Meghalni megyünk a kórházakba

Mind többen figyelmeztetik a kormányt az egészségügy tarthatatlan helyzetére, mégis az a legvalószínűbb, hogy sem komoly pénzt, sem felhatalmazást az érdemi szerkezeti változtatásokra nem kap az ágazat ebben a ciklusban. Az egészségügy nem egységes, még abban sincs egyetértés, hogy felvegyék-e az április 15-re szervezett oktatási demonstrációk idején a szolidaritás fekete pólóit vagy szalagjait. Az önkormányzatok és a megszűnő háttérintézmények dolgozói is csalódottak, szakszervezetük felméri a sztrájk lehetőségét.

Az egészségügy azonnali rendbetételét követelte a párt csütörtöki demonstrációján a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke, aki bejelentette, hogy 15 pontos határozati javaslatot nyújt be a parlamentnek. Az egészség világnapján Szabó Tímea és a párt aktivistái, valamint szimpatizánsai figyelemfelhívásként két kórházi ágyat toltak az Oktogontól a Kossuth térig. A független képviselőnek le sem kellett vennie az akcióhoz a munkájában használt fehér köpenyt, hiszen ebben a hónapban segédápolónak állt egy budapesti kórház kardiológiai osztályán, hogy a saját szemével is lássa, mekkora a baj az ágazatban. Megdöbbentő tapasztalatait saját blogján teszi közzé, sajtótájékoztatóján ezek alapján jelentette ki, hogy Magyarországon nem egészség-, hanem betegségügy van, a páciensek nem gyógyulni, hanem meghalni mennek a kórházakba. Szabó Tímea azonnali béremelést követel az ápolóknak, sürgeti a budapesti kórházak felújítását, az ágazat költségvetési támogatásának megemelését és a kórházi fertőzések megállítását.

Ez utóbbi kérdésben egyre többen sürgetnek kormányzati lépéseket, de legalább a fertőzések adatainak nyilvánosságát, miután az ÁNTSZ megtagadta a választ a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) erre vonatkozó kérésére. A jogvédők bírósághoz fordulnak, a Demokratikus Koalíció (DK) pedig tegnap felszólította a hivatal vezetőit, hogy vagy hozzák nyilvánosságra az adatokat, vagy mondjanak le. A párt nevében Oláh Lajos képviselő bejelentette, hogy írásbeli kérdésben akarják megtudni Balog Zoltán humánminisztertől, hány kórházat kellene bezárni az életveszélyes körülmények miatt.

A betegbiztonságért indul harcba a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) és a hazai orvosképző egyetemek hallgatóiból tegnap Szegeden megalakult Tiszta kézzel – Tiszta lappal mozgalom is. A rezidensek elnöke az MRSZ évente megismételt felméréseire alapozva a Népszavának hangsúlyozta, hogy összefogásukkal jelezni kívánják: a diploma és a szakvizsga megszerzésének időszakát közös célok vezérlik, a hallgatók gyakorlati képzésével komoly bajok vannak. Sipka Balázs úgy fogalmazott, minden egészségügyi intézménynek példát akarnak mutatni, amikor a hétvégi Medikus Kupa programjaira valamennyi belépőnek felkínálják a kézfertőtlenítés lehetőségét. Szerintük a kórházak, rendelők bejáratainál bárhol fel lehetne szerelni ilyen eszközöket, ezzel is csökkentve a fertőzések veszélyét.

A rezidensek maguk is meglepődtek, amikor megtudták, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár érkezik az utolsó éves orvostanhallgatóknak szervezett tájékoztató fórumsorozat első állomására, amit szintén Szegeden rendeztek meg tegnap este. A végzősök az idén először pontosan akarják tudni, hová és hogyan jelentkezhetnek szakorvos jelöltnek, mert tavaly káosz volt ezen a területen.

A sok egészségügyi akció és mozgalom ellenére az ágazat megosztott abban, hogy csatlakozzanak-e Sándor Mária felhívásához és fekete ruha vagy szalag viselésével fejezzék ki egyetértésüket és szolidaritásukat április 15-én az oktatási ágazat tiltakozó megmozdulásaival. A Népszabadság körkérdésére a Cser Ágnes vezette szakszervezet és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) egyértelmű nemet mondott, a Kiss László vezetésével bejegyzés alatt álló 5.12 Szakszervezet a Tiszta Egészségügyért határozott igennel felelt és csatlakozásra buzdítja tagjait és szimpatizánsait az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport, valamint a Magyar Orvosok Szövetsége is. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) – ahonnan korábban kizárták a fekete ruhás nővért – és a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) később dönt a csatlakozásról.

