Milliárdokat remél a királyság

Szaúd-Arábia legkésőbb 2018-ig tőzsdére kívánja vinni az Aramco olajvállalatot, ezzel radikális fordulatot készít elő gazdaságpolitikájában. Rijádnak szüksége is van a bevételre, mert az alacsony olajárat nagyon megsínylette a gazdaság, a jegybanki tartalék folyamatosan csökken.

„Húsz éven belül olyan állammá válunk, amely elsődlegesen nem a nyersanyagtól függ majd” – közölte a Bloomberggel Muhammad Bin Szalman al-Szaúd herceg, aki a második helyen áll az utódlási rangsorban. Ez meglehetősen derűlátó jóslatnak tűnik a jelenlegi helyzetben. A Saudi Aramco messze a legnagyobb olajtársaság, s alighanem a világ legjelentősebb cége. Az állami cég ugyanis a világ összes olajszükségletének 10 százalékát állítja elő. Bin Szalman elmondta, a cég kevesebb mint öt százalékát kívánják privatizálni. Nemcsak az anyavállalat, hanem a leányvállalatok részvényeinek egy kis hányadán is túladnak.

Rijád az ebből befolyó pénzösszeget az állami alapba viszi. „Nem kérdés, hogy ezáltal a világ legjelentősebb nyersanyagalapja keletkezik, amelynek értéke eléri a kétmilliárd dollárt” – fejtette ki. A „második számú” koronaherceg ugyan még csak harminc esztendős, ám a szaúdi királyi család egyik legbefolyásosabb tagja. Bin Szalman már januárban is szót ejtett arról, hogy az Aramco papírjait tőzsdére vihetik. Mostani kijelentése azonban sokkal konkrétabb. A cég összértékével kapcsolatban más és más feltételezések látnak napvilágot: 1 és 10 milliárd dollár között mozognak a becslések.

Szakértők rámutatnak azonban arra, hogy a privatizációnál az olajtársaságok értéke sokat csökken, mert a magánbefektetők csekély befolyást gyakorolnak a vállalat vezetésére. A Saudi Aramco a világ olajtartalékainak 15 százalékát ellenőrzi, tízszer nagyobb az amerikai Exxon-Mobilnál, amely a világ legnagyobb magán olajtársasága.

A királyi család tervei mögött az állhat, hogy a szaúdi gazdaság már messze nem áll olyan stabil lábakon, mint korábban. 2014 nyara óta a nyersanyag ára kétharmadával esett vissza. Tavaly a költségvetési deficit elérte a 98 milliárd dollárt, ami a gazdasági teljesítmény 16 százaléka. A Rystad Energy norvég kutatóintézet szerint idén az ország 250 milliárd dollárral kevesebb bevételhez jut az olajból. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) abból indul ki, hogy a GDP növekedés az idei évben 1,2 százalékra esik vissza. Tavaly ennek még a háromszorosa volt.

Szalman szaúdi király múlt év végén elmondott beszédében már megpendítette, hogy vannak nehézségek, ugyanakkor igyekezett úgy tenni, mintha minden rendben lenne, hiszen – amint érvelt - az ország GDP-je 2015-ben is növekedett függetlenül az igen alacsony olajártól.

Az már régóta nyilvánvaló, hogy amennyiben huzamosabb ideig 30-36 dollár között lesz a nyersanyag ára, azt az ország gazdasága nagyon is megérzi. Rijád azonban nem akar csökkenteni kitermelésének mértékén. Ennek több oka lehet. Egyrészt nem akarja, hogy a nemzetközi nyersanyagpiacra visszatérő Irán befolyása jelentősen növekedjen egy magasabb olajárral. Másrészt pedig, s erről kevesebb szó esik, nem akarja azt, hogy az Egyesült Államoknak megérje huzamosabb ideig folytatni a palaolaj-kitermelést, amelyet az amerikai gazdaság egyik motorjának tartják. Ez a stratégia eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Igaz ugyan, hogy Amerikában sok kitermelő kutat be kellett zárni, ám ez vajmi kevés hatással volt a nyersanyag árának alakulására.

Kérdés, hogy Szaúd-Arábia meddig képes elviselni a jelenlegi helyzetet. Hiába próbálja megakadályozni a királyság Irán befolyásának növekedését, mindenképpen új geopolitikai és geostratégiai helyzet áll elő azzal, hogy a perzsa állam visszatér a nemzetközi piacokra. Szaúd-Arábia még tavaly év végén regionális szövetséget hozott létre az Iszlám Állam (IS) ellen, amelynek valódi oka nem a szélsőséges iszlamisták elleni fellépés, hanem az, hogy megmutassa Teheránnak, ki is az úr a háznál.

Ez a hatalmi játszma a gazdaságra is hatást gyakorol. Irán rendelkezik a világon a negyedik legjelentősebb olajkészletekkel. Elemzők szerint az ország hosszabb távon 4,7 millió hordó olajat is képes lesz termelni. Megjósolhatatlan azonban, hogy az iráni olaj piacra dobása hogyan hat majd nemcsak a régió, hanem az egész világ gazdaságára. Hogy hatásai lesznek, az biztos. Az olaj alacsony ára ugyanakkor már így is nehézségeket okoz a Perzsa-öböl országai számára. Különösen Rijád számolhat nehézségekkel, még ha ezzel a jelenlegi vezetés nem is hajlandó szembenézni. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azonban már figyelmeztette a királyságot arra, hogy ha a jelenlegi mértékben folytatják a pénzherdálást, akkor öt éven belül felélik pénzügyi tartalékaikat.

Bár Szaúd-Arábia jelentős pénzügyi tartalékkal rendelkezik, amely eléri a 730 milliárd dollárt, ez egy év alatt körülbelül 70 milliárd dollárral csökkent. Az állami bevétel 90 százaléka az olajból származik. Az IMF szerint 2015-ben a GDP-hez viszonyított költségvetési hiány 21 százalékos volt, ami az idei évben elérheti a 19 százalékot. A valutaalap szerint ugyan azonnali reformokra lenne szükség, de a királyságnak nem erőssége a spórolás. Hatalmas, sok milliárd dolláros befektetéseket hajtott végre a kormányzat. Jellemző az ottani viszonyokra, hogy az állami alkalmazottak 13. és 14. havi fizetést is kapnak.

Az első válságjelek azonban már most érzékelhetőek. A fiatalok nagy része rendelkezik ugyan felsőfokú végzettséggel, ám nehezen találnak munkát maguknak.