Benyújtja ma a 2017-es költségvetést a kormány. Továbbra is ragaszkodik a hiánycél betartásához, de az államadósság csökkentése kisebb mértékű lesz, mint eddig.
Varga Mihály gazdasági miniszter több interjúban is megerősítette, hogy a gazdasági növekedésből és az államháztartás karcsúsításából szerinte megtakarítható 600 milliárd forint felhasználásával 2018-ban egy számjegyűvé alakítják a személyi jövedelemadót (szja). Legutóbb pedig a Vg.hu-nak adott interjúban már azt is elismerte, hogy a 2017-es költségvetést már a választásokra készülve készítik. Ennek tudható be, hogy a konvergencia programban vállalt 1,7 százalékos költségvetési hiány helyett jövőre 2,4 százalékkal számol a kabinet.
Az uniós forrásokhoz 700 milliárd forintos nemzeti önrészt rendel a költségvetés. Az infláció pedig 0,9 százalékos lesz, s a nyugdíjemelés is ilyen mértékűre tervezték. Beígértek 100 milliárd forintos többletforrást az egészségügyre és ugyan ennyit a közoktatásra. Szakértők arra figyelmeztettek, hogy a két ágazatból az elmúlt 6 évben több százmilliárd forintot vontak ki az Orbán kormányok és a strukturális átalakítások most is elmaradnak.
Valóban elképzelhető, hogy akár a gazdaság elkövetkező években várható növekedéséből, illetve a bürokrácia csökkentéséből több száz milliárd forint állami kiadás megtakarítható lenne, de kérdéses, hogy ezt éppen az szja egyszámjegyűsítésére kell-e fordítani - nyilatkozta a Népszavának Palócz Éva.
A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint az élőmunkát terhelő adók nálunk különösen magasak európai uniós összehasonlításban, és az egykulcsos személyi jövedelemadó következtében az EU-ban messze a legmagasabbak az alacsony keresetűek körében. A bruttó átlagbér felénél (mintegy havi bruttó 120 ezer forint) az úgynevezett adóék (a munkaadó és a munkavállaló által fizetett összes adó és járulék a teljes bérköltség, azaz az úgynevezett szuperbruttó arányában) 50 százalék, azaz az állam a bérköltség majdnem felét vonja el. Más európai országokban ez jellemzően 30-40 százalék.
Ugyanakkor, a foglalkoztatás bővítése érdekében inkább a munkaadókat terhelő adókat lenne érdemes mérsékelni. Az egyszámjegyű szja kifejezetten a magas jövedelműeknek kedvez, ehelyett az alacsonyabb jövedelműek adóékét kellene lefaragni. Mondhat bárki bármit, a rendkívül alacsony nettó keresetek nem ösztönöznek foglalkoztatásra, mert nem lehet megélni belőle - hangsúlyozta a vezérigazgató.
A bürokrácia jó terepe lehetne a megtakarításoknak, hiszen a felmérések szerint 600-700 milliárd forinttal többet költünk az állami adminisztrációra, mint a hozzánk nagyjából hasonló országok. Ha pedig az MNB alapítványainak adott összeg visszakerülne a költségvetésbe, akkor a Varga Mihály által kitűzött 600 milliárd fele máris meglenne, legalábbis egy évre - tette hozzá Palócz Éva.
A közgazdász úgy vélte, az államigazgatás, az államháztartás átalakítására már kevés a 2018-ig hátralevő idő, legalább négy évi átmeneti időre lenne szükség.
A ma beadandó költségvetési tervezet választ adhat arra is, hogy mivé lesz a cafeteria-rendszer, megszűnik-e például a Széchenyi Pihenőkártya. Különösen a vendéglátósok és szállodatulajdonosok aggódnak, mert a SZÉP-kártya tulajdonosok fele nem költene utazásra, belföldi üdülésre, ha készpénzben kapná meg ugyanazt az összeget - derült ki a Szallas.hu legfrissebb felméréséből. A szállásadók gondjaikkal ezután már a Fejlesztési Minisztériumnál jelentkezhetnek, amely átvette a turisztikai iparágat. A kormány döntésének megfelelően hétfőtől átalakul a magyar turizmus szervezete is, létrejön a Magyar Turisztikai Ügynökség, amelyet kormánybiztos felügyel - jelentette be tegnap Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. Az új ügynökséget Guller Zoltán vezeti, a kormánybiztos Bienerth Gusztáv lesz.