozni, és a számítógépes fejlesztések sem lehetnek öncélúak.

Az OEP önállóságának megszüntetését nem tartotta olyan nagy feladatnak Bodrogi József. Az egészségügyi közgazdász a Népszavának úgy fogalmazott, hogy a hivatalon eddig is csak átfolytak a pénzek. Az ellátásra jogosultak - jogszabályokban rögzített - járandóságát a MÁK átutalta ide, az Egészségbiztosító pedig egyszerűen továbbküldte a járadékosnak. A szakember szerint ezeknek a pénzbeli ellátásoknak a leválasztása már régen felvetődött szakmai körökben, így ezen a területen nem tart a rendszer összeomlásától Bodrogi József.

Mégis, mindent összevetve, szakértőink szerint kétséges, hogy a kormány által kijelölt határidőkkel megvalósítható lenne az új Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatal létrehozása.

A háttérintézmények sorsa
Várhatóan jövő hétfőn jelenik meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely rögzíti majd, milyen háttérintézmények szűnnek meg vagy olvadnak be valahová, és melyek azok, amelyeknek megmarad az önállósága. A Népszava birtokába került javaslat szerint az átszervezés a korábban bejelentettnél több intézményt érint, hiszen 50 megszűnik, és csak 36 marad meg, egyet – a Kincstári Jogügyi Igazgatóságot - pedig újra létrehoznak.
Megmarad a 11 rendvédelmi és nemzetbiztonsági központi hivatal, a rendőrség, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem önállósága. A Kommunikációs Hivatal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vagy a Magyar Államkincstár megtartása borítékolható volt, ezekkel együtt az egyes minisztériumok 20 háttérintézménynek lobbizták ki a fennmaradást. Köztük van a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Spotközpontok, az Országos Meteorológiai Szolgálat.
30 szervezet nem hatósági feladatait veszik át a minisztériumok, nagy részük a humántárcához kerül majd, de ott van a minisztériumokhoz kerülők listáján - a többi között - az Igazságügyi Hivatal mellett a Közlekedési- és a Fogyasztóvédelmi Hatóság is. 16 intézménynél nem egy minisztérium, hanem egy másik, megmaradó központi hivatal vagy gazdasági társaság lesz a jogutód. Az intézményfenntartó feladatokat ellátó központi hivatalok megmaradnak, a vérellátót és a mentőszolgálatot magába olvasztó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) mellett a tervezetben még benne szerepelt a KLIK is. Az oktatáskutató a könyvtárellátó cégbe, az örökségvédelmi Forster Központ pedig saját eddigi gazdasági társaságába és a Miniszterelnökségbe olvad be. Jogutód nélkül szűnik meg a Design Terminál és a Balassi Intézet, a külföldi magyar intézetek feladatait nyártól a külképviseletek szervezik.
Az átszervezések természetesen érintik a hivatalok dolgozóit is. Lázár János a Magyar Nemzet információi szerint jövő keddre hívta össze a szakszervezeti vezetőket, hogy elmondja nekik, hogyan képzeli a kormány az átlagosan 20 százalékos leépítést. Egy nappal az átszervezés kormányhatározatának megjelenése után máris tájékoztatják őket.



Szemétdíj - A fővárosiak finanszírozhatják a vidékiek veszteségeit

Publikálás dátuma
2016.04.02. 07:09
Az önkormányzatok többsége tulajdonosként benne van a szemétszállítást végző cégben FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Kezdeményezni fogja a hulladékgazdálkodási szabályozás módosítását Tarlós István. A főpolgármester attól tart, hogy a fővárosiak finanszírozzák majd a vidéki települések veszteségeit. Pénteken megkezdte működését az új, országosan egységes hulladékgazdálkodási rendszer.

A miniszterelnökhöz fordul és törvénymódosítást kezdeményez a hulladékgazdálkodás új szabályozása miatt a főváros - jelentette be a pénteki Budapestinfón Tarlós István. A főpolgármester elmondta, ezen a területen országos szinten 14 milliárd forintos a veszteség. Az új szabályozás legnagyobb baja, hogy azzal a fővárosiak fogják finanszírozni a vidéki települések hulladékgazdálkodási veszteségeit. Hozzátette: a városháza már két hónapja levelekkel bombázza ez ügyben a szaktárcát, miután a rendelettervezet ellentmondásos, több rendelkezése nincs összhangban a hulladékgazdálkodási törvénnyel sem.

Jelenlegi formájában azt nem lehet végrehajtani, arra felkészülni sincs lehetőségük a jogalkalmazóknak. A főpolgármester kimondottan aggályosnak nevezte, hogy az ellátási kötelezettség továbbra is az önkormányzatokat terheli. Komoly zavarokat okozhat, hogy a szükséges forrás nem biztosított, a főváros állami forrásra fog szorulni, ennek összege 1,5-3 milliárd forint közötti lehet. Az új szabályozás pedig veszélyeztetheti a fővárosi uniós támogatásból megvalósult vagy megvalósuló projektjeit - mondta a főpolgármester.

