Fazekas Ágnes;
Washington;Szijjártó;kibernetikai védelem fejlesztése;
2016-04-04 07:02:00
Kibertámadás a Fidesz-kabinet ellen
Alig, hogy Szijjártó Péter bejelentette, Magyarország a kibernetikai védelem fejlesztését vállalta a pénteken zárult, a nukleáris biztonságról szóló washingtoni csúcsértekezleten, a BM közölte, több hullámban, ezres nagyságrendben támadás érte külföldi szerverekről a kormányzati informatikai hálózatot. Bakondi György szombaton szervezett informatikai támadásról beszélt, szakemberek szerint azonban túlterheléses támadással adatokat nem lehet megszerezni. A történtekről szerdán a nemzetbiztonsági bizottság is tárgyal.
Ilyen típusú túlterheléses támadással komoly eredményt nem lehet elérni. Így reagált tegnap az M1-en Ormós Zoltán internetes szakértő arra, hogy több hullámban, ezres nagyságrendben támadás érte külföldi szerverekről a kormányzati informatikai hálózatot. A szakértő szerint az effajta támadás nagyon egyszerű módszer, olyan mintha egyszerre több tízezren próbálnák használni a kormányzati rendszert, ami elérhetetlenné teszi az oldalakat. A támadók általában nem saját, hanem olyan "zombi" számítógépeket használnak, amelyekhez már korábban hozzá tudtak férni. Az eredeti tulajdonosok pedig nem is tudnak arról, hogy az ő hálózatukról támadják a kormányzati informatikai rendszert.
A támadások tényét szombaton szombaton délután közölte a Belügyminisztérium. A tárca tudatta, hogy azok egyebek mellett a kormányzati weboldalon és az akadémiai hálózaton keresztül történtek. Néhány órával később a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója az M1 csatornán bevallotta, nem tudja, ki támadja a honlapokat. Bakondi György arról beszélt, hogy a kormányzati rendszereket érő informatikai támadás komoly szervezettségre utal. Egyetlen nap alatt legalább 62 ezer támadás érte a hálózatot. Szerda délelőtti ülésén a nemzetbiztonsági bizottság is tárgyal a támadásról. Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke lapunak elmondta, a Belügyminisztériumtól és a Nemzeti Kibervédelmi Intézettől is tájékoztatást kérnek a történtekről, egyben arról is, mit tettek a rendszer helyreállítása érdekében.
Rendkívüli egy ilyen támadás? – kérdeztük a kormányzati informatikai hálózathoz hasonló méretű rendszerek üzemeltetésében jártas szakembertől, aki nem akarta a nevét vállalni. Kíbertámadások folyamatosan érik a rendszereket válaszolta -, napi 60-80 ezer levél a nagyobb informatikai hálózatok esetében mindennapi eseménynek tekinthető. A kormányzati informatikai rendszer ebbe a körbe tartozik.
Egy ilyen „támadás” okozhatott némi lassulást, de hogy lefagyhasson, ahhoz óránként 60-80 ezer levelet kell „rászabadítani” a szerverekre. De az oldalak leállásának valami más, be nem jelentett oka is lehetett. A kínaiak szoktak rosszindulatú e-maileket terjeszteni, „ellopják” néhány postafiók adatait és a megtámadott rendszerre ráborítják a leveleket. Olyan postafiókokat szemelnek ki, amelyekben nagyon sok címzett van, és azzal nagy terhelést lehet okozni. Ebben az esetben inkább valami más lehetett a leállás oka.
Arra, hogy hogyan lehet védekezni egy ilyen támadás ellen a szakember azt mondta: a legkézenfekvőbb lekapcsolni a rendszert a netről. Lehet – és kell is - szűrőkkel védekezni, mindez a támadás típusától függ. Előfordul, hogy naponta többször támadnak, olyankor kipuhatolják a szűrő gyenge pontjait és változtatnak a támadás jellegén. Ebben az esetben előfordulhatott az is, hogy bejuttattak valamilyen „férget” a rendszerbe. Ezeket előre elkészítik, elkezdik terjeszteni, majd egy adott pillanatban, adott jelre aktiválják.
Ugyanannak a féregnek mutációi is lehetnek, amelyek alapvető tulajdonságait a védelmi szoftverek ismerik, de a mutációk felismeréséhez frissíteni kell. Arra a felvetésre, hogy néhány napja az Iszlám Állam megfenyegette Magyarországot, s állhatnak-e ők a támadás mögött, a válasz az volt: nem hinném. Túl gyors volna a reakció ahhoz, hogy a bejelentéshez kapcsolhassuk. Két nap ehhez nagyon kevés, kivéve, ha nagyon rossz a kormányzati rendszer védelme.
