Leállt az élet Görögországban

Vasárnap szavaz a görög parlament a nemzetközi hitelezők által sürgetett reformtörvényekről. A lakossági tiltakozás viszont már pénteken megkezdődött és előreláthatóan legkevesebb három napig tart.

Az általános sztrájkot az állami és a magánszektor dolgozóit képviselő két legnagyobb szakszervezeti tömörülés, az ADEDY és GSEE hirdette meg. Az érdekvédelmi szervezeteknek közel 2 millió tagja, felhívásukhoz azonban sokkal többen csatlakoztak. Az általános sztrájkba lépők mindenekelőtt a nyugdíjcsökkentés és a nyugdíjkorhatár emelése, valamint a tb-járulékok növelése ellen tiltakoznak.

Tegnaptól leállt az élet Görögországban. Felfüggesztették a munkát az állami és önkormányzati hivatalok dolgozói, az egészségügyi dolgozók csak sürgősségi eseteket látnak el, bezártak a patikák, a boltok többsége, leállt a tömegközlekedés, a taxisok is sztrájkba léptek és a kompjáratokra sem lehet négy napig számítani. A sztrájk alatt nem nyitnak ki a benzinkutak sem. Több magánvállalkozás, köztük médiaorgánumok is csatlakoztak a tiltakozáshoz.

A görögök szerint a vasárnap szavazásra kerülő reformcsomag "az utolsó szög a dolgozók és a nyugdíjasok koporsójában", akik már épp elég áldozatot hoztak a pénzügyi válság kezdete óta. A nemzetközi hitelezők nélkül azonban Görögországnak csődöt kellene jelentenie.

Szerző

Drágul a temetés?

Publikálás dátuma
2016.05.07. 07:08
Lehetővé tennék a szolgáltatóknak, hogy gondoskodjanak a temetésre való előkészítésről FOTÓ: NÉPSZAVA
Újra elhalasztják a szociális temetés bevezetését, az eredetileg 2014. januárjától tervezett, a hozzátartozók "közreműködése" esetén ingyenes rendszert 2019 januárjára tolták el. A törvényben a szolgáltatóknak is lehetővé tennék, hogy gondoskodjanak az elhunyt temetésre való előkészítéséről, amiért pénzt is kérhetnek.

Csak 2019-ben vezetné be a kormány a szociális temetést 2017 helyett, a döntés Magyarország 2017-es központi költségvetésének megalapozásáról szóló, 37 törvényt érintő salátatörvényjavaslatban szerepel, a halasztást nem indokolták meg. A Világgazdaság pénteki számában arról írt, a törvényben a kormány lehetővé tenné, hogy a temetkezési szolgáltató is lebonyolíthassa a halotti ügyintézést, és eljárjon az egészségügyi intézményeknél, az állami és önkormányzati szerveknél, ám ezért díjat nem számolhatnak fel. Azt azonban lehetővé tennék a szolgáltatóknak, hogy gondoskodjanak az elhunyt temetésre való előkészítéséről, ezért akár pénzt is kérhetnek. Azt viszont meghatároznák, milyen szolgáltatásért és mennyit kérhetnek a szolgáltatók - vagyis a temetkezés egy része hatósági áras lehet.

A parlament 2013 szeptemberében fogadta el a temetkezésről szóló törvény azon módosítását, mely bevezette a szociális temetést. Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését akkor 233 igen szavazattal, 71 ellenében, két tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. A törvény értelmében a hozzátartozót nem terhelik költségek, az állam ingyenesen biztosít sírhelyet és koporsót vagy urnát, gondoskodik a holttest hűtéséről, szállításáról. Csakhogy ennél a temetkezési formánál a hozzátartozónak vállalnia kell, hogy ő, vagy akit felkért, közreműködik az elhunyt temetésre való előkészítésében (mosdatásában, felöltöztetésében), a sír kiásásában és visszahantolásában, a koporsó vagy az urna szállításában a temetőn belül, továbbá a sírba helyezésben vagy az urnaelhelyezésben. A törvény eredetileg 2014. január elsejével lépett volna életbe, azóta halasztgatják.

Az ötletet nagy tiltakozás követte, sokak szerint az kegyeletsértő, és sérti az emberi méltóságot. Korábban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is úgy nyilatkozott a szociális temetéssel kapcsolatban, hogy az egy megalázó és embertelen eljárás. A temetkezési szakma is többször jelezte, felelőtlenség lenne képzetlen emberekre bízni a temetést, a két méter mély gödrök kiásása ugyanis kifejezetten hozzáértést követelő, veszélyes munka. Az újabb halasztás akár azt is jelentheti, hogy a kormány valójában már be sem vezetné a számukra egyre kínosabbá váló elképzelést.

Szerző

Drágul a temetés?

Publikálás dátuma
2016.05.07. 07:08
Lehetővé tennék a szolgáltatóknak, hogy gondoskodjanak a temetésre való előkészítésről FOTÓ: NÉPSZAVA
Újra elhalasztják a szociális temetés bevezetését, az eredetileg 2014. januárjától tervezett, a hozzátartozók "közreműködése" esetén ingyenes rendszert 2019 januárjára tolták el. A törvényben a szolgáltatóknak is lehetővé tennék, hogy gondoskodjanak az elhunyt temetésre való előkészítéséről, amiért pénzt is kérhetnek.

Csak 2019-ben vezetné be a kormány a szociális temetést 2017 helyett, a döntés Magyarország 2017-es központi költségvetésének megalapozásáról szóló, 37 törvényt érintő salátatörvényjavaslatban szerepel, a halasztást nem indokolták meg. A Világgazdaság pénteki számában arról írt, a törvényben a kormány lehetővé tenné, hogy a temetkezési szolgáltató is lebonyolíthassa a halotti ügyintézést, és eljárjon az egészségügyi intézményeknél, az állami és önkormányzati szerveknél, ám ezért díjat nem számolhatnak fel. Azt azonban lehetővé tennék a szolgáltatóknak, hogy gondoskodjanak az elhunyt temetésre való előkészítéséről, ezért akár pénzt is kérhetnek. Azt viszont meghatároznák, milyen szolgáltatásért és mennyit kérhetnek a szolgáltatók - vagyis a temetkezés egy része hatósági áras lehet.

A parlament 2013 szeptemberében fogadta el a temetkezésről szóló törvény azon módosítását, mely bevezette a szociális temetést. Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését akkor 233 igen szavazattal, 71 ellenében, két tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. A törvény értelmében a hozzátartozót nem terhelik költségek, az állam ingyenesen biztosít sírhelyet és koporsót vagy urnát, gondoskodik a holttest hűtéséről, szállításáról. Csakhogy ennél a temetkezési formánál a hozzátartozónak vállalnia kell, hogy ő, vagy akit felkért, közreműködik az elhunyt temetésre való előkészítésében (mosdatásában, felöltöztetésében), a sír kiásásában és visszahantolásában, a koporsó vagy az urna szállításában a temetőn belül, továbbá a sírba helyezésben vagy az urnaelhelyezésben. A törvény eredetileg 2014. január elsejével lépett volna életbe, azóta halasztgatják.

Az ötletet nagy tiltakozás követte, sokak szerint az kegyeletsértő, és sérti az emberi méltóságot. Korábban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is úgy nyilatkozott a szociális temetéssel kapcsolatban, hogy az egy megalázó és embertelen eljárás. A temetkezési szakma is többször jelezte, felelőtlenség lenne képzetlen emberekre bízni a temetést, a két méter mély gödrök kiásása ugyanis kifejezetten hozzáértést követelő, veszélyes munka. Az újabb halasztás akár azt is jelentheti, hogy a kormány valójában már be sem vezetné a számukra egyre kínosabbá váló elképzelést.

Szerző