Előfizetés

Erdogan elégedett

Publikálás dátuma
2016.04.02. 07:34
Erdogant tüntetők várták a Brookings Intézet előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DREW ANGERER
A washingtoni nukleáris biztonsági csúcstalálkozó „sztárvendége”, Vlagyimir Putyin hiányában kétségtelenül Recep Tayyip Erdogan volt. A török államfő nem kevesebbet állított az amerikai fővárosban, mint hogy hazájában példás a demokrácia és szólásszabadság helyzete. Kiderült, Orbán Viktor programjának részleteit azért titkolta hivatala, mert a miniszterelnök magánjellegű látogatással kötötte össze a csúcstalálkozót.

A Kurd Munkáspárt (PKK) vállalta tegnap a felelősséget a csütörtöki, Diyarbakirban elkövetett robbantásos merényletért. A törökországi kurdok lakta városban, a csütörtöki robbantásban hét rendőr meghalt, huszonheten megsebesültek. A detonáció a városközpontban történt, amikor egy páncélozott rendőrségi szállító jármű egy buszmegállónál haladt el. Mivel a török rendfenntartók voltak a merénylet célpontjai, eleve feltételezhető volt, hogy a PKK vagy valamely más kurd szervezet követte el a merényletet. A kurdok lakta nagyvárosban ugyanis gyakorlatilag háború zajlik a török rendfenntartók és a PKK fegyveres szárnya között. Mindennaposak a robbantások, illetve a rendőrség megtorlóakciói, a PKK rendszerint rendőrségi és katonai célpontokat támad.

A washingtoni nukleáris biztonsági csúcstalálkozón tartózkodó Recep Tayyip Erdogan török államfő, még a PKK bejelentése előtt arra szólította fel az európai országokat, hogy támogassák a török kormányzat erőfeszítéseit a kurd szeparatisták ellen. Az AFP hírügynökség beszámolója szerint a török államfő úgy fogalmazott, „reméli, hogy az európai és más államok is látják ezen merényletek mögötti valóságot”. Úgy vélekedett, az egész világnak össze kell fognia a terrorizmus ellen, a kurd harcosok pedig ugyanolyan veszélyesek, mint az Iszlám Állam dzsihádistái. Erdogan szerint a nyugatnak változtatnia kellene azon az álláspontján, hogy „vannak jó terroristák”, pusztán azért, mert a szíriai Népi Védelmi Egységek (YPG), a törökországi PKK szövetségesei az Iszlám állam ellen harcolnak.

A kurd kérdés az egyik ok, amiért az utóbbi időben feszültté vált Washington és Ankara viszonya. Ezt jelzi az is, hogy Erdogant hivatalosan nem Barack Obama elnök, hanem Joe Biden alelnök fogadta. A török elnök tárgyalt ugyan Obamával is, de a megbeszélésről kiadott szűkszavú Fehér házi nyilatkozat ugyancsak e feszültséget jelzi. Obama az amerikai nép részvétét fejezte ki Erdogannak a diyarbakiri terrortámadás miatt.

A két ország közötti feszültség másik oka, hogy az utóbbi időben Törökországban több, a szólásszabadságot és demokráciát fenyegető intézkedés született. Ezt az aggodalmat nemcsak a washingtoni kormányzat osztja, Erdogant civil tüntetők várták a liberális Brookings Intézet előtt, ahol előadást tartott. Előadásában, majd az azt követő kérdésekre válaszolva a török államfő példásnak nevezte hazájában a demokrácia és az emberi jogok helyzetét, holott az utóbbi időben gyakorlatilag minden ellenzéki médiaorgánumot elhallgattatott a hatalom, újságírókat börtönözte be, televíziókat szálltak meg. Erdogan leszögezte, nem áll háborúban a médiával.

Protokollfotó Obamával
Orbán Viktor washingtoni programját nem hozták nyilvánosságra. csütörtökön a vs.hu kérdésére Havasi Bertalan sajtótitkár csak annyit válaszolt, hogy a miniszterelnök minden hivatalos programjáról tájékoztatást ad majd a közmédia. Pénteken ugyancsak a vs.hu közölte, a kormányfő hétfőtől szerdáig „magánprogramot bonyolított” felesége és három lánya társaságában. Nem került sor kétoldalú találkozóra magyar és amerikai kormánytagok között.
Orbánnal egy protokollfotó erejéig kezet fogott Barack Obama amerikai elnök, aki minden résztvevővel fényképezkedett a csütörtök esti díszvacsorán. Kétoldalú tárgyalást csak Giorgi Margvelashvili grúz, és Johann N. Schneider-Ammann svájci elnökkel folytatott a magyar miniszterelnök. A vs.hu. úgy tudja, Orbán találkozott Desmond Child, részben magyar származású dalszövegíróval is, aki tavaly kapott magyar állampolgárságot.

Sztrájkhangulat a Tescónál

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) szerint a Tesco dolgozóinak egy kisebb csoportját képviselő szakszervezet idézte elő a cégnél a mostani sztrájkhangulatot. 

Ugyanakkor a kereskedőlánc munkavállalóit egyedüli reprezentatív szakszervezetként képviselő KASZ sürgeti a 2016. évi bérrendezési és bérfejlesztési egyeztetések felgyorsítását - írták közleményükben, ám azt is hozzátették, hogy a bérekkel kapcsolatosan csak olyan célkitűzések mentén szabad tárgyalásokat folytatni, amelyek reálisak és nem veszélyeztetik a munkahelyeket. Céljuk a jelenlegi bérszínvonalhoz képest 30-40 százalékkal magasabb bérek elérése a munkavállalók számára. Ezt a realitásra és a biztonságra alapozva véleményünk szerint 3 év alatt lehet elérni, ezért hosszú távú bérmegállapodást szeretnénk aláírni a vállalat képviselőivel - közölte a KASZ.

Sztrájkhangulat a Tescónál

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) szerint a Tesco dolgozóinak egy kisebb csoportját képviselő szakszervezet idézte elő a cégnél a mostani sztrájkhangulatot. 

Ugyanakkor a kereskedőlánc munkavállalóit egyedüli reprezentatív szakszervezetként képviselő KASZ sürgeti a 2016. évi bérrendezési és bérfejlesztési egyeztetések felgyorsítását - írták közleményükben, ám azt is hozzátették, hogy a bérekkel kapcsolatosan csak olyan célkitűzések mentén szabad tárgyalásokat folytatni, amelyek reálisak és nem veszélyeztetik a munkahelyeket. Céljuk a jelenlegi bérszínvonalhoz képest 30-40 százalékkal magasabb bérek elérése a munkavállalók számára. Ezt a realitásra és a biztonságra alapozva véleményünk szerint 3 év alatt lehet elérni, ezért hosszú távú bérmegállapodást szeretnénk aláírni a vállalat képviselőivel - közölte a KASZ.