Már zajlottak itthon az informatikai támadások, amikor Szijjártó Péter Washingtonban az MTI-t arról tájékoztatta, Magyarország a kibernetikai védelem fejlesztését vállalta a pénteken zárult, a nukleáris biztonságról szóló csúcsértekezleten. A külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, az atomcsúcs második napján az állam- és kormányfők egyebek mellett a terrorizmus kérdését vitatták meg. Szó volt arról, hogyan előzhető meg, hogy nukleáris fegyverek vagy hasadó anyagok, amelyekből úgynevezett "piszkos bombákat" készíthetnének terroristák kezébe kerüljenek. Szijjártó szerint a világnak ma a valaha volt legbrutálisabb terrorfenyegetéssel kell szembenéznie, ezért fokozott figyelemre és azonnali cselekvésre van szükség. A tárcavezető azzal büszkélkedett, hogy Magyarország már sok feladatot elvégzett, felszámolta például a magas fokon dúsított uránból felhalmozott készletét.
"Kereszténydemokrata kormány vagyunk. Sosem mondtuk, hogy a migráció egyenlőek a terrorizmussal". Erről már az egyik a világ egyik legfontosabb külpolitikai lapjának, a Foreign Policy-nek beszélt a külügyminiszter. A lap arról kérdezte, van-e párhuzam Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt migrációellenes kampánya és a magyar kormányé között. Szíjjártó erre közölte, távol állnak a Trump-féle idegengyűlölettől.
Csak akkor lesz pártja számára elfogadható a kormány terrorellenes intézkedési csomagja, ha abba a jogállami garanciák is belekerülnek - fogalmazott szombaton az M1 műsorában a szocialista Molnár Zsolt. Az ellenzéki politikus abban bízik, hogy a javaslatcsomaggal szemben az ötpárti egyeztetésen megfogalmazott kritikákat a BM elfogadja. A normaszövegben nem szerepel majd, hogy a titkosító alkalmazásokat használók akár két év börtönt is kaphatnak, illetve tömegrendezvényeket tilthat be a kormány. Molnár szerint a nemzetbiztonsági szervek adatkezelésére vonatkozóan pontosabb szabályozásra van szükség.
Ha az ellenzéki javaslatok bekerülnek a dokumentumba, és nem lesz benne "szakmai nonszensz", támogatják a csomagot. Az ellenzékben van elegendő belátás, ezért Orbán optimista a kormány terrorellenes akció tervel kapcsolatban. Arra számít, hogy előbb-utóbb sikerül megállapodni. A miniszterelnök még Washingtonban, a közmédiának adott interjújában közölte, neki jobb véleménye van a politikai vezetőkről, köztük az ellenzékről is, mint általában a magyar közvéleménynek, a terrorizmus fenyegetése pedig nagy horderejű kérdés.
Eközben katonák erősítik a drótakadályos határzárat Kelebia mellett, hogy lezárják a menekültek útvonalait. A honvédelmi tárca tegnapi közleménye szerint az elmúlt napokban megnövekedett az illegális határsértések száma, ezért a magyar-szerb határ bizonyos szakaszain megerősítik a határzárat. A déli szakaszt eddig négy sor magas pengés drótból készült akadály védte, a honvédség közvetlenül e mögött kezdte meg a más határszakaszokon is alkalmazott kerítés építését. A területen cölöpverőgépek helyezik el az acéloszlopokat, ezekre dróthálót erősítenek, a kerítés tetejére, a vajdasági oldal felé dőlő "hattyúnyakak" kerülnek, amelyek tetejére pengésdrótot erősítenek.
A katonák egyébként borzalmas körülmények között védik a déli határt. Bár Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök szerint a feladatokhoz szükséges technikai eszközök rendelkezésre állnak, az Index kiderítette, a határzár mellett szolgálatot teljesítő rendőrök maguknak kénytelenek nejlonzacskóból húzni gallyak közé esővédő beállót. A katonák is arról panaszkodnak, nincsenek meg a munkájukhoz szükséges alapvető feltételek. "Három órát utaznak platón, hogy szolgálatba álljanak" - írta egy rendőrfeleség az édesanyjának. Így aztán sokaknak csak 4-5 óra valódi pihenés jut a 12, de a gyakorlatban sokszor 14-16 órás műszakok után. Már ha pihenésnek lehet nevezni, hogy egy tornateremben alhatnak, 150 társukkal együtt.