Lázár durván blöffölt a Várról

Hatalmasat tévedett Lázár János tegnap, amikor azt mondta, a budai Vár teljes rehabilitációjáról 2004-ben a Gyurcsány-kormány döntött - kormányzati reprezentációs központot akartak létrehozni, amelyhez 9 milliárdot különítettek el - és most csupán ezt hajtják végre. A kancelláriaminiszter szerint az akkori kormányfő jól döntött: "akkoriban volt esze, ma úgy látom, hogy ez elment". Csakhogy a 2004-ben májusában született kormánydöntés Medgyessy Péter nevéhez fűződött, ez alapján újították fel például a Mátyás templomot. Három évvel később, 2007 júliusában Gyurcsány már valóban kormányfőként jelentette be, hogy az uniós támogatásból megvalósuló első projektek egyike lehet a Budavári Palota felújítása, amire a költségvetésből 10 milliárdot biztosítottak volna, ám az építkezést a Fidesz megfúrta. A 444.hu szúrta ki, hogy valójában 1999-ben az első Orbán-kormány idején született meg a vár rekonstrukciójának terve, a Sándor-palotát Orbán magának akarta.

Gyurcsány Ferenc egykori álmát valósítja meg az Orbán-kormány. Legalábbis ezt állította a tegnapi Kormányinfón a kancelláriaminiszter. A Fidesz-kabinet azt a kormányhatározatot hajtja végre, amit 2004-ben Gyurcsány Ferenc hozott a budai Vár újjáépítéséről. Lázár János szerint nem biztos, hogy olyan ütemben tudják végezni a feladatot, mint ahogy a szocialista kormány szerette volna, de igyekeznek. A volt szocialista miniszterelnöknek Lázár szerint grandiózus terve volt, kormányzati reprezentációs központot hozott volna létre a Várban, amelyhez 9 milliárd forintot el is különítettek. Nekik nincsenek ilyen grandiózus terveik, de végrehajtják a kormányhatározatot, mert Gyurcsányék annak idején jól döntöttek. Ez jól mutatja, hogy Gyurcsány Ferencnek "akkoriban volt esze, ma úgy látom, hogy ez elment, reméljük, hogy nem örökre, csak átmenetileg" - fogalmazott kaján mosollyal a Miniszterelnökség vezetője, aki bízik abban, hogy a volt kormányfő kész támogatni egykori saját határozatát.

Orbán fia saját lábán jött haza

"A miniszterelnök fia a saját lábán jött haza, semmilyen állami szervnek nem volt ehhez köze, ez nyílt hazugság" – mondta Lázár a Kormányinfón miután arról kérdezték, hogy Orbán Gáspárt - az Index információi szerint - a TEK hozta haza Ugangából. A miniszter úgy kommentálta az ügyet, hogy az Index hazudik. Hozzátette, véleménye szerint vagy nagyon durva újságírói hibáról, vagy szándékos hazugságról lehet szó. A portál Lázár nyilatkozata után közzétette a cikkel kapcsolatos helyreigazítást. Mint írták, hibáztak, amikor az információt tényként kezelték, miután a TEK-nek és a miniszterelnök szóvivőjének elküldött kérdéseikben foglalt állításokra a válaszokban nem érkezett cáfolat.

