Kifosztják a településeket

A kormány felszámolja az önkormányzatiságot és településüzemeltetéssé akarja silányítani a falvak vezetését – állítják polgármesterek. Úgy vélik, az önkormányzatok gazdálkodásának ma még kísérleti központi informatikai rendszerét a választások előtt mégsem merik kötelezővé tenni, mert abba belebukna a Fidesz, de helyben felkészülnek a változásra.

Sződligeten parcelláznak, a legrosszabbra készülnek. A polgármester szerint ugyanis a kormányzati mozgások az ötezer fő alatti települések önállóságának felszámolása felé mutatnak, ő pedig ezt meg akarja akadályozni. A Duna menti agglomerációban fekvő községben most valamivel több, mint 4600 lakos él, szerezni kell tehát nem egészen négyszáz betelepedőt, hogy átléphessék a bűvös határt. A telkekkel új lakosokat csábító Juhász Béla úgy látja, a Fidesz vezette koalíció eltökélt szándéka, hogy felszámolja a rendszerváltozás legnagyobb vívmányát, az önkormányzatiságot, a vele járó helyi önállóságot és szabadságot, és településüzemeltetéssé silányítsa a falvak vezetését.

A sződligeti polgármester biztos benne, hogy az ezer fő alatti települések vezetőinek tiszteletdíját már ezért csökkentették és ezért bojkottál a Fidesz-KDNP parlamenti többsége minden próbálkozást, ami visszaadhatná az elvont juttatásokat. Ez a szándék olvasható ki abból is, hogy a kormány egyetlen tisztviselői körnek nem ígér egy fillért sem, a helyi önkormányzatok alkalmazottainak, akik közül több mint 24 ezren nyolc éve nem kaptak semmit. Ők jelentős leépítéstől tartanak.

Juhász Béla sok polgármestertársával együtt úgy látja, az autonómia csökkentését szolgálja a Magyar Államkincstárba (MÁK) bekötött központi önkormányzati informatikai rendszer (ASP) elindítása is. Az önkormányzati törvény erről szóló módosítását kedden nyújtotta be a parlamentnek a belügyminiszter, de valójában már tavaly júniusban elindult a rendszer kísérleti bevezetése több tucat településen. A polgármesterek szerint azért nincs benne a szövegben az országos bevezetés határideje, mert a kötelező alkalmazás olyan nagy balhét okozna, ami biztos bukást hozna a Fidesznek a 2018-as választáson. Abban is biztosak azonban, ha a mostani koalíció kerül harmadszor is hatalomra, ez lesz az egyik első intézkedésük.

A kormány valódi célja már a rendszer tavaly júniusi elindításakor kiderült, amikor Pintér Sándor belügyminiszter úgy fogalmazott: az egységesített rendszerrel átláthatóvá és főleg elszámoltathatóvá teszik a területet. A törvénymódosítás nem is takargatja a szándékot, amikor azt írja, az informatikai rendszer „a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál”.

A próbatelepüléseket azzal vették rá a csatlakozásra, hogy pályázat keretében számítógépekhez és nyomtatókhoz juthattak, de a többiek nem sietnek csatlakozni, mert az első tapasztalatok nem lelkesítik őket. Sok, telefonon megkeresett jegyző és polgármester egyszerűen nem mert nyilatkozni a kérdésről, mások név nélkül, de megerősítették, hogy a helyi hivatalnokoknak kétszer annyi munkájuk lett, amióta a korábbiaknál sokkal bonyolultabb ASP-rendszert használják. Ahol tavaly júliusban csatlakoztak, még mindig tanulják az alkalmazását, mert a rendszer nem hasonlít az önkormányzatoknál használt korábbi szoftverekhez, többen úgy fogalmaztak: megnehezíti az életet a hivatalokban. Ráadásul az egyéni azonosítók alapján a központban számon tartják azt is, ki mikor lépett be a hálózatba és meddig dolgozott benne.

Arra is pályázni lehetett, hogy külső cégek telepítsék át a hivatalok korábbi adatállományát az új rendszerbe, de ha ezt később nem fizeti ki az állam, az súlyosan megterhelheti a helyi kiadásokat. Az adatok önálló áttöltése szinte lehetetlen feladat, egy járási székhely méretű településen két alkalmazott egy teljes évig dolgozhatna rajta. A kötelező csatlakozás után sorra mehetnek majd csődbe azok a kisebb informatikai vállalkozások, amelyekkel most a rendszereik működtetésére szerződésben állnak az önkormányzatok.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke tegnap a Népszabadságban sötét jövőt festett, mert – mint mondta – a központi informatikai rendszer kötelező bevezetése után már csak egy lépés, hogy az állam engedélyhez kösse az önkormányzatok kifizetéseit és szerződéskötéseit. Ha pedig belelát a helyi pénzügyekbe, előbb-utóbb majd belenyúl a kasszájukba is.

A Magyar Faluszövetség elnöke, Szabó Gellért lapunk hétfői számában nyilatkozott úgy: a rendszer bevezetése után tovább gyengülnek a települések, hisz az államnak gyors rálátása lesz minden befolyt fillérre és könnyen mondhatja, hogy kevesebb munkatárs is meg tudja oldani a munkát. Félelmüket táplálta a Hatékony helyi közigazgatás címen februárban megjelent „stratégiai elemzés” is, amit ugyan minden tárca letagadott, mert az állami hatalomátvétel mellett tízezer önkormányzati alkalmazott elbocsájtásával riogatott, de a félelem ott van a településeken. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) fideszes elnöke, Schmidt Jenő a VS.hu-nak azt mondta: Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában fogadja el a törvényjavaslatot.