Közelkép - Yehudi Menuhin ma lenne száz éves

A zenetörténet egyik legnagyobb violinistája, Yehudi Menuhin, ma ünnepelné századik születésnapját.

Hároméves korában vette először kezébe a hegedűt, és már négy esztendő múlva, hét esztendősen tartotta első hangversenyét Mendelssohn koncertjével. New Yorkban született, de hamarosan Európába került, ahol a kor legjelesebb mesterei, Enescu és Fritz Busch oktatták. A földrész legjobb zenekaraival játszott, nyomban förgeteges sikerrel. Első nagy nemzetközi körútját 1935-ben kezdte el, tizenhárom országban 110 hangversenyt adott. A második világháború éveiben ötszázszor játszott a Hitler-ellenes szövetség katonáinak, később köztük a Bergen-Belsen-i láger túlélőinek is. Németországban Wilhelm Furtwanglerrel együtt lépett föl, hogy ezzel is cáfolja a dirigensről elterjedt véleményt, mintha a nácikkal rokonszenvezett volna. A pályafutását több egészen rendkívüli kitüntetés ismerte el, becsületrendek, lovagrendek.

Tömérdek tanítványainak a tábora is, a magyarok között Erdélyi Csaba mélyhegedűs. Nem volt „kényeskedő”, csakis a klasszikus mesterek tolmácsolója, ha általa elismert értékekre lelt, készített lemez fölvételeket a jazz műfajában is. A kortársai között kitüntetett helye volt Bartók Bélának, aki az ő kérésére komponálta Szóló hegedűre című alkotását. Ennek a világbemutatója 1944-ben volt New Yorkban, de a honi közönség érthetően csak két év múlva, 1946-ban ismerkedhetett meg vele.

Menuhin 1999-ben Berlinben búcsúzott ettől a világtól, nyolcvanhárom esztendős korában. A művész 1975-ben indítványozta, hogy minden év október elseje a zene világnapja legyen. Azzal indokolta javaslatát, hogy „örülnék, ha nem csupán koncerteken, rádiókban szólalnának meg ezen a napon, főként a mai művek, hanem utcákon, tereken is”. Igyekeznek mindenütt követni az indítványát. És a mai, rendkívüli évforduló napján szerte a földtekén mindenütt megemlékeznek a. zenetörténet páratlan alakjáról.