Orbánnak "esze ágában sincs költözni, a Cinige utcában lakik, úgy tapasztaltam, hogy jól érzi ott magát", viszont a miniszterelnöknek egy 2011-es országgyűlési határozat értelmében el kell hagynia az Országház épületét - érvelt Lázár. A kormány - mint elhangzott - a legracionálisabb, legkézenfekvőbb megoldást keresi, régi épületek helyreállításával, művészettörténeti emlékeink felújításával. "Jól tudják, a miniszterelnök legkevésbé sem tartozik azok közé, aki urizálna, ma is a világ egyik legszebb munkahelyén dolgozik. Esze ágában sincs akár teraszokat építtetni, vagy akár palotába költözni" - dicsérte a miniszterelnököt Lázár. Azzal érvelt, "Kövér házelnök úr nem viccel, mint ahogy ezt újságíró kollégáik megtapasztalhatták az elmúlt héten. Ezért jól kell viselkednünk, a Ház szabályait be kell tartanunk, és minél hamarabb el kell innen tűnnünk" (mármint a végrehajtó hatalomnak az országgyűlés épületéből - a szerk.). Megtudhattuk, szó sincs arról, hogy Orbán erkélyt épített magának, ez ugyanis a tervező ötlete volt, és, ahogy Ybl Miklós utólag tervezett erkélyt a Sándor-palotára, úgy kerülne erkély a Karmelita kolostorra is. A Várra vonatkozó terveiket benyújtották az UNESCO-nak és minden örökségvédelmi szabályt be kívánnak tartani. Amikor az újságírók arra emlékeztették a Miniszterelnökség vezetőjét, hogy Gyurcsány egykori kormányzati központ tervét a Fidesz luxusberuházásnak nevezte, Lázár a kommunista hatalomgyakorlásról kezdett beszélni, majd azzal érvelt, hogy összekeverik a szezont a fazonnal. A vár felújítását amúgy minden építész támogatja.

Kovács Zoltán szóvivő és Lázár János a Kormányinfón FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI

Politikai felelősség nem terheli a kormányt az MNB alapítványainak kétes költései miatt, azt a kuratóriumoknak kell viselniük, a jegybank ugyanis független. Az MNB monetáris politikája nagyon jó, ezt külföldön is elismerik, segített az országot kihúzni a csődből, egymillió devizahitelest megmenteni, és három százalékos gazdasági növekedést elérni. Ezt a Népszavának válaszolta a Kormányinfón a miniszter. Arra is kíváncsiak voltunk, hajlandó-e a kabinet nyomást gyakorolni a jegybankra, hogy az alapítványok Péterfalvi Attila útmutatását követve hozzák nyilvánosságra azon magánszemélyek nevét, akik támogatást kaptak tőlük.

Alstom-ügy

"Az Alstom-ügy arról szól, hogy Budapest szocialista-liberális vezetése egy nemzetközi bűnügybe keveredett és nemzetközi bűnügybe keverte az országot. Az ügy részleteit tisztázni kell. Az eddigi információk szerint az akkori városvezetőknek kell nyilatkozniuk az ügyben játszott szerepükről". Lázár tudatta: a kormány a következő napokban nyilvánosságra hoz minden, az Alstom-pénzekkel kapcsolatos információt. A külföldi nyomozásra utalva jelezte, hogy az Alstom korrupció által jutott megrendelésekhez, és ebben mind a volt MSZP-kormánynak, mind Demszky Gábor volt főpolgármesternek kell, hogy legyen mondanivalója. Medgyessy Péter a Népszavának elmondta: áll a vizsgálat elé, annál is inkább, mert számára kifejezetten megnyugtató lenne, ha parlamenti bizottság elé kerülne az ügy, ekkor ugyanis kiderülne az igazság. Hogy nincs ügy, nincs vesztegetés. Egy teljesen szabályos ügyletről van csupán szó.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke állásfoglalását a Magyar Narancs kérdésére bocsátotta ki. Lázár dicsérte Péterfalvi állásfoglalásait, amelyek sorra kiállják az Alkotmánybíróság próbáját, de megismételte, nyomást gyakorolni nem tud és nem is akar a kormány, ugyanis "betonfal van a kormány és az MNB közé húzva". Arra figyelmeztetett, ha a Fideszt, vagy Orbán Viktort akarják támadni, akkor azt ne a jegybankon keresztül tegyék, mert aki a jegybankot támadja, az a forintot veszélyezteti. A Fidesznek nem kellemes ez az ügy, ám ami most történik, azért sem Orbánék kompetenciája, mert a jegybank alapítványait a bíróság jegyezte be, a célok is törvényesek, a bíróságot kell kérdezni, miért hagyta ezt az egészet. Kiderült, Lázár nem tudott korábban az MNB-s költésekről, igaz, ismeri azt az EKB-s jelentést, amelyben aggályosnak minősítették az MNB közpénzköltési gyakorlatát. Arra a kérdésre, hogy elfogadható-e a "jegybank köré kiépült rokoni-baráti cégháló", Lázár azt válaszolta: az MNB elszámoltatása nem a kormány feladata, az pedig, hogy "nekem mi tetszik, vagy mi nem tetszik, az már ízlés dolga volna".

