Németország;Angela Merkel;CDU;

2016-05-06 07:31:00

Irányváltást akar a német kancellár

Merre tovább, kereszténydemokraták? Erre próbál meg választ találni Angela Merkel. A német euroszkeptikus Alternatíva (AfD) múlt hétvégi kongresszusa után úgy érzik a CDU-nál, valamilyen választ kell találni, mert ez így nem mehet tovább. A bevándorlásellenes párt a fennálló rendszerrel szembeni tömörülésként határozta meg magát, amely az iszlámot tekinti ellenfelének. A kereszténydemokraták úgy vélik, visszaüthet a jobboldali radikálisok túlzott bírálata.

Mivel a német parlamenti pártok egyike sem tekinthető bevándorlásellenesnek, ezért az AfD egy vákuumot próbál betölteni. Az emberek félelmeire épít, s ezzel a stratégiával különösen a fiatalok körében tesz szert népszerűségre. Sok internetes hozzászólásban olvasható, hogy keményebb stratégiára lenne szükség a bevándorlókkal szemben, ám Angela Merkel nem kíván letérni az általa kijelölt útról Hogy ezt siker koronázza-e vagy sem, egyelőre nem lehet tudni. A kancellár kezdettől fogva a befogadásra, illetve a közös európai megoldásra épített. Eleinte Ausztria is mellé állt, később azonban Bécs a bevándorlás lassításáért hozott intézkedéseket, s feszültté vált a német és az osztrák kormány viszonya.

Aligha javítja ezt a viszonyt Joachim Herrmann bajor belügyminiszter azon a napokban elhangzott felvetése, amely szerint visszaállíthatják a határellenőrzést a kisebb osztrák határátkelőknél is. „Egyrészt a menekültekről, másrészt az iszlám terrorizmus által okozott veszélyről van szó” – indokolta kijelentését a bajor tárcavezető. Mint mondta, a német szövetségi rendőrség ellenőrzése az elmúlt hónapokban szinte kizárólag a menekültekre, illetve három-négy nagyobb határátkelőre terjedt ki, ám „illegális határátlépések a kis határátkelőknél is történnek”. Az iszlám terrorizmus miatt „inkább több ellenőrzésre van szükség, mint kevesebbre” – jelentette ki.

Mindenesetre az adatok a kancellár politikájának helyességét igazolják, mivel a menekültek száma folyamatosan, s jelentősen csökken. A német határőrizetet végző szövetségi rendőrség legutóbbi adatai szerint áprilisban 5485 menedékkérő érkezését regisztrálták. Márciusban 5500, februárban 38 570, januárban 64 700 menedékkérő lépett be az országba a hatóság kimutatása szerint. A csökkenés tehát egyértelmű.

Seehofer a kisebbik rossz

A CDU irányváltását a CSU belső hatalmi harcai is indokolhatják. Bár Horst Seehofer, a kereszténydemokrata testvértpárt, a CSU elnöke a kormány belső ellenzékeként lép fel, aki szigorúbb bevándorlásellenes intézkedéseket követel, a bajor miniszterelnök sem akarja megbuktatni a nagykoalíciót, ez nem is állhat érdekében, hiszen amennyiben a CDU-CSU történetének legrosszabb eredményét érné el egy esetleges előrehozott választáson, az nyilvánvalóan a keresztényszocialistákat is érzékenyen érintené.

A CSU országosan amúgy sem jelentős tényező. Hiába tekintik Seehofert egyfajta példaképnek azok a kereszténydemokrata politikusok, akik a bevándorlókkal szembeni keményebb fellépést sürgetnek a CDU-n belül, az irányvonalról Angela Merkel dönt. A CSU elnökének valójában nem is az az elsődleges célja, hogy az országos politikát befolyásolja, jelenleg sokkal inkább az, hogy stabilizálja pozícióját saját tömörülésén belül, s megakadályozza pártbéli riválisa, Markus Söder felemelkedését. Kemény hatalmi harc dúl ugyanis a CSU-ban. Seehofer „radikalizmusának” fő oka, hogy a bajor kormányban a pénzügyminiszteri posztot betöltő Söder nála is populistább jelszavakat hangoztat, így a CSU elnök próbálja behozni ezt a „lemaradását”. Emlékezetes volt Södernek azon mondata, amely így kezdődött: „Nem minden menekült terrorista, de…” A bajor pénzügyi tárcavezető néhány napja azon dohogott, hogy „egy német nyugdíjas kevesebbet kap, mint amennyit egy fiatal menekültre kell költenie az államnak. Ezzel nem is annyira burkoltan azt üzente: a külföldiek elveszik a pénzt a nyugdíjasoktól.

