Lázár demokráciából oktatta Brüsszelt

Nem hihetünk a brüsszeli bürokráciának, mert ha akarja, a miniszterelnökök vétója ellenére is szabályt alkotó a kötelező betelepítési kvótáról. Ezért van szükség népszavazásra, amivel a magyarok nyomást gyakorolhatnak az Unióra. A kormánynak "érvényes és eredményes referendumra van szüksége", ez nem kommunikációs kérdés - válaszolta a csütörtöki Kormányinfón lapunknak Lázár János kancelláriaminiszter.

Aki ismeri az uniós bürokrácia működését az tudja, hogy a miniszterelnökök döntését megkerülve is születnek a polgárok számára hátrányos döntések. Orbán Viktor vétója nem helyettesíti a népakaratot, a magyarok összefogásának súlya van. Erről a Kormányinfón a kancelláriaminiszter beszélt a Népszava kérdésére. Lapunk arra volt kíváncsi, a kormány és a Fidesz miért akarja elhitetni az emberekkel, hogy kvótaügyben nem a miniszterelnök vétója, hanem a népszavazás állíthatja meg Brüsszelt. Lázár János szerint politikai támogatottságra van szüksége a kabinetnek ahhoz, hogy a betelepítést megakadályozza. Az egyszeri kötelező áttelepítésről is úgy hoztak többségi döntést még tavaly szeptemberben a belügyminiszterek, hogy a tervet korábban az állam- és kormányfők elutasították.

Ezért kellene Magyarországnak 1294 menekültet ideiglenesen fogadnia, amit Szlovákiával közösen megtámadtunk az Európai Bíróságon - érvelt a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az Európai Bizottság legújabb javaslatát is képes lesz a V4-ek tiltakozása ellenére "áttolni", ha a magyar nép nem tiltakozik az ellen. Nagy a nyomás, ezért kell a kormánynak a választókhoz fordulnia. Arra a kérdésünkre, hogyan akarják majd Orbánék az emberek akaratára hivatkozva megvétózni a bizottság szerdán ismertetett javaslatát, ha érvénytelen lesz a referendum, mert legalább négymillióan nem járulnak az urnához a miniszter közölte, "a kormánynak érvényes és eredményes népszavazásra van szüksége". Ez nem kommunikációs kérdés - tette hozzá.

Lázár antidemokratikusnak és embertelennek nevezte a bizottság új migrációs javaslatcsomagját, mert el akarja vonni a tagállamok önrendelkezési jogát. Az EU akarja megmondani, kik éljenek a tagországokban. Szélsőséges esetben akár Magyarország demográfiai viszonyait érdemben befolyásoló betelepítés is történhet. A kancelláriaminiszter szerint arról van szó, hogy akik "meghívták" a bevándorlókat, miután "válogattak" közülük, most a "maradékot" szétosztanák. Embertelen is a terv, mert nem veszi figyelembe a bevándorlók szándékait, akik természetesen nem Közép-Európába akarnak jönni, hanem Németországban akarnak maradni.

Óriási nyomás alatt vannak a V4 országai Nyugat-Európa felől, amely "hadjáratot folytat Lengyelországgal, Magyarországgal, Csehországgal, Szlovákiával szemben." A miniszter zsarolásnak tekinti a kvótához kötött büntetést. "A mi jövedelmi, anyagi viszonyaink távol állnak a nyugati színvonaltól, de olyan összeget határoznak meg, amely lehetetlen helyzetbe hozza Lengyelországot, Magyarországot is." A 250 ezer eurós fejenkénti büntetés a kvóta teljes elutasítása esetén több mint 100 milliárd forintot tenne ki, ami "kétszer annyi, amennyit az áfacsökkentéssel az emberek zsebében hagy a kormány 2017-ben" - panaszolta be az újságíróknak a brüsszeli bizottságot a kancelláriaminiszter. Azt is mondta, hogy a testület szolidaritás helyett diktátumot kényszerít Közép-Európára, a javaslat azonban Lázár szerint átgondolatlan, hiszen nem világos, mit kellene tenni azokkal, akiket mégis átvenne Magyarország. Ezek a migránsok várhatóan visszafordulnának, hiszen csak közmunkát tudnának nekik adni. Csupán akkor maradnának, ha Brüsszel egységes ellátás biztosítására kötelezné a tagországokat, ami viszont azt jelentené, hogy az itt lévő bevándorló több juttatást kapna, mint a hazai adófizető. "Ez elfogadhatatlan és súlyos feszültségeket okozna."