"Személyes véleményem szerint minden otthonnak, így a parlamentnek is van működési szabálya, amit a mindenkori házelnök határoz meg. Én mindig igyekszem válaszolni, ha kérdeznek, viszont nem én határozom meg, hogy az Országházban erre hol kerülhet sor". Erről lapunk kérdésére beszélt a kancelláriaminiszter. a Népszava arra volt kíváncsi, személyes véleménye szerint van-e olyan, hogy választott képviselőt, a közpénzből működő parlamentben alkalmatlan helyen és időben kérdeznek közügyekről? "Ha valaki Londonban bemegy a Parlamentbe, ott is vannak játékszabályok, amiket be kell tartani. Egy jó parlamenti tudósítónak együttműködésre is kell törekednie. Én jobban szeretem, ha elmondhatom a véleményem, mint ha mások mondják el, mit gondolok" - fogalmazott. Kövér döntését azért nem akarta kommentálni, mert még a végén őt is kitiltják. A hét elején a házelnök hat újságírót tiltott ki az Országházból, mert azok a házelnök szerint rossz helyen kérdezték az MNB alapítványok költéseiről őt és a miniszterelnököt. A TASZ úgy gondolja, Kövér nem húzhatja meg a sajtószabadság határait, ezért a kitiltottaknak ingyenes jogsegélyt kínálva az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

Oligarchacsalád

Matolcsy György először szólalt meg, amióta az alapítványok költései nyilvánosak lettek, azonban az ügyről nem beszélt. A jegybankelnök az "Iránytű a pénzügyekhez" című tankönyv bemutatóján vett részt, ahol azt mondta, "a pénzügyi kultúra fejlesztése a gazdaságban versenyképességi tényező, ehhez a jegybank saját eszközeivel a jövőben is hozzájárul". Az eseményről csak az MTI írt helyszíni beszámolót, más szerkesztőségek nem tudtak róla. A tankönyvet az MNB alá tartozó Pénziránytű Alapítvány adta ki, ám még ők sem említették, hogy Matolcsy részt vesz a rendezvényen.Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője azt követelte, hogy azonnal töltsék vissza a Matolcsy-alapítványokban eddig rejtegetett több mint 260 milliárd forint maradékát a központi költségvetésbe, és utalják át gyorssegélyként az ezer sebből vérző egészségügyi, oktatási és szociális ellátórendszerbe. Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke arra szólította fel az alapítványokat, azonnal adják ki a támogatott magánszemélyek listáját. A Párbeszéd Magyarországért (PM) hanyag kezelés és gazdasági csalás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz, mert sajtóhírek szerint az MNB alapítványai pénzt adtak Matolcsy György unokatestvére cégeinek. - Sz.P.

Nem egészen úgy, nem egészen az történt

Nem kívánt reagálni lapunknak Lázár "elment az esze" kijelentésére a volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc szerint ugyanis az egykori budavári rekonstrukciós program összehasonlíthatatlan a mostanival. A volt kormányfő emlékeztetett: annak célja egyáltalán nem kormányzati negyed létrehozása volt.