A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Holding (NHKV) péntektől kezdte meg működését annak ellenére, hogy korábbi hírek szerint komoly problémák vannak a céggel (nincs kész a 4 millió háztartást kiszolgálni képes számlázási rendszer, a társaság szerződéseket sem kötött még az önkormányzatokkal). A holding országosan szervezi a hulladékkezelést, de a közszolgáltató cégektől nem veszi át a begyűjtést, feldolgozást, arról továbbra is az önkormányzatoknak kell gondoskodni, valamint továbbra is az önkormányzatok kötik meg a szerződéseket az egyes közszolgáltatókkal.

Az árak még nem változnak
A lakosság állítólag csak annyit fog érzékelni az új rendszerből, hogy más bankszámlára kell majd utalni a pénzt, a számlákat az első három hónapban még a régi számlázási rendszeren keresztül küldik. A kormányrendelet megjelenését követően egy miniszteri rendeletben szabályozzák majd többek között a szolgáltatói díjakat. A lakossági árak egyelőre nem változnak.

A hvg anno azt írta, hogy az azonban homályos, hogy mi lenne az önkormányzatok további szerepe a rendszerben (legtöbbjük ugyanis tulajdonosként a tényleges szemétszállítást végző cégekben is benne van), de az sem tiszta, hogy számlareklamáció esetén kinél milyen eséllyel lehetne majd reklamálnia a lakosnak. A kormányzati tervek szerint négyoldalú jogviszony jönne létre a kukásholding elindulásával (a lakos, az állami szemétholding, az önkormányzat és a helyi közszolgáltató között) úgy, hogy a lakó a kukaholdingnak fizetne, amely leosztaná a pénzeket a vele szerződésben álló szemétszállító szolgáltatók között.

A szemétdíjat a holding szedi be, ő bocsátja ki a számlát, majd különböző mutatók alapján kifizeti a szolgáltatókat. De ez nem jelenti azt, hogy a begyűjtött szemétdíjat mind visszakapják. Lesz olyan, aki kevesebbet kap, ebbe a helyzetbe kerül a főváros is. Egy közelmúltban tartott egyeztetésen az NHKV képviselője arról tájékoztatta a fővárosi önkormányzatot, hogy csak az eddig beszedett szemétdíj 80 százalékára számíthat – írja a vs.hu. A 20-22 milliárd forintból így várhatóan csak 18 milliárdot kap vissza. Ez azért lesz kellemetlen, mert a szemétdíjon eddig keletkezett 15 százalékos hasznot, nagyjából 3 milliárd forintot a főváros a takarításra csoportosította át az FKF költségvetésében. Ez tette ki a 6 milliárdos takarítási költség felét. Most, hogy a holding elvonja ezt a forrást, a fővárosnak máshonnan kell előteremtenie néhány milliárdot vagy a takarítást kell szerényebbre fognia.

Budapestinfó
Létszámleépítés a BKK-nál
Jövő év elejére a jelenleg 1639 főt foglalkoztató Budapesti Közlekedési Központ (BKK) létszáma - a 600 jegyellenőrön kívül - 250-re fog csökkenni – jelentette be Tarlós István. (Ez 7890 dolgozót érint.) A BKK túlduzzasztott, kezelhetetlen nagy szervezet lett. Feladata a jövőben stratégiai és projektmenedzseri munka lesz, tevékenysége még a közlekedésszervezésre és a kereskedelmi értékesítésre fog korlátozódni, az útfelújításokat a Budapest Közút fogja végezni.
Közlekedés
A tervezett újpalotai villamos 25 milliárd forintos költségkeretének felét a 3-as metró felújítására csoportosítanák át, amelynek összege így 137,5 milliárdra emelkedne. A 3-as metró felújítása idejére tervezett buszpótlásokkal kapcsolatban a főpolgármester elmondta: számításokat szeretne látni arról, hogy a kiszervezés vagy a beszerzés volna-e a drágább.


Szerző

Szemétdíj - A fővárosiak finanszírozhatják a vidékiek veszteségeit

Publikálás dátuma
2016.04.02. 07:09
Az önkormányzatok többsége tulajdonosként benne van a szemétszállítást végző cégben FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Kezdeményezni fogja a hulladékgazdálkodási szabályozás módosítását Tarlós István. A főpolgármester attól tart, hogy a fővárosiak finanszírozzák majd a vidéki települések veszteségeit. Pénteken megkezdte működését az új, országosan egységes hulladékgazdálkodási rendszer.

