Bajban Paks II.?

Publikálás dátuma
2016.04.15. 07:22
FOTÓ: Népszava
Továbbra sem megoldott Oroszország fejlesztési bankja, a paksi atomerőmű bővítési projektet is finanszírozó Vnyesekonombank (VEB Bank), az orosz fejlesztési bank pénzügyi helyzete.

 A VEB Bank funkcióját a magyar MFB-hez és az Eximbankhoz lehet hasonlítani. A már megkapott, 2,2 milliárd dollárnak megfelelő állami segítség mellett további 4,5 milliárd dollárra lenne szüksége tőkehelyzetének rendezéséhez, az orosz államháztartásnak azonban így is nehézségei vannak az alacsony olajár miatt - erről számolt be a Portfolió a The Wall Street Journal alapján. Hatalmas 2,9 milliárd dollárnyi lejárt hitel halmozódott fel a VEB Bank mérlegében.

A pénzintézet azért is bajban van, mert rossz minőségű kihelyezett hitelállománya mellett szankciók miatt nem támaszkodhat tovább hagyományosan erős forrására, a külföldi tőkepiaci finanszírozásra. Elemzői becslések szerint 300 milliárd rubel, vagyis 4,47 milliárd dollárnyi segítségre lenne szüksége a banknak még idén, az orosz kormány viszont ígéretet tett arra, hogy tartja GDP-arányosan 3 százalékos, 1500 milliárd rubeles költségvetési hiányát, amihez már csökkentette az egészségügyi és oktatási kiadásokat, befagyasztotta a nyugdíjakat és az állami béreket.

Mint ismeretes az új paksi atomerőmű építéséről szóló, 2014. január közepén aláírt kormányközi szerződés alapján Oroszország legfeljebb tízmilliárd euró hitelt biztosít a magyarországi projektre huszonegy éves futamidővel. A kormányzati nyilatkozatok alapján még nem hívtak le a hitelből, ezzel megvárják a folyamatban levő uniós vizsgálódások lezárását. Mint tudott, Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert pályáztatás nélkül adott megbízást a Roszatomnak a paksi atomerőmű kibővítésére és vizsgálja azt is, hogy tartalmaz-e állami támogatást a készülő projekt.

Szerző

Magyar gyártású tűzoltóautókat adtak át

Publikálás dátuma
2016.04.15. 07:18
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Magyar fejlesztésű, illetve Iveco emelőkosaras tűzoltóautókat adtak át a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság székháza előtt.

Tíz Rába márkajelzésű fecskendős kocsit és öt Iveco emelőkosaras autót vett át 11 megyei katasztrófavédelmi igazgatóság. A Renault motorral működő autók alvázát a Rába, felépítményét a Belügyminisztérium tulajdonában lévé BM Heros Zrt. készítette.

Szerző

"Rombolta a jogállamot a Fidesz" - Bírált az amerikai külügy

A nagy számban átutazni akaró migránsok és menedékkérők kezelésénél találta a legnagyobb emberi jogi problémát Magyarország vonatkozásában az Egyesült Államok külügyminisztériuma az emberi jogok világszintű helyzetét vizsgáló, 2015-re vonatkozó éves jelentése szerint.

(A jelentés MTI által csütörtök hajnalban kiadott kiadott első változatában nem szerepelt a Magyarországra vonatkozó rész, azt később pótolta a hírügynökség.)

Magyarországnak bő ötven oldalt szenteltek hét fejezetben a jelentés készítői, felsorolva a szerintük említésre érdemes történéseket. A legjelentősebb problémaként megjegyezték, hogy a migránsáradat kezeléséhez idegengyűlöletről tanúskodó retorika és a humanitárius segítség hiánya kapcsolódott. A jelentés idézi az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó főbiztosát, aki szerint a szeptemberben és októberben életbe lépett új törvények nem férnek össze a Magyarországra is kötelező emberi jogi kötelezettségekkel. "Menedéket kérni nem bűncselekmény, mint ahogyan illegálisan átlépni a határt sem az" - így az idézet.

A jelentés ugyanakkor elismeri, hogy Magyarország nem küldte vissza a háborús övezetekből érkezőket a konfliktusok színhelyére, Szerbiába viszont visszaküldte őket. A jelentés felrója azt is, hogy a 2014-ben, kétharmados parlamenti többséggel újraválasztott Fidesz-KDNP koalíció a jogi keretek és az állami struktúra 2010-ben megkezdett változtatásait, nagyrészt a társadalmi konzultáció vagy az ellenzéki pártok bevonása nélkül folytatta 2015-ben. Idéz meg nem nevezett nemzetközi szervezeteket és emberi jogokkal foglalkozó, nem kormányzati szerveket (NGO-kat), amelyek kritikával éltek, mert szerintük szisztematikusan rombolták a jogállamot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, a demokratikus intézményeket, az átláthatóságot.

A készítők az emberi jogi gondok között említették, hogy a kormány nyomást gyakorol és megfélemlíti a civil társadalmat, a társadalomban felbukkanó független hangadókat. A jelentés emberi jogi problémaként említi a börtönök túlzsúfoltságát, a foglyokon elkövetett fizikai erőszakot, az előzetes letartóztatás hosszú idejét, a migránsok és menedéket kérők fogva tartását, a kormányzati korrupciót, a szűkülő szerkesztőségi függetlenséggel járó médiakoncentrációt.

A szólás- és sajtószabadság helyzetéről a jelentés azt írja, hogy Magyarországon büntetendő a gyűlöletbeszéd, a média szabadságáról szóló információiban idézi a Freedom House 2014-es viszonyokról szóló jelentését is, miszerint Magyarországon a sajtószabadság enyhén romlott, de a sajtó még "részben szabad". Az antiszemitizmus megnyilvánulásainak taglalásakor a washingtoni külügyminisztérium a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) adataira támaszkodva közli, hogy Magyarországon tavaly 26 regisztrált antiszemita incidens volt, ám fizikai erőszak nem történt. Részletesen taglalja a jelentés a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szobor ügyét, valamint a Sorsok Háza múzeumi projekt körüli vitákat is.

Szijjártó Péter: nonszensz
Nonszensznek nevezte Szijjártó Péter külügyminiszter a Freedom House friss, a demokratikus jogok érvényesülését vizsgáló jelentését csütörtökön. Az amerikai nonprofit szervezet a 2015-öt áttekintő Nations in Transit című, kedden közzétett jelentésében Magyarországról azt állapította meg, hogy tavaly tovább romlott a demokratikus kormányzás minősége. Nonszensz, hogy Budapesttől több ezer kilométerre lévő irodákban ücsörgő emberek akarják megmondani, Magyarország milyen állapotban van - mondta Szijjártó.

Szerző