Trükk a választási büdzsében

Publikálás dátuma
2016.04.28. 07:00

Nem a hiány csökkentése az elsődleges cél – így összegezhetőek a kedden beadott jövő évi költségvetésről alkotott vélemények. A nagy trükk, a beígért nullás költségvetés nem más, mint átverés, sőt, ha az idei évre tervezettel hasonlítjuk össze a jövő évi hiányt, kiderül, hogy több mint másfélszeresére nő a deficit jövőre. A bizonytalan alapokra felhúzott jövő évi büdzséből azért bőven jut a kormány Várba költözésére, stadionokra, míg a szociális kiadások ismét a sor végére kerültek.

A korábbi évek költségvetéseitől és az ígéretektől is eltér a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által kedden benyújtott 2017-es költségvetés. A büdzsé a korábbiakhoz képest jelentősen túlköltekezik, ezért egyértelműen választási költségvetésről beszélhetünk. Vértes András szerint 2017-ben a tervezettnél jóval kevesebb, nagyjából 1500 milliárd forint fejlesztésekre fordítható uniós forrás áll majd rendelkezésre, ezt a hiányt mintegy 700 milliárd forint állami pénzből pótolná a kormány, de a GKI számításai szerint a beruházások mértéke így is 5 százalékkal csökken 2017-ben.

Mégis tovább él a Klik
Úgy tetszik korábban a kormány nem elég egyértelműen jelentette be, hogy még a nyáron megszüntetik az állami kézbe vett iskolák üzemeltetésére létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), és helyette 57 "köznevelési központ" jön létre. A 2017-es költségvetésben továbbra is szerepel elég komoly tételként a Klik. A költségvetésben a Klik személyi juttatásaira 407 milliárdot, járulékokra 108 milliárdot, dologi kiadásokra pedig 23 milliárdot, az ellátottak dologi juttatásaira csaknem 2 milliárdot, így összesen több, mint 540 milliárdot szánnak.

A túlköltekezés azonban nem áll meg a beruházásokra fordított többletköltségnél. A GKI Gazdaságkutató elnöke az ATV-nek nyilatkozva kifejtette, hogy a tervek szerint oktatásra és egészségügyre is több száz milliárddal többet költene a kormány, de a hiányt a baromfi, a tojás és a tejtermékek áfájának csökkentése is tovább növeli. Vértes András szerint ez a túlköltekezés rendkívül kockázatos, a kormány ugyanis ezt állampapír-kibocsájtás nélkül nem fogja tudni véghez vinni. Ráadásul a GKI elnöke szerint a jóval 2 százalék feletti deficit nem csak a hazai, hanem az uniós szabályokkal is szembemegy, és csak azért nem indulhat ellenünk emiatt kötelezettség szegési eljárás, mert nem vagyunk tagjai az eurozónának.

A parlament honlapján olvasható 2017-es költségvetés számai és a kormányzati kommunikáció között jelentős ellentmondások fedezhetők fel – erősítette meg lapunknak Katona Tamás közgazdász. És ez nem csak a hiányra vonatkozik, amelynél már az előjel sem igaz – tette hozzá. Ugyanis kétféle hiányt kell nézni, a teljes hiányt és az úgynevezett elsődleges hiányt, ami az adósságszolgálat nélküli egyenleg. Ez utóbbi jövőre jóval magasabb lesz, mint idén.

A nullásnak kikiáltott költségvetési rész kiemelése pedig szemfényvesztés, komoly szakember ilyet nem írhat le – vélte Katona. Annak meghatározását, hogy az áfabevételekből mennyi jut a működési költségek fedezésére és mennyi a felhalmozási részbe, beruházások támogatására, más elemzőkkel egyezően komolytalannak tartja. Mindez csak arra szolgál, hogy alátámasszák a miniszterelnök korábbi kijelentését, hogy ilyennek lennie kell. Ez egy kommunikációs költségvetés, amit a parlamentben el lehet adni, de az biztos, hogy nem ez lesz az államháztartás finanszírozási alapja, mint ahogyan az előző évek büdzsé-tervezetei is alkalmatlanok voltak erre – állította Katona Tamás. Nem véletlen, hogy a költségvetés első számú nyertese a Rogán Antal vezette propagandaminisztérium.

Bővül a propagandaminisztérium
Huszonkétmilliárd forintos lesz a Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetése jövőre. Rogán Antal tárcája forrásainak háromnegyedét, 15,59 milliárdot a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra szánják. A kabinetiroda működési - személyi és dologi - kiadásai több mint négymilliárd forintot tesznek ki, beruházási kiadásai pedig további negyedmilliárdot. Ezen kívül a Magyar Foundation of North America támogatása 612 milliós, a kormányfői protokoll félmilliárdos, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal kiadásai mintegy 400 milliós, a "Tudatos nemzeti közjogi gondolkodás és a magyar kulturális értékek megőrzése és fejlesztése" pedig 300 milliós tétellel szerepel a Kabinetiroda költségvetési fejezetében.