A miniszterelnökhöz fordul és törvénymódosítást kezdeményez a hulladékgazdálkodás új szabályozása miatt a főváros - jelentette be a pénteki Budapestinfón Tarlós István. A főpolgármester elmondta, ezen a területen országos szinten 14 milliárd forintos a veszteség. Az új szabályozás legnagyobb baja, hogy azzal a fővárosiak fogják finanszírozni a vidéki települések hulladékgazdálkodási veszteségeit. Hozzátette: a városháza már két hónapja levelekkel bombázza ez ügyben a szaktárcát, miután a rendelettervezet ellentmondásos, több rendelkezése nincs összhangban a hulladékgazdálkodási törvénnyel sem.

Jelenlegi formájában azt nem lehet végrehajtani, arra felkészülni sincs lehetőségük a jogalkalmazóknak. A főpolgármester kimondottan aggályosnak nevezte, hogy az ellátási kötelezettség továbbra is az önkormányzatokat terheli. Komoly zavarokat okozhat, hogy a szükséges forrás nem biztosított, a főváros állami forrásra fog szorulni, ennek összege 1,5-3 milliárd forint közötti lehet. Az új szabályozás pedig veszélyeztetheti a fővárosi uniós támogatásból megvalósult vagy megvalósuló projektjeit - mondta a főpolgármester.

A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Holding (NHKV) péntektől kezdte meg működését annak ellenére, hogy korábbi hírek szerint komoly problémák vannak a céggel (nincs kész a 4 millió háztartást kiszolgálni képes számlázási rendszer, a társaság szerződéseket sem kötött még az önkormányzatokkal). A holding országosan szervezi a hulladékkezelést, de a közszolgáltató cégektől nem veszi át a begyűjtést, feldolgozást, arról továbbra is az önkormányzatoknak kell gondoskodni, valamint továbbra is az önkormányzatok kötik meg a szerződéseket az egyes közszolgáltatókkal.

Az árak még nem változnak
A lakosság állítólag csak annyit fog érzékelni az új rendszerből, hogy más bankszámlára kell majd utalni a pénzt, a számlákat az első három hónapban még a régi számlázási rendszeren keresztül küldik. A kormányrendelet megjelenését követően egy miniszteri rendeletben szabályozzák majd többek között a szolgáltatói díjakat. A lakossági árak egyelőre nem változnak.

A hvg anno azt írta, hogy az azonban homályos, hogy mi lenne az önkormányzatok további szerepe a rendszerben (legtöbbjük ugyanis tulajdonosként a tényleges szemétszállítást végző cégekben is benne van), de az sem tiszta, hogy számlareklamáció esetén kinél milyen eséllyel lehetne majd reklamálnia a lakosnak. A kormányzati tervek szerint négyoldalú jogviszony jönne létre a kukásholding elindulásával (a lakos, az állami szemétholding, az önkormányzat és a helyi közszolgáltató között) úgy, hogy a lakó a kukaholdingnak fizetne, amely leosztaná a pénzeket a vele szerződésben álló szemétszállító szolgáltatók között.

A szemétdíjat a holding szedi be, ő bocsátja ki a számlát, majd különböző mutatók alapján kifizeti a szolgáltatókat. De ez nem jelenti azt, hogy a begyűjtött szemétdíjat mind visszakapják. Lesz olyan, aki kevesebbet kap, ebbe a helyzetbe kerül a főváros is. Egy közelmúltban tartott egyeztetésen az NHKV képviselője arról tájékoztatta a fővárosi önkormányzatot, hogy csak az eddig beszedett szemétdíj 80 százalékára számíthat – írja a vs.hu. A 20-22 milliárd forintból így várhatóan csak 18 milliárdot kap vissza. Ez azért lesz kellemetlen, mert a szemétdíjon eddig keletkezett 15 százalékos hasznot, nagyjából 3 milliárd forintot a főváros a takarításra csoportosította át az FKF költségvetésében. Ez tette ki a 6 milliárdos takarítási költség felét. Most, hogy a holding elvonja ezt a forrást, a fővárosnak máshonnan kell előteremtenie néhány milliárdot vagy a takarítást kell szerényebbre fognia.

Budapestinfó
Létszámleépítés a BKK-nál
Jövő év elejére a jelenleg 1639 főt foglalkoztató Budapesti Közlekedési Központ (BKK) létszáma - a 600 jegyellenőrön kívül - 250-re fog csökkenni – jelentette be Tarlós István. (Ez 7890 dolgozót érint.) A BKK túlduzzasztott, kezelhetetlen nagy szervezet lett. Feladata a jövőben stratégiai és projektmenedzseri munka lesz, tevékenysége még a közlekedésszervezésre és a kereskedelmi értékesítésre fog korlátozódni, az útfelújításokat a Budapest Közút fogja végezni.
Közlekedés
A tervezett újpalotai villamos 25 milliárd forintos költségkeretének felét a 3-as metró felújítására csoportosítanák át, amelynek összege így 137,5 milliárdra emelkedne. A 3-as metró felújítása idejére tervezett buszpótlásokkal kapcsolatban a főpolgármester elmondta: számításokat szeretne látni arról, hogy a kiszervezés vagy a beszerzés volna-e a drágább.


Szerző