Az egészségügy szervezetei a körkérdés idején még nem ismerték azt a kormányzati körökből tegnap kiszivárgott információt, amely szerint Orbán Viktor az idén szeptemberig le akar zárni minden folyamatban lévő és konfliktust generáló ügyet, hogy utána már csak a 2018-as választási kampányra koncentrálhassanak a tárcák és a Fidesz politikusai. A vs.hu hírei szerint ebben a körben nincs benne az egészségügy, amelynek államtitkára állítólag százmilliárd forintot tartana elengedhetetlennek az ágazat átalakításához, de sem komolyabb pénzre, sem jelentős szerkezeti változásokra nincs esély. (Szakemberek öt-hatszázmilliárd forintról beszélnek.) A következő hónapokban az oktatás, az energetikai szolgáltatások átalakítása mellett a közigazgatás átszervezése férhet még bele a kormány munkájába.

Ez utóbbival Lázár János is foglalkozott a tegnapi kormányinfón, amikor elmondta, hogy megszülettek a döntések a "túlsúlyossá vált" háttérintézmények jövőjéről, de néhány esetben még tartanak az egyeztetések, a végleges lista jövő hétfőre állhat össze. A kancelláriaminiszter hozzátette, több ezer ember veszítheti el az állását a rendszer átalakítása miatt. „Kevesebb embernek, többet kell dolgoznia, ami az adófizetők szempontjából helyes".

Nem született döntés arról sem, kapnak-e pénzt (korábban akár tízmillió forintról volt szó) az államigazgatásból önként távozó dolgozók – tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter, mert Orbán Viktor nem értett egyet az ő javaslatával, újat kell letennie az asztalra. Ezzel kapcsolatban az MSZP arra emlékeztetett: a kormány a közszférának februárban adott szavát sem tudja tartani, hiszen a korábbi ígéretekkel szemben úgy tűnik, a bürokráciacsökkentés jegyében önként távozó dolgozók mégsem kapnak lelépési pénzót. Gúr Nándor, a párt foglalkoztatási kabinetjének vezetője sajtótájékoztatóján leszögezte, a kormányváltás után arra kell törekedni, hogy a közszolgálatban dolgozók között ne legyen olyan, akinek 150 ezer forintnál kevesebb a fizetése.

A korábbi ígéretek felrúgásával kedd este a kancelláriaminiszterrel folytatott megbeszélésen szembesültek a közszolgálati szakszervezetek vezetői. A csalódás után a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára több helyen is úgy nyilatkozott, megkezdik egy esetleges sztrájk igényének a felmérését az önkormányzati köztisztviselők körében, mert nekik most sem akar bért emelni a kormány. Boros Péterné lát arra esélyt, hogy a járási hivatalok és a megyei kormányhivatalok legalább középfokú végzettségű dolgozói több pénzhez jussanak, de az a 24 ezer önkormányzati dolgozó, aki 8 éve nem kapott egy fillér emelést sem, most is kimarad. Emiatt már nemcsak az érintettek tiltakoznak mind hangosabban, hanem a települések polgármesterei is a sztrájkhangulatra figyelmeztettek mostanában megrendezett fórumaikon.

Távol állnak a vélemények

A Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért Facebook-csoport jövő hétfőn 18 órától országszerte szórólapozásra hívja szimpatizánsait, hogy minél többen megismerjék a Civil Közoktatási Platform követeléseit. Vélhetően azért próbálnak ők is rendet tenni a fejekben, mert azt érzik: olyan sok oktatási és egészségügyi tiltakozás szerveződik, hogy lassan a megmozdulások céljaival egyetértő civilek is kezdenek összezavarodni. Egyre több ilyen tartalmú bejegyzés jelenik meg a közösségi oldalon, miközben a kormány következetesen folytatja eddigi megosztó taktikáját. Lázár János tegnap megismételte, hogy nem tárgyalnak a Tanítanék Mozgalommal, kizárólag az általuk összehívott oktatási kerekasztalhoz várják az érdekvédő és civil szervezeteket. A kancelláriaminiszter szerint még ebben a hónapban megszületnek az oktatás területét érintő kormányzati döntések, ami megfelelő időzítés a már említett orbáni tervhez, hogy ősztől már nem foglalkoznak komoly strukturális változásokkal, a 2018-as választási kampányra koncentrálnak. Az egyik fontos részletkérdés, a diákok leterheltségének csökkentése szóba került az InfoRádió oktatási államtitkárral készített interjújában is. Palkovics László szerint a mindennapos testnevelés megszüntetése szóba sem jöhet, hiába kéri a Pedagógusok Szakszervezete, marad tehát az egyetlen hittan vagy erkölcstan óra, aminek a megszüntetésén, vagy beépítésén egy másik tantárgyba el lehet gondolkodni a gyerekek túlterheltségét vizsgáló bizottságban. A pedagógus szakszervezetek az április 15-re meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájk és polgári engedetlenségi akció mellett április 20-ra országos sztrájkot hirdettek, a Civil Közoktatási Platform pedig 12-ére hívta tárgyalóasztalhoz a kormány döntéshozóit.