Söder kijelentései mögött az a szándék húzódik meg, hogy így próbálja magához édesgetni azokat a bajor választókat, akik elpártoltak a CSU-tól, s most inkább az AfD-re szavaznának. Seehofer egyébként jellemileg tartja alkalmatlannak a CSU, illetve a bajor kormány vezetésére Södert.

Merkel mindig kiáll Seehofer mellett, kettejük viszonyát az sem befolyásolta különösebben negatívan, hogy a CSU pártja tavalyi kongresszusán Seehofer nyíltan ellentmondott a kancellárnak annak füle hallatára, amit a német média egy része Merkel megalázásának tartott. A kancellár azonban tisztában van azzal, hogy Seehofer utóda csak rosszabb lenne a jelenlegi pártelnök-miniszterelnöknél. Úgy is fogalmazhatnánk, Merkel rémálma válna valóra akkor, ha Söder mindkét tisztséget átvenné. A pénzügyminiszternek bőven van még ideje, hiszen mindössze 49 éves. Először a bajor kormányfői széket veszi célba, pártelnök pedig akkor lehet, ha e tisztségében nem követ el nagyobb hibákat. Bár szinte mindegyik felmérés szerint a CSU abszolút többséget szerezne, amennyiben most rendeznének tartományi választásokat Bajorországban, mégis nehéz kampányra számíthat a párt, mert könnyen lehet, hogy már nem Seehofer lesz a listavezető. A jelenlegi pártelnök ugyanis hírek szerint Berlinbe tenné át a székhelyét, ami szintén meglehetősen rossz hír lenne a kancellár számára.

Új stratégia a CDU-nál

Az azért látszik, hogy Merkelre komoly belső nyomás nehezedik, s egy sor kihívással kell megküzdenie. A menekültválság csak egy gond a sok közül, komoly belső nehézségeket is le kell küzdenie. Közben a közvéleménykutatásokat sem hagyhatja figyelmen kívül, bár ezek sem adnak választ mindenre. A média hajlamos felkapni egy-egy kutatási eredményt, például ha az Alternatíva rekordot dönt egy-egy irodánál. Az azonban kisebb visszhangot kap, ha ugyanezen párt esetében egy másik iroda teljesen más eredményeket mér. Tény, hogy a trend aggasztó, hiszen a felmérések egyértelműsítik, hogy az AfD a harmadik legjelentősebb párttá nőtte ki magát a CDU-CSU és az SPD mögött, de azért az egyes felmérések között jelentősek az eltérések. Az Emnidnél az Alternatíva felfelé ívelő ágban van, s 13 százalék szavazna rá, ezzel megelőzte az eddigi harmadik helyezett Zöldeket. A CDU-ra 33, az SPD-re pedig 22 százalék voksolna. A Forsa viszont egészen mást hozott ki. Az ügynökségnél 34 százalékot kapna a CDU-CSU, 21 százalékot a szociáldemokraták, s csak kilencet az AfD, amely az ügynökség szerint leszállóágban van, s a Zöldek is megelőznék. Megint mást hozott ki az INSA. Az intézetnél 32 százalékot kapnának az uniópártok, 20-at az SPD, és 14-et az AfD.

Míg tehát a Forsánál 12 százalék a különbség a szociáldemokraták és a radikálisok között, az INSA-nál mindössze hat százalék. Természetesen senki sem mondhatja meg, melyikük áll közelebb a valósághoz, az azonban tény, hogy a március közepén megrendezett részleges német tartományi választáson inkább alulmérték az AfD-t. Sokan nem szívesen árulják el a közvéleménykutatást végzőknek, hogy valójában a radikálisok gondolatvilága áll a legközelebb az övékhez. Amíg nem kerül nyugvópontra a menekültválság, s erre azért belátható időn belül nem is igen lehet számítani, addig az AfD-nek komoly aduász van a kezében. Ezzel pedig óhatatlanul jobbra tolódhat a közgondolkodás. Erre utal a Bild napilapnak az az értesülése is, amely szerint a CDU-CSU újra kívánja definiálni magát az Alternatívával szemben, s az uniópártok e tekintetben némiképp változtatnak eddigi stratégiájukon. Merkel állítólag azt mondta pártja elnökségi ülésén, hogy jobbra kell tolódni, el kell mozdulni a jelenlegi centrumból, s jobban meg kell szólítani a jobboldali szavazókat. A kancellár azt is közölte, nem szükséges az Alternatíva állandó bírálata, ez ugyanis meglátása szerint visszaüthet.

