Előfizetés

Megállíthatatlan Leicester

Sorban negyedik bajnoki meccsét is megnyerte a listavezető Leicester, a gárda ezúttal a Southamptont verte 1-0-ra Morgan góljával.

Ezzel még közelebb került a bajnoki cím. Pontokat vesztett a viszont a második helyezett Tottenham, amely 1-1-es döntetlent ért el a Liverpool pályáján. Remekül sikerült Alexandre Pato bemutatkozása a Chelsea együttesében. A brazil válogatott három találatban is benne volt az Aston Villa ellen Birminghamben lőtt négy gólból. Egyet ő maga szerzett büntetőből.

Premier League, 32. forduló. Aston Villa-Chelsea 0-4, Arsenal-Watford 4-0, , Bournemouth-Manchester City 0-4, Norwich-Newcastle 3-2, Stoke-Swansea 2-2, Sunderland-West Brom 0-0, West Ham-Crystal Palace 2-2, Liverpool-Tottenham 1-1, Leicester-Southampton 1-0, Manchester United-Everton x-x.

Az élcsoport. 1. Leicester 69, 2. Tottenham 62, 3. Arsenal 58.

Quaestor-ügy - Bizarr büntetőeljárási vita

Szokatlanul éles hangú büntetőeljárási vita alakult ki a hétvégén a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Főügyészség között a Quaestor-ügy kapcsán. A Törvényszék ugyanis hiányosnak találta a csődbe ment brókercéggel kapcsolatos vádiratot, és 60 napot adott a főügyészségnek, hogy pótolja a hiányosságokat. Erre a Fővárosi Főügyészség visszaszólt: ők mindent jól csináltak, a Törvényszéken nem ismerik a törvényeket.

A jogértelmezési vitáknak nem a nyilvánosság a színtere - mondta a Népszavának Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint alapszabály, hogy eljárási kérdésekben mindig bíróságnak van igaza, és a vádhatóságnak ezt illik tudomásul vennie, alkalmazkodnia kell a bíróság elvárásaihoz. Abban az esetben, ha az ügyészség ezt nem veszi tudomásul, és kételkedik abban, hogy a bíróság álláspontja a vádirat kiegészítésére, illetve átdolgozására megalapozott, mint ahogy ez most a Quaestor-ügyben is történik, akkor a vádhatóságnak azzal kell számolnia, hogy a bíróság nem tartja kellően megalapozottnak a vádat. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy enyhébb ítélet születik mint amit az ügyészség indokoltnak tartana - érvelt Fleck Zoltán.

Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék szombaton közleményt adott ki, amely szerint az ügyészség a Quaestor-ügy vádiratában nem jelölte meg azt, hogy a több mint 6 millió darab adatfájl, elektronikus bizonyíték, pontosan mely tény bizonyítására szolgálnak. Erre azonban – a Fővárosi Főügyészség tegnapi ellenközleménye szerint – törvényesen nem is kerülhetett volna sor, ugyanis 2014. január 1-jével megváltoztak az erre vonatkozó törvények.

Korábban a vádiratban a bizonyítási eszközök mellett azt is meg kellett jelölni, hogy azok mely tény bizonyítására szolgálnak, most viszont a vádiratnak kizárólag a bizonyítási eszközök megjelölését kell tartalmaznia, valamint azt, hogy azok mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak. Ennek pedig a főügyészség állítása szerint, eleget tettek. Az elhíresült Quaestor-ügy 132 ezer oldal terjedelmű nyomozati irata, valamint a több mint 1500 oldalas, a törvényszék elvárásainak megfelelő, egyenként történő hivatkozás a főügyészség szerint megfelelő, és úgy vélték, hogy a vádirat tartalmi egyensúlyának felborulását is eredményezné, ha teljesítenék a Törvényszék igényét. A Fővárosi Főügyészség közleményében még azt írja, hogy a „Főügyészségnek nem áll módjában teljesíteni (a Törvényszék kérését), mert azt sem a büntetőeljárási törvény, sem a bírósági gyakorlat alapján nem lehet végrehajtani".

