menekültek;kerítés;
2016-04-05 07:08:00
Menekültcsere és újabb kerítés
Ismét nagy lendülettel építkezik a magyar határokon az Orbán-kormány, noha a kerítés már a déli határszakaszon is elbukni látszik. Miközben életbe lépett az Európai Unió és Törökország között köttetett, sokak szerint kegyetlen emberkereskedelmet jelentő paktum, Európa peremén és a törökök területén is egyre elkeseredettebb a háborúk és vérrontások elől menekülők tömege.
Megkezdődött a műszaki határzár építésének előkészülete a magyar-román határ Hajdú-Bihar megyei szakaszán. A térségben 13 önkormányzatot keresett meg a Honvédelmi Minisztérium, hogy jelöljenek ki egy épületet, ahol katonákat szállásolhatnak majd el, a zöldhatáron pedig már a tereprendezés is elkezdődött. A magyar-román zöldhatáron tavaly összesen 42 menekültet fogtak el, de a bevándorlók útvonal változtatása miatt várható, hogy tömegesen jelennek meg ebben a térségben. Eközben megkezdődött a déli határzár megerősítése is a szerb határszakaszon. A térségben ugyanis az elmúlt napokban megugrott a határsértők száma - a hétvégén több mint 300 menekülőt fogtak el -, sokan új pontoknál, például a Bács-kiskun megyei Kelebiánál próbáltak bejutni az országba. Ezért gőzerővel építik a kerítést azon a szakaszon, ahol eddig csak gyorstelepítésű drótakadállyal védték a határt. A térségbe vezényelt mintegy 150 katona 10 kilométer hosszan építi a három méter magas drótkerítést.
Feltehetően Ludwigshafen-Oggersheim-i otthonában fogadná Helmut Kohl a magyar kormányfőt - derült ki, miután a Bildnek adott interjút a 86 éves exkancellár. Ebben beszélt egy találkozóról Orbán Viktorral, amire a közeljövőben kerülhet sor, illetve arról, hogy - a magyar kormányfőt érő sokféle bírálat ellenére - ő mindig védte, becsülte, szívvel-lélekkel elkötelezett európainak tartotta. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nyilatkozatban reagált a bejelentésre; bizakodva tekintenek az egykori kereszténydemokrata kancellár tervezett találkozójára a magyar miniszterelnökkel. "Helmut Kohl meggyőződéses európai, aki talán pozitívan hat majd Orbánra" - jelentette ki Katarina Barley SPD-főtitkár a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva. Barley egyúttal hangsúlyozta: a volt kancellárnak "arra is fel kellene használnia ezt az alkalmat, hogy nyíltan beszéljen Orbánnal a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságáról Magyarországon, valamint a menekültválságban tanúsított magatartásáról". Steffen Seibert német kormányszóvivő hangsúlyozta: a kabinet semmilyen bírálatot nem fogalmaz meg Kohl és Orbán tervezett találkozójával kapcsolatban, a volt kancellár "teljesen szabadon dönt arról, hogy ki látogathatja meg őt, vagy kivel találkozik".
A magyar kormány "készültsége" nemcsak a déli határzár nyilvánvaló kudarca miatt érthető, hanem azért is, amire emberi jogi és szakmai szervezetek hetek óta figyelmeztetik Brüsszelt, valamint a világot: több tízezer elkeseredett menedékkérő bolyong Európában, vagy Európa peremén, és keresi a célországba jutás lehetőségét. Az Európai Unió (EU) és Törökország közötti megállapodással "az illegális migráció" a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint sem zárult le, a probléma nem oldódott meg. Bakondi György a köztelevízióban beszélt arról: valószínűleg az eddigi bevált balkáni útvonal véglegesen lezárul, és "a megállapodás után ki fog alakulni egy új migránsútvonal". Vannak információk arról, hogy az embercsempészek Albánia felé vagy Olaszországba vinnék a menekülteket - közölte Bakondi, éppen ezzel magyarázva a kabinet kerítésépítési kedvét, noha annak sikere erősen kérdéses.
Tegnap egyébként életbe lépett az Ankara és az EU közötti megállapodás, melynek értelmében Leszbosz szigetéről visszaküldték az első menekülteket Törökországba. Az első két hajó, 202 személlyel a fedélzetén reggel, helyi idő szerint 6 óra 30 perckor hagyta el a görög kikötőt, s török Dikili kikötője felé indult. Először olyanokat utasítottak ki az EU területéről, akik nem adtak be menedékkérelmet, vagy biztonságosnak minősített harmadik országból származnak. A kitoloncolások megkezdése után ugyanakkor a korábbinál jóval többen, mintegy kétszázan nyújtottak be menedékkérelmet a görög hatóságoknál, amelyek nehezen küzdenek meg az adminisztrációs teherrel.