A hiány mértékéhez valószínűleg ragaszkodni fog a kormány. Ezt egyvalami írhatja felül, ha azt látja a kormánypárt, hogy veszélyben a következő évi választási győzelem. Ekkor elszabadul a hiány és minden más is – véli a közgazdász. Varga Mihály gazdasági miniszter egyértelművé is tette, nem akarnak úgy járni, mint 2002-ben - amikor nem adtak eleget, illetve későn kezdtek osztogatni -, s emiatt veszítettek.

Nem látszik a tervezetből az sem, hogy százmilliárdokat kapna az oktatás és az egészségügy – sorolta a hiányosságokat a megszűnt Pénzügyminisztérium egykori államtitkára. Az, hogy valamivel többet kap a közoktatás, csupán arra elég, hogy a hiányt, illetve a tartozásállományt csökkentse. Az egészségügyben ez még nyilvánvalóbb. Az ágazatok között látszik, hogy a sport továbbra is a kedvezményezettek között van, szemben a mostohán kezelt szociális szférával. Katona nonszensznek tartja, hogy tavasszal úgy nyújtanak be egy költségvetést, hogy annak egyetlen biztos támasza a három évvel ezelőtti, a 2014-es év bázisára épülhet. Más végleges adat nem áll rendelkezésre, hiszen 2015-ről nincs elfogadott zárszámadás, az idei év teljesülése pedig végképp bizonytalan.

A sok plusz milliárd forrását így végképp bizonytalannak látja Katona, mert például nem látható a gazdasági alapja annak, hogy a társasági adó hirtelen mitől emelkedne meg 80 százalékkal. Feltételezve, hogy több olyan külföldi cég is megjelenik, amely csak a kedvezőbb adózási feltétel miatt telepszik le és veszi igénybe a számukra kitalált adóhitelt, két év között akkor sem lehet ekkora különbség – mondta a közgazdász.

A társasági adó bevételeinek indokolatlan felfutása a Költségvetési Tanácsnak is feltűnt. Magyarázatot is kért a nemzetgazdasági tárcától (NGM), miért tervezte be ezt a rizikós tételt. Az NGM semmitmondó válasszal egészítette ki a parlamentnek átadott tervezetet. Korábban az Átlátszó derítette ki, hogy az idén egyetlen céghez köthető az 500 milliárd forintos adófizetésből eredő egyenlegjavulás. A Portfolio elemzőinek gyanús a növekedési adóhitel elszámolása, úgy látják több százmillió forintos kockázatot jelenthet az esetleges tévedés, ami jelentősen emelheti a költségvetés eredményszemléletű hiányát.

A költségvetés tárcák közötti felosztását tekintve egyértelmű nyertesnek az NGM tűnik, amely a tavalyihoz képest 169 százalékkal, 174 milliárd forinttal emelte meg a kiadási keretét – ez azonban nagyrészt annak a régi döntésnek az eredménye, hogy átvették a szakképzés feletti irányítást az EMMI-től - írja a Vg.hu. A büdzsében ez most jelenik meg, miközben ez elfedi, hogy a gazdasági tárca elvesztette a turizmus felügyeletét, ami a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz került.

A 2017-es költségvetés papíron, dvd-n és pendrive-on is olvasható, de átlátni így sem könnyű FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A 2017-es költségvetés papíron, dvd-n és pendrive-on is olvasható, de átlátni így sem könnyű FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Jelenős nyertes még a kancellária (minden évben az): a Miniszterelnökség közel ezermilliárdos kerettel rendelkezik már, ami kiegészül a Miniszterelnöki Kabinetiroda külön fejezetbe került (vagyis Rogán Antal önálló felügyelete alá tartozó) 22 milliárd forintos keretével. Persze a kancelláriánál elkönyvelt tartalékok is növelik a keretet – más kérdés, hogy ezek szintje az ideihez képest nem változik jelentősen. Jövőre az Országvédelmi Alap 60, a rendkívüli tartalék 110 milliárdos lesz – az idén 70 és 100 milliárd forint volt a két összeg (vagyis a kormány könnyen elosztható kerete egy picit nőtt).

Az állami területek közül a legnagyobb vesztesnek a KSH tűnik, amely azonban az idei kiugrás után veszíti csak el költségvetésének ötödét. Az igazságügyi tárca kerete 6 százalékkal csökken, míg számos olyan tárca, hivatal és terület lesz, amelyik az idei keretekkel lesz kénytelen beérni jövőre is.