A Főügyészség nevében Ibolya Tibor fővárosi főügyész hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla egy másik, korábbi ügyben hozott döntésére is, amelyben az ítélőtábla megállapította, hogy 2014. január 1-je után "olyan kötelezettség az ügyészt nem terheli, hogy egy cselekménnyel összefüggésben már a vádiratban perbeszédbe illő módon részletezze azt, hogy mely bizonyíték támasztja alá az elkövetési magatartást". Ezek elmaradása így nem értékelhető a vádirat törvényi kellékének hiányaként - hangsúlyozta a főügyész.

Quaestor-ügy - Bizarr büntetőeljárási vita

Szokatlanul éles hangú büntetőeljárási vita alakult ki a hétvégén a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Főügyészség között a Quaestor-ügy kapcsán. A Törvényszék ugyanis hiányosnak találta a csődbe ment brókercéggel kapcsolatos vádiratot, és 60 napot adott a főügyészségnek, hogy pótolja a hiányosságokat. Erre a Fővárosi Főügyészség visszaszólt: ők mindent jól csináltak, a Törvényszéken nem ismerik a törvényeket.

A jogértelmezési vitáknak nem a nyilvánosság a színtere - mondta a Népszavának Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint alapszabály, hogy eljárási kérdésekben mindig bíróságnak van igaza, és a vádhatóságnak ezt illik tudomásul vennie, alkalmazkodnia kell a bíróság elvárásaihoz. Abban az esetben, ha az ügyészség ezt nem veszi tudomásul, és kételkedik abban, hogy a bíróság álláspontja a vádirat kiegészítésére, illetve átdolgozására megalapozott, mint ahogy ez most a Quaestor-ügyben is történik, akkor a vádhatóságnak azzal kell számolnia, hogy a bíróság nem tartja kellően megalapozottnak a vádat. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy enyhébb ítélet születik mint amit az ügyészség indokoltnak tartana - érvelt Fleck Zoltán.

Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék szombaton közleményt adott ki, amely szerint az ügyészség a Quaestor-ügy vádiratában nem jelölte meg azt, hogy a több mint 6 millió darab adatfájl, elektronikus bizonyíték, pontosan mely tény bizonyítására szolgálnak. Erre azonban – a Fővárosi Főügyészség tegnapi ellenközleménye szerint – törvényesen nem is kerülhetett volna sor, ugyanis 2014. január 1-jével megváltoztak az erre vonatkozó törvények.

Korábban a vádiratban a bizonyítási eszközök mellett azt is meg kellett jelölni, hogy azok mely tény bizonyítására szolgálnak, most viszont a vádiratnak kizárólag a bizonyítási eszközök megjelölését kell tartalmaznia, valamint azt, hogy azok mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak. Ennek pedig a főügyészség állítása szerint, eleget tettek. Az elhíresült Quaestor-ügy 132 ezer oldal terjedelmű nyomozati irata, valamint a több mint 1500 oldalas, a törvényszék elvárásainak megfelelő, egyenként történő hivatkozás a főügyészség szerint megfelelő, és úgy vélték, hogy a vádirat tartalmi egyensúlyának felborulását is eredményezné, ha teljesítenék a Törvényszék igényét. A Fővárosi Főügyészség közleményében még azt írja, hogy a „Főügyészségnek nem áll módjában teljesíteni (a Törvényszék kérését), mert azt sem a büntetőeljárási törvény, sem a bírósági gyakorlat alapján nem lehet végrehajtani".

A Főügyészség nevében Ibolya Tibor fővárosi főügyész hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla egy másik, korábbi ügyben hozott döntésére is, amelyben az ítélőtábla megállapította, hogy 2014. január 1-je után "olyan kötelezettség az ügyészt nem terheli, hogy egy cselekménnyel összefüggésben már a vádiratban perbeszédbe illő módon részletezze azt, hogy mely bizonyíték támasztja alá az elkövetési magatartást". Ezek elmaradása így nem értékelhető a vádirat törvényi kellékének hiányaként - hangsúlyozta a főügyész.