A 2015-ös menekültválság társadalmi hatásait bemutató tanulmánnyal jelentkezett a Tárki Társadalomkutatási Intézet, amely arra kereste a választ, hogy Magyarországon hogyan változott a többségi társadalom menekültekkel és menedékkérőkkel kapcsolatos attitűdje 2015 októbere és 2016 januárja között, azaz közvetlenül a párizsi terrormerényletek előtt, valamint 2 hónappal utánuk. Magyarország az EU-n belül azok közé az országok közé tartozik, ahol a többség támogatja az EU-n kívüli országokból érkező illegális bevándorlás visszaszorítását - áll a 2015 májusi Eurobarométer felmérését is használó tanulmányban. A kérdésről az EU-s országok lakosságának többsége, a megkérdezettek mintegy 85 százaléka így gondolkodik. Azzal viszont - Észtországgal és Dániával együtt - eltérünk az EU átlagtól, hogy a lakosság kisebb része támogatja a közös uniós szintű fellépést a migrációs helyzet kezelésére, és inkább a nemzeti szintű lépéseket támogatná.
A tanulmány egyik legfontosabb állítása, hogy a magyar lakosság körében 1992 óta folyamatosan mért idegenellenesség (xenofóbia) a 2016 januári felméréskor érte el a mindenkori legmagasabb szintet, az idegenbarátság (xenofília) pedig mostanra szinte teljesen eltűnt a magyar társadalomból. Közelebbről megnézve látható, hogy a kormányzati bevándorló-ellenes kampány kezdete előtti utolsó mérésen mért 39 százalékhoz képest 2015-ben először 45-re, majd 2016 januárjában 53 százalékra emelkedett a megkérdezettek körében a xenofóbok aránya. Számuk az úgynevezett "gondolkodók" táborának rovására nőtt, akik korábban nem tudtak a felmérés kérdéseire határozott igennel vagy nemmel válaszolni. A xenofóbia szintjének emelkedése és a kormány szigorodó bevándorlás-politikájának széleskörű támogatottsága a tanulmány szerint egymást magyarázó jelenségek, és összefüggésben vannak azzal az extrém méreteket öltő fenyegetettség-érzéssel. Az idegenellenes és ebből következően bevándorlóellenes társadalmi rétegek úgynevezett szimbolikus és realisztikus félelmekkel egyaránt rendelkeznek a bevándorlókat, menedékkérőket, menekülteket illetően - a magyar társadalom az utóbbiban "jeleskedik".
Még vasárnap is nagy volt a bizonytalanság annak kapcsán, miként hajtják majd végre az EU és Törökország közötti menekültügyi paktumot. Török részről ugyanis késve kezdték meg a felvevő központok, sátrak felállítását, s nincs hol megfelelően elszállásolni a menekülteket. Dikili polgármestere egyenesen azt állította, hogy Ankara nem is értesítette őt a tervekről. Törökország végül 400 személy felvételét tette lehetővé az első körben, akiket aztán visszatoloncolnak szülőhazájukba. Ám, mint megírtuk: a törökök és az EU között március 18-án megkötött megállapodás alapján a görögök hétfőtől szerdáig 750 migránst küldenek vissza Törökországba. Azokat, akik illegálisan érkeztek Görögországba március 20. után. Viszont minden visszaküldött szíriai menekült után egy másikat törvényes úton betelepítenek az unió területére, legfeljebb 72 ezer főig. Már tegnap 35 szíriai - főleg családok, gyermekek - repülhettek Görögországból Németországba, s Finnországba is megérkeztek az első befogadott szíriai menekültek.
Mivel a paktum több szempontból - így végrehajthatóságát tekintve is - megkérdőjelezhető, a visszatoloncolások megkezdése előtt meglehetősen feszült volt a helyzet. A leszboszi és hioszi menekültek ugyanis tüntettek az intézkedés ellen, szerintük ugyanis "deportálni" akarják őket. Törökországban is komoly ellenszenvvel fogadják a menekültek visszafogadását; Dikiliben szombaton több százan tüntettek ez ellen. A nemzetközi emberi jogi szervezetek nemcsak az általuk "emberkereskedelemnek" nevezett paktum lényegét kritizálták, de az abban teljességgel figyelmen kívül hagyott tényezőkre is figyelmeztettek: időzített bombaként ketyeg ugyanis Görögország több pontja, kezdve Leszbosz szigetétől a görög-macedón határon fekvő Idomeniig, ahol a határ lezárása óta 11 ezren torlódtak fel.