Merkelt több ízben bírálták amiatt, hogy komoly engedményeket tett a koalíciós partner szociáldemokratáknak, s maga a CDU is szociáldemokrata programot hajt végre. Bírálták amiatt is, mert elfogadta az SPD minimálbérre, illetve a női kvótára vonatkozó javaslatát. A konzervatív szárny az atomenergiával való szakítással, valamint a kötelező katonai szolgálat megszüntetésével sem ért egyet.

Julia Klöckner, a CDU rajnavidék-pfalzi elnöke szintén annak a véleményének adott hangot: nem kell „mártírt csinálni” a jobboldali radikálisokból. „Nem követhetjük el azt a hibát, hogy teljesen figyelmen kívül hagyjuk az Alternatívát, illetve folyamatosan szidjuk a pártot. Nyíltan állást kell foglalnunk a kényes témákról, és vitát kell kezdeményeznünk ezekről, hogy érvekkel győzzük meg az Alternatíva választóit” – fejtette ki a Rheinische Post című lapban. Leszögezte azonban, hogy a jobboldali radikális párt nem jöhet szóba koalíciós partnerként.

Nincs egységes álláspont

Annyi bizonyos, hogy a CDU-ban nincs egység az Alternatíva megítélésével kapcsolatban. Míg akadnak, akik megengedőbb álláspontra helyezkednének a párttal kapcsolatban, olyan véleményeket is hallani, amelyek szerint a látszatát is el kell kerülni annak, hogy a kereszténydemokraták osztják a radikálisok bárminemű véleményét. Peter Tauber, a CDU főtitkára például egyértelműen autoriter politikai erőnek tartja az AfD-t. Bár a párt konzervatívként, hazafiasként határozta meg magát, mindaz ami elhangzott, azt igazolja, „se nem konzervatív, se nem hazafias, de nem is szabadelvű, hanem reakciós és önkényeskedő” – emelte ki Tauber. Hozzátette, kirekesztő a párt magatartása, mert programja a félelemkeltésre és az előítéletekre épít. „A mi álláspontunk szerint az Alternatíva egy Németország-ellenes párt, mert lábbal tiporja azokat az értékeket, amelyek naggyá, erőssé, sikeressé tették országunkat” – hangsúlyozta a CDU főtitkára.

Armin Laschet, a CDU alelnöke szintén keményen beszélt az Alternatíváról, amely megfogalmazása szerint „egy másik Németországot akar”. Riasztónak nevezte az Alternatíva zárónyilatkozatában foglaltakat. Mint mondta, ez „támadás minden egyház ellen”. Szerinte a párt le akar számolni a keresztény vallásoktatással, illetve kirekeszti a társadalomból az egyházat. Ezzel „megosztóvá válik”.

Nem tesz panaszt a CSU

Bajorország egyelőre nem panaszolja be az alkotmánybíróságnál a szövetségi kormányt a menekültpolitikája miatt – jelentette ki a napokban a bajor igazságügyi miniszter egy lapinterjúban. Winfried Bausback a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapnak azt mondta, hogy "legalábbis jelenleg" nincs szükség az alkotmánybírósági eljárás megindítására, mert a menekültek száma csökken, "enyhül a nyomás", így nem tartható az az érvelés, amelyre az eljárást felépítették volna, jelesül hogy a Németországot a bajor-osztrák határon elérő menekülthullám "veszélyezteti Bajorország tartomány cselekvőképességét és önálló államiságát". A bajor kormány január végén hivatalos levélben fordulatot követelt a szövetségi kormánytól a menekültpolitikában, és alkotmánybírósági eljárást helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem teljesíti a követelést.

Angela Merkel kancellár csak a múlt héten válaszolt a levélre, jelezte, hogy másként képzeli el a menekültválság kezelését, mint a bajor kormány. Winfried Bausback erről az MTI közlése szerint a FAZ-nak elmondta, hogy a kancellár ugyan "valóban nem fogadta el érveinket", de "mégis reagált, és a lényeget tekintve elkezdte követni a mi irányvonalunkat". Horst Seehofer tartományi miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke az interjúra reagálva hétfőn Münchenben a párt elnökségi ülése után tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy még nem mondták ki az utolsó szót, a tartományi kormány legkorábban a május 10-i ülésén dönthet az alkotmánybírósági eljárásról.