MSZP: Nem mindenki "lép egyet előre"
Az emberek többségének a 2017-es költségvetés semmilyen reményt nem fog adni, folytatódik az ország lerablására épülő, a Fidesz közeli vállalkozóknak és családtagoknak súlyos milliárdokat számolatlanul nyújtó kormányzás, már a Magyar Nemzeti Bank is kifizetőhely-színvonalra züllött – jelentette ki sajtótájékoztatón Burány Sándor. A költségvetési bizottság elnöke kijelentette, hogy a beterjesztett költségvetési javaslatban már nyoma sincs a Fidesz, és személy szerint Varga Mihály azon ígéretének, hogy a 2017-es költségvetés biztosítja, hogy minden magyar ember léphessen egyet előre.
Egy olyan országban, ahol a Fidesz hatéves kormányzásának következtében létminimum alatt él a teljes lakosság több mint 40 százaléka, azt várnánk a költségvetési törvényjavaslattól, hogy fordulatot hajtson végre: a jómódúak és a haverok helyett elsősorban a nehéz sorban élő embereken és családokon próbáljon meg segíteni - hívta fel a figyelmet az országgyűlési képviselő. Ezzel szemben a nyugdíjemelést nagyítóval is nehéz észrevenni. A Fidesz ígéreteiből nem lett semmi, legfeljebb a régi mondás igazolódott: ha a kormány pénzt ígér, azt megtartja – tette hozzá Burány Sándor.


Tízmilliárdok a Várba költözésre, stadionokra

A régi várbeli Pénzügyminisztérium épületének felújítására 26,7 milliárd forintot szánnak a jövő évi büdzséből. A tervek szerint a nemzetgazdasági tárca mai épületét értékesítenék és a miniszteri apparátus - a miniszterelnök nyomában - a budai Várba költözne. A Vár további felújítására - a Hauszmann tervre - további 17 milliárdot, míg az új miniszterelnöki palota, a Karmelita kolostor felújítására 5,7 milliárdot költenének 2017-ben. Így a teljes miniszterelnöki költözés büdzséje eléri az 50 milliárd forintot - összegzi a Napi.hu.

Folytatódik a Modern Városok program is: a választási fejlesztésekre és a vidéki pénzosztásra 152 milliárdot különítenek el. Természetesen nem maradhatnak ki költségvetésből stadionépítések sem: a Puskás Stadion építésre 35,88 milliárdot, a városi stadionok építésére további 28,68 milliárdot szánnak 2017-ben. Tanuszodákra és tornatermekre már szerényebben költenek majd, mindössze 3-3 milliárd forintot. Megkezdődik a Testnevelési Egyetem új campusának építése, csak jövőre 17,5 milliárdot szánnak erre a projektre.

A Városliget átalakításra, múzeumok építésre 44,59 milliárdot terveznek, de jut kétmilliárd a mentőautók cseréjére is - derül ki a 2017-es költségvetés tervezetéből.

Szerző

Megbuktak a zsírszegény tejek a Nébih-teszten

Publikálás dátuma
2016.04.27. 19:02
FOTÓ: Thinkstock
Kivontak a forgalomból több szlovák, illetve cseh eredetű 1,5 százalékos UHT tejet, mert a laboratóriumi vizsgálatok szerint zsírtartalmuk alacsonyabb a jelölésen szereplőnél - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán.

A tájékoztatás szerint április 1-15. között országszerte mintegy 300 élelmiszerforgalmazónál végeztek mintavétellel egybekötött ellenőrzést a megyei kormányhivatalok ellenőrei, akik a nem magyar előállítású, alacsony áron értékesített UHT tejeket és félkemény sajtokat vizsgálták.

Az akcióban 311 tétel UHT tejet, 522 tétel félkemény sajtot ellenőriztek, több mint 100 tej-, illetve sajtminta laboratóriumi vizsgálata még tart. A Nébih szakemberei 9 kereskedőnél és 6 kereskedelmi láncnál vizsgálták a kiugróan alacsony áron kínált akciós UHT tejeket és trappista sajtokat. Előzetes adatok alapján egy kereskedő és egy üzletlánc számíthat büntetésre tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt - jelezte közleményében a Nébih.

A hatóság közölte: a tejpiaci ellenőrzések kiterjednek a 2015-ös élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és befizetésének teljesítésére is, öt céggel szemben kellett eddig intézkedni, jellemzően azért, mert késve tettek eleget bevallási, illetve befizetési kötelezettségüknek. A felügyeleti díjjal kapcsolatos problémák miatt eddig 1,8 millió forint bírságot szabott ki a hatóság. 

A szakemberek mintegy 60 cégnél vizsgálták, hogy befizették-e a kötelező marketing hozzájárulást a Tej Terméktanácsnak, az ellenőrzés során emiatt két céget több mint 700 000 forint megfizetésére kötelezett a hatóság - tájékoztatott a Nébih.

Szerző

Tankolna? Nincs jó hírünk!

Publikálás dátuma
2016.04.27. 18:45
FOTÓ: Thinkstock
Emeli bruttó 2-2 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt. - értesült piaci forrásokból az MTI szerdán.

Az emeléssel a benzin átlagára 334-335 forintra, a gázolajé 324-325 forintra nő. Legutóbb szerdán változtak az árak, akkor a gázolaj átlagára bruttó 4 forinttal emelkedett, a 95-ös benzin ára nem változott. 

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.  Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Szerző