Krétapénzre futja a Klik-től

Lassan már követni sem lehet, hány milliárd forintos többletforrást biztosítana a kormány jövőre az utóbbi években igencsak alulfinanszírozott, s főként emiatt a szakadék szélén táncoló magyar oktatás javítására, annyi hangzatos bejelentés érkezett a kabinet képviselőitől.

Szó volt arról, hogy a köznevelésre 100 milliárdos többletet szánnak jövőre, néhány nappal később ez 130 milliárdra emelkedett. Ezek persze csak szóbeli ígéretek voltak előbb Palkovics László oktatási államtitkár, majd Balog Zoltán humánminiszter részéről, a héten benyújtott 2017-es büdzsé azonban feketén-fehéren leírja: oktatásra jövőre 270 milliárd forint jut.

Igen ám, csakhogy ez a 270 milliárd legalább háromfelé oszlik: a nem megszűnő, de átalakuló Klik fenntartásában működő iskolákra, a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó szakképzésre és a felsőoktatásra (nem tudni, az önkormányzatok által fenntartott óvodákkal számolnak-e). A pénz legnagyobb részét (már csak az országossá nőtt tiltakozások csitítására is) mindenképp a közoktatás kapja majd, ezt Lázár János kancelláriaminiszter is megerősítette tegnapi Kormányinfóján: állítása szerint Balog miniszter köznevelési célokra 130 milliárdos "mozgásteret" kapott.

Kérdés, hogy ez mire lesz elég. A tapasztalatok szerint nem sokra. A Klik költségvetését évről évre alultervezik, a szakszervezetek szerint minden évben legalább 100 milliárdos a hiány. Ezt igazolja, hogy 2014-ben a tervezett 496 helyett 593 milliárd forint volt az állami fenntartó kiadása, amit év közben kellett pótolni. Jól ismerjük az ebből fakadó problémákat: fizetetlen közüzemi számlák az iskolákban, hónapokat késő pedagógusbérek, felszereléshiány. Mintha a kormány nem tanulna mindebből: míg az idén 561 milliárdra tervezték a Klik kiadásait (biztos, hogy ennél jóval magasabb lesz), addig a jövő évi költségvetésben 540 milliárd szerepel.

Vagyis a 130 milliárdos "mozgástér" szinte semmi másra, csak a hiány pótlására lesz elég. Az összeg legnagyobb része valószínűleg a bérekre fog elmenni, így fejlesztésekre nem lehet nagyon számítani. Igaz, az iskolaigazgatóknak most áprilistól már jár havi 50 ezer forint "az előre nem látható kiadásokra". Sokan ezt "krétapénznek" nevezik, nem véletlenül. Az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke szerint ez a pénz csak arra elég, hogy az iskolák papírt, krétát vehessenek - gyakran ugyanis még ezekből is hiány van. Hajnal Gabriella elmondta: gond, hogy az összeg megállapításánál nem vették figyelembe az iskolák méretét; 50 ezret kap a kétszáz- és az ezerfős iskola is.

Súlyos kritikák

"A rezsim fő jellemzője az erőszakosság, a központosítás, a kíméletlenség" - jelentette ki Sólyom László "A közoktatás helyzete" című szerdai beszélgetésen. A volt köztársasági elnök bírálta a kormány oktatáspolitikáját, szerinte az erőszakosság a szükséges reformokat is tévútra viszi. Hasonlóan vélekedett Falus Iván is az Új Pedagógiai Szemlében. A szakértő - aki a pedagógus önértékelési rendszer kidolgozója is - úgy látja, az Emmi alkalmatlan a közoktatás irányítására, a rohamtempó, a kritikus hangok kirekesztése fojtogatja az oktatásügyet. Mindeközben a kormány (vagyis a köznevelési kerekasztal) Lázár János szerint már 2018-ra teljesen új nemzeti alaptantervet dolgozna ki.