Lázár durva pontatlansággal beszélt: a budavári rekonstrukció kapcsán említett kormánydöntés valójában 2004 májusában született és az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter nevéhez fűződött, nem pedig Gyurcsányéhoz. Akkor tervpályázatot is kiírtak a kulturális közösségi térként való megújulásra, ám az azt elnyerő Kis Péter építész terveit a következő években többször átdolgozták, s nem láttak neki a munkálatoknak. Három évvel Medgyessyék döntése után, 2007 júliusában a Várban tartott sajtótájékoztatón jelentette be Gyurcsány már miniszterelnökként, hogy az uniós támogatásból megvalósuló első projektek egyike lehet a Budavári Palota felújítása, mert továbbviszik a Medgyessy-féle határozatot. A palota "műemléki épületeinek, területeinek felújítása, megtöltése újszerű kulturális tartalommal azt a célt szolgálja, hogy az értékes szellemi és történelmi örökséget Magyarország és Budapest egyik elsődleges ilyen jellegű turisztikai célpontjává fejlessze" - fogalmazott akkor Gyurcsány, összesen 22-23 milliárd forintos összköltséget jelölve meg, amelyből 10 milliárdot biztosítottak volna költségvetési - 85 százalékban uniós és 15 százalékban hazai - forrásból, a többit a magántőke bevonásával képzelték el. Magyarán: Lázár egy tízmilliárdos beruházással vetette össze a mai, több százmilliárdos elképzeléseiket, ráadásul úgy, hogy a korábbiakat épp a Fidesz fúrta meg. A Budavári Honvéd Főparancsnokság épületére ugyanis még 2008 november 10-én változtatási tilalmat rendelt el a fideszes vezetésű I. kerületi önkormányzat, márpedig a Dísz téri romépület felújítása és akkor még kulturális látogatóközponttá tétele - ma ez kormányzati hasznosítási céllal valósulhat meg - a Gyurcsány által bejelentettek alapját képezték, sőt, az idevágó tízmilliárdos költségekből hetet épp erre szántak.

Azt pedig már a 444.hu szúrta ki, hogy még csak nem is a Medgyessy-féle 2004-es határozaton, vagy Gyurcsány mindössze tízmilliárdos elképzelésén alapszik a grandiózus terv, hanem az első Orbán-kormány egy 1999-es kormányhatározatán. A felújított, ma az államfő által használt Sándor-palota épületét ugyanis Orbán magának akarta. A felújított palota átadásnak eredeti időpontja 2002. március 15-e lett volna, ám megcsúszott a felújítás, és mire elkészült, elveszítették a választásokat. Azért tartottak még egy utolsó kormányülést a Sándor-palotában. Az 1999-es tervekben a Karmelita-kolostorba csak a kiszolgáló hivatalok költöztek volna be, ma ez már Orbán célépülete. A költözési és várrekonstrukciós elképzelés pedig nemcsak a korábbi várfelújítási tervekkel nem mérhető össze, de a Gyurcsány-kormány kormányzati negyedének elképzeléseivel sem. Nemcsak azért, mert mint megírtuk, ma a Fidesz már nemcsak a budai Várat alakítaná át több százmilliárd forintos összköltséggel, hanem e projekthez számos intézmény is költözésre kényszerült, így a Liget Projektbe olvasztott múzeumi negyed egynéhány terve is idevág. Márpedig a kormány Liget-beruházásának összköltsége önmagában 200 milliárd forint körül lesz, miközben a kabinet néhány hete döntött az úgynevezett Nyugati Liget projekt 215 milliárd forintba kerülő megvalósításáról is - épp Lázár kezdeményezésére. Ez utóbbi lett volna a Gyurcsány-kormány idején a kormányzati negyed, amelynek összköltsége az akkori tervek szerint 142,5 milliárdra rúgott volna.

Ezzel szemben a "budavári kormányzati negyed", amelyről a harmadik Orbán-kormány döntött, sokkal grandiózusabb és összetettebb, összességében pedig több mint 600 milliárd adóforintot is felemésztő csomag. Elsődleges célja persze a Vár bevétele, ahol leginkább Orbán Viktor és a Miniszterelnökség kíván helyet foglalni. A "költözés" és a felújítások összköltsége önmagában is biztosan 200 milliárd forint felett lesz, a beruházás felelőse L. Simon László, hozzá köthető az a szállóigévé vált kijelentés is: "sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni".

Hogy kinek az öröméről van azonban szó leginkább, jól szemlélteti, hogy a napokban egy építészfórumon figyeltek fel a kormányfő új székhelyéül választott Karmelita kolostor Dunára néző frontján folyó munkálatokra. Az épületnek ezen a részén, az első emeleten kap ugyanis majd helyet a tervek szerint a miniszterelnök grandiózus dolgozószobája. A Karmelita kolostor a világörökség része a Duna-parttal együtt, vagyis a változtatásokat egyeztetni kell az ENSZ szakosított szervezetével, az UNESCO-val, ám a kormány csak állagmegóvásra kért engedélyt.

Nem ez azonban az első eset, hogy a szabályok sem érdekelték a nagyra vágyó miniszterelnököt. A költözésről szóló 2014-es bejelentés szerint Orbánnak 2016. március 15-ig kellett volna elfoglalnia az új hivatalát, de szinte biztos, hogy ő és stábja idén már egyáltalán nem költözik be a kolostorba. Ugyanakkor nemrég 1 milliárd forintot különített el a kormány az ott elhelyezendő műtárgyak beszerzésére, az épület átalakítására - egyes források szerint - már eddig is legalább 20 milliárd forintot költöttek, Orbán örömének első áldozata például a Nemzeti Táncszínház volt (300 millió forintért már 2014 nyarán kipaterolták az intézményt – a szerk.), melynek egykori épülete nem is lesz elegendő a miniszterelnöki stáb számára, ezért a vele szemben lévő Püspökkert helyén felépítendő épületszárnyba is a hivatal költözik.

Lázár mindössze egyetlen ponton mondott igazat: a mostani tervek abban hasonlítanak Gyurcsány egykori elképzeléseihez, hogy Orbán vágyának beteljesüléséhez a Karmelitával szemben található Főőrségi laktanya és a lovarda felújítása is a terv része. De ennél a Fidesz-kabinet sokkal tovább ment: L. Simon László kormánybiztos tavaly jelentette be a teljes várrekonstrukciós program, a Nemzeti Hauszmann Terv indítását, majd hamar az is kiderült, hogy a Miniszterelnökséggel együtt 2017-ig legalább két minisztérium (a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium) is beköltözik a Várnegyedbe. A hatalmas - egyenként is több ezer fős apparátussal dolgozó - tárcák áthurcolásához pedig hely kell: épp ezért a Szentháromság térről kiköltöző intézmények új helyének átalakítása több milliárdba kerül; csak ennek az előkészületeire 1,5 milliárdot irányzott elő a kormány. A lovarda felújítása 2 milliárdba, a főőrségi épületé és a Stöckl-lépcsőé körülbelül 3,5 milliárdba fáj, természetesen az adófizetőknek. Továbbá a Püspökkert helyére tervezett épület költsége mintegy 1,4 milliárd forint, a Táncsics-börtön felújítása első körben 400 millió, a Budapesti Történeti Múzeum kiköltöztetése pedig a Széchenyi teremből (és beköltöztetése a Kiscelli Múzeumba) 317 millió forint. Az NGM és a BM átköltöztetésének, a két épület felújításának és az új akadémiai kutatóközpont építésének költsége jelenleg nem ismert, ráadásul a kormánynak újabb épületeket kellene megvásárolnia - és nyilván átalakítania - a Várnegyedben ahhoz, hogy minden minisztériumi dolgozó helyet kapjon.