"Európa legsötétebb évtizedeit idézi, hogy származás szerint megmondják, ki mennyit ér" - háborgott a miniszter, aki meg fogja kérdezni az uniós bürokratákat, minek alapján "árazták be" a migránsokat, akik után az automatikus elosztást megtagadó országoknak fejenként 250 ezer euró "szolidaritási hozzájárulást" kellene fizetniük. A kormány egyedül nem képes megállítani Brüsszelt, ehhez minden magyar összefogására szükség van. Ezért a kormány fontosnak tartja, hogy az Országgyűlés mielőbb határozzon a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás elrendeléséről. "A népakaratot Brüsszelből nem lehet lenyomni".

Még nem döntött a kormány a cafeteria jövőjéről. A kabinetnek június 15-ig kell az Európai Bizottságot tájékoztatnia, hogyan tesznek eleget az uniós bíróság döntésének amely kimondta, a SZÉP-kártya rendszer és az Erzsébet étkezési utalvány nem egyeztethető össze a közösségi joggal - válaszolta a Népszavának a kancelláriaminiszter. Hozzátette, cél a rendszer fenntartása.

Készülhetünk az OEP temetésére

Megszületett szerdán a döntés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) átszervezéséről - jelentette be Lázár János a Kormányinfón. A többi háttérintézmény sorsáról vagy a budapesti kórházi fejlesztésről azonban továbbra sem tudni biztosat, bár a kancelláriaminiszter megemlítette, hogy a Fidesz elnöksége is foglalkozott a héten a közoktatás mellett az egészségügyi tervekkel is. Az OEP jövőjéről annyit árult el, megbíznak egy magas beosztású szakértőt, hogy segítsen szétválasztani a intézmény feladatait a Magyar Államkincstár (MÁK) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) között.

Nem került szóba az a néhány hete megismert terv, hogy az idén első lépésben az egészségbiztosító természetbeni kifizetései a Nyugdíjbiztosítóba olvadnának be, majd jövőre már közösen mennének be a Kincstár rendszerébe. Lázár annyit jegyzett meg, hogy a feladatok nagy része a MÁK-hoz kerül, a többi pedig egy vagy két lépésben a minisztériumhoz. A döntéshez annak ellenére ragaszkodnak a háttérintézmények átszervezését eldöntő Miniszterelnökségen, hogy az OEP megszüntetése ellen nemcsak az egészségügy valamennyi meghatározó szakmai szervezete tiltakozott, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) több vezetője is aggályait fogalmazta meg. Lázár szerint kompromisszum csak abban lehet, hogy milyen ütemben történjen az átszervezés.

A Magyar Kórházszövetség csütörtökön már a második közleményben hívta fel a figyelmet a biztosító megszüntetésének veszélyeire, de az első figyelmeztetést most az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, valamint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet felszámolásának káros hatásával is kiegészítették, vélhetően, mert szakmai körökben terjed ezeknek az intézményeknek a biztosra vehető felszámolása is. Néhány napja az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete arra figyelmeztette a kormányt, a több tízezer szerződést kezelő OEP önállóságának megszüntetése olyan napi szintű fennakadásokat hoz majd, amelyek súlyosan veszélyeztetik a biztonságos betegellátást. Most már biztos, hogy ez érdekli a legkevésbé a kormányt. - G.E.