Matolcsy dönt Matolcsyról? - Osztalékkal fedné el a botrányt

A Magyar Nemzeti bank (MNB) költekezéseinek hátterét feltáró dokumentumok nyilvánosságra kerülését követően a jegybank igazgatósága úgy döntött, osztalékot fizet az államnak. Ez persze még a 20 százalékát sem teszi ki annak az összegnek, amit a nemzeti bank az elmúlt két évben az alapítványaira költött. A botrány újabb fejezetében fény derült arra is, hogy az öt alapítvány kuratóriumi tagjai saját könyveik kiadását is támogatták, majd tetemes mennyiségben fel is vásárolták azokat.

Újabb felesleges jegybanki alapítványi költésekre, ezúttal könyvvásárlásokra fordított tízmilliókra derült fény. Összesen 2500 példányt vett meg 14 millióért a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) Matolcsy György jegybankelnök a Heti Válaszban 2002 és 2013 között megjelent írásainak válogatásából. A példányokkal saját könyvtárukat és meg nem nevezett egyetemeket gazdagították.

Az alapítvány a Devizahitelezés nagy kézikönyve című kötetből háromszáz példányt rendelt 945 ezer forintért, ennek szerkesztője Lentner Csaba, egy másik jegybanki alapítvány, a PADS kuratóriumi tagja. Szintén háromszáz példányt vásárolt a PADA a Nemzeti nagyvizit I. című kiadványból, amelyet Kásler Miklós, a PADOC nevű MNB-alapítvány kuratóriumi tagja szerkesztett. Ennek kiadását az alapítvány kuratóriuma 39 millió forinttal támogatta. Ugyanez az alapítvány még 2014-ben ezer példányt vásárolt Matolcsy korábbi kabinetfőnöke, Wiedermann Helga a jegybankelnök tevékenységét méltató Sakk és póker című könyvéből, hogy aztán elosztogassa. Az Orbán-kormányok szabadságharcáról szóló kötet kiadására és fordításaira mintegy 70 milliót áldoztak a jegybanki alapítványok.

Hoppon maradt devizahitelesek

A devizahitelek forintosításából, az árfolyam különbségből származó 136 milliárd forintos nyereséget is az alapítványokba pumpálták - állapították meg szakértők. A jegybankelnök arra hivatkozott, hogy a Kúria döntése alapján piaci árfolyamon kellett forintosítani. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke a Népszavának elmondta, a jegybank közvetlenül valóban nem adhatta volna vissza a devizahiteleseknek az árfolyamnyereséget. Azt azonban megtehette volna, hogy azt az összeget befizeti a költségvetésbe és egy ajánlást fogalmazhatott volna a kormánynak,hogy az így képződött pluszpénzből a lakossági konszolidáció keretében a korábbi devizahiteleske terheit csökkentsék.

Barabás szerint az elszámolási törvény végrehajtásával és a forintosítással csak statisztikailag lett kedvezőbb a volt devizahiteles adósok fizetési kötelezettsége. Míg a 90 napon túli késedelmes törlesztések aránya korábban 13 százalékra zsugorodott, mostanra 20 százalékra kúszott. föl. Egyre több adós gondolja úgy, hogy 12-13 millió forintos hitelre nem kívánnak 40 milliót visszafizetni - jegyezte meg Barabás Gyula.

A hét végén újabb nagy adag dokumentum került fel az internetre. A PADA, a PADS, a PAGEO, a PADOC, a PADMA és a PADI rövidítésű alapítványok honlapjainak Közérdekű adatok/Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok menüpontja alatt olvashatók az alapítványok felügyelőbizottsági illetve kuratóriumi üléseinek jegyzőkönyvei, így fény derülhet arra is, hogy miként születtek a döntések a fenti könyv-, vagy a még nagyobb értékű ingatlanvásárlásokról, a támogatásokról. A dolog szépséghibája, hogy az iratokban a nevek többsége ki van takarva, és nemcsak a pályázóké, hanem a kuratóriumi tagoké is.

Az el nem ismert zseni

Az alapítványi költések gerjesztette botrányt is csillapítaná az MNB igazgatósága azzal, hogy ötvenmilliárd forint osztalékot fizet – 2002 óta először – a költségvetésnek a jegybank a tavalyi eredményéből. A kormány miniszterei is eltérően vélekednek a jegybanki történésekről. Az MNB alaptevékenységéről szólva állítják, a jegybank 2014 óta sikert sikerre halmoz és az elnök az eddigi legkiválóbb az elmúlt évtizedeket figyelembe véve. Az alapítványok létrehozása és azok tevékenysége viszont erősen halványítja a Matolcsy kultuszt, sőt a megnyilatkozásokból kiérezhető, hogy vész esetén elengednék az MNB-vezér kezét.

Azt gazdaságkutatók is elismerik, hogy a kezdeti felzúdulás és kritikák ellenére az alapkamat lefaragása mégsem döntötte romba a monetáris politikát, sőt, kétségtelen, valóban eredményesnek tekinthető. A maga szempontjából Matolcsy azt is sikernek élhette meg, hogy a kereskedelmi bankok jelentős forrásait átterelte államkötvényekbe, így növelve a hazai fizetőeszköz arányát az ország finanszírozásában, csökkentve a devizakitettséget.

A jegybank is akadálya a felminősítésnek

A lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő pénzügyekben jártas közgazdász szerint a jegybank az úgynevezett nyereségével feltöltheti a kiegyenlítési alapot, hiszen egy esetleges forinterősödés jelentős veszteséget okozhat a jegybanknak. A nyereséget be is fizetheti a költségvetésbe az MNB. A szakértők az első megoldást szokták ajánlani egy olyan országnak, mint Magyarország, ahol az árfolyamok hektikusan mozognak le-föl. A szakértő megerősítette, a jegybank spekulációt tiltja mind a józan ész, mind a szabályzat.

Az Európai Központi Bank (EKB) is rosszallását fejezte ki amiatt, ahogyan az MNB és annak elnöke mostanában működik. A Népszavának nyilatkozó szakértő közölte, ez nem jár szankciókkal, nem kell büntetést fizetni. Ám az ország és jegybank presztízsét tovább rombolja egy ilyen "szemöldökösszevonás" és hosszabb távon lehetnek következményei. Az sem lehet véletlen, hogy Magyarországot a makroadatai alapján már két éve fel lehetett volna minősíteni, ám vélhetően a kiszámíthatóság hiánya és a jegybanki botrányok miatt ez mind a mai napig elmaradt.

Az elemzők, kutatók és ellenzéki politikusok viszont abban is egyetértenek, hogy a jegybank hat alapítványának kistafírozása, majd a példátlan mértékű költekezés legkevésbé sem sorolható a sikerek közé. Igaz, Matolcsy a győri egyetemen tartott, az elmúlt hat év gazdaság- és monetáris politikájáról szóló előadásában arról beszélt, hogy azért támadják a Magyar Nemzeti Bankot és a Pallas Athéné alapítványokat, mert Magyarország, olyan modellt mutatott Európának és a világnak, ami példaértékű. Egy lapunknak nyilatkozó gazdaságkutató szerint Matolcsy Györgynek éppen az fáj a legjobban, hogy úgy érzi, sem Magyarországon, sem a világban nem hajlandók elismerni az ő eredeti megoldásait és eredményeit. Ez pedig lelkileg is erősen megviselte a nemzeti bank vezetőjét - fogalmazott forrásunk.

Matolcsy dönt Matolcsyról

A hirtelen "nagylelkűség", az 50 milliárd forint osztalék befizetése egyértelműen az utóbbi időben az MNB, illetve elnöke és az alapítványok körül kirobbant botrányoknak tudható be - vélte Bodnár Zoltán, a nemzeti bank volt alelnöke. A Liberális Párt ügyvivője a Népszavának felidézte, hogy az országgyűlés 2011-ben egy olyan új szövegezésű jegybanktörvényt fogadott el, amely elvette tulajdonos képviseletében eljáró gazdasági minisztertől az osztalékról való döntés jogát és ezt a jogosítványt a nemzeti bank igazgatóságára ruházta át. Nem volt nehéz kitalálni, hogy kié lesz a döntő szó, mivel az igazgatóság Matolcsy György jegybankelnökből és három alelnökéből, bizalmi embereiből állt.

A jelenleg is érvényes jegybanktörvény is előírja, hogy az MNB eredményének az a része, amely árfolyamnyereségből származik, nem használható fel szabadon. Az így keletkező összeg a központi költségvetés adósságkezelési speciális fejezetébe kellett volna, hogy kerüljön, és a majd' 270 milliárd forinttal az államadósságot kellett volna csökkenteni. A kormányzat folyamatosan az államadósság csökkentésének elsődlegességéről kommunikál, miközben ennek az adósságnak a 1,5 százalékát a jegybank az alapítványaira költötte. Ezek az alapítványok azután luxus irodaházat, kastélyt, műkincseket, állampapírokat vásároltak és különböző projekteket támogattak.

Százmilliárdok a villanyszámla mellett

A volt jegybanki alelnök szerint már az is erősen megkérdőjelezhető, hogy az alapítványba átpumpált százmilliárdokat egyszerű kiadásként könyvelték el az egyéb ráfordítás rovatban. Egy kategóriába sorolták a villany és egyéb hasonló költségekkel. Ezzel a trükkel alaposan megnyirbálták az MNB eredményét is, emiatt 2014-ben alig több mint 20 milliárd forint került az eredménytartalékba - mondta a Liberális Párt ügyvivője. Ez azért jelenthet később gondot, mert ez a tartalék adja a fedezetét egy esetleges veszteséges évnek.

Bár végleges számok még nem ismertek az MNB tavalyi eredményéről, de becslések szerint a jegybanknak az 50 milliárd forint kétszeresét kellene befizetnie osztalékként a költségvetésbe. Egyelőre az is rejtély, hogy ha igaznak bizonyulnak az előrejelzések, mi lesz a sorsa a fennmaradó 50 milliárdnak. A nemzeti bank ugyan tagadja, de a legtöbb elemző, gazdaságkutató szerint tudatosan tartja a forintot gyenge pozícióban, mert abból származik a nyeresége.

A jegybank volt alelnöke elmondta, nem kötelező ugyan az fb jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozatala, de erre Matolcsy elnöksége előtt nem is igen volt szükség, mert ilyen extrém vezetője sem volt az MNB-nek és ilyen költekezés sem volt. Most viszont nagyon is indokolt lenne, hogy az fb üléseit követően a megállapításaikat nagyjából egy hét múlva nyilvánossá tegyék. Ez lehetne a jegybank átláthatóságának, ellenőrizhető működésének biztosítéka - vélte Bodnár Zoltán.

Szerinte a kiút első lépése az kell, hogy legyen, hogy a miniszterelnök ne várjon a "föld és az ég összeszakadására", hanem azonnal menessze Matolcsy Györgyöt súlyos kötelezettségszegés miatt. Nem csak a jegybanktörvényt szegte meg, mert a legtöbb szakértőhöz hasonlóan Bodnár is úgy vélte, az MNB csak azt teheti meg, amit a törvény előír, míg a jelenlegi elnök úgy értelmezi a jogszabályt, hogy mindent lehet, amit nem tilt. Ám a jegybankelnök megszegte a központi bankok európai rendszerének európai okmányának előírásait is. A következő lépés az alapítványok felszámolása, az ingatlanokat pedig a nemzeti vagyonkezelőnek kell átvennie.

Tovább titkolóznak

A kormánytagok a jegybank kétes ügyeire irányuló kérdéseket azzal szokták elhárítani, hogy az MNB független intézmény. Ez ugyan igaz, de éppen ezért működik mellette a felügyelő bizottság (fb), hogy ellenőrizze a működését. Csakhogy 2014 májusa és 2015 júliusa között felügyelőbizottság nélkül működött a nemzeti bank. Furcsa módon éppen az interregnum időszakában alapította Matolcsy György az MNB alapítványait és öntött beléjük az egyszerű halandó számára elképzelhetetlen összegeket.

Most az fb vizsgálja nemcsak az alapítványok működését, de az úgynevezett értéktár és az ingatlanköltéseket is. Nyikos László jobbikos fb-delegált ingatlanvásárlásokról szóló jelentését az fb két menetben utasította el és jogilag a dokumentum nem létezik és így nem is nyilvános. Az fb tag az Átlátszó.hu-nak adott nyilatkozatában érzékeltette, kapott olyan jelzést, hogy írja át a jelentését, de ő erre szakmai okokból nem volt hajlandó. Az átvilágított hat jegybank-közeli ingatlan közül is kiemelten vizsgálta, a budapesti Eiffel Palace és a tiszaroffi kastély megvásárlását. Nyikos arra jutott, hogy az ingatlanvásárlások lebonyolítása szakszerű és jogszerű volt. De! Nyikos megkérdőjelezte az ingatlan vásárlások ésszerűségét, indokoltságát. Megállapítása alapján például a tiszaroffi kastély nem működtethető nyereségesen, egy szoba fenntartása kétszer annyiba kerül, mint a piacon egy négycsillagos szállodai szoba díja. Az Eiffel Palace-nál azt rótta fel, hogy az ingatlan hasznosítása ellentétes a célokkal, és azt is, hogy az eladó majd' három milliárd forint profitot realizált az üzleten.

Szényei Gábor a KDNP delegáltja vizsgálta az úgynevezett értéktár programot, vagyis a műkincsbefektetéseket. Ő mindent rendben talált. Nyikos megjegyezte, Szényei szerint ugyan a jegybanktörvényből az értéktár projekt, „közvetetten levezethető", amivel persze közvetve elismerte, hogy közvetlenül nem hivatkozhat a jegybank a róla szóló jogszabályra. Az alapítványok feltőkésítést és működését Madarász László vizsgálja. Bonyolult munkának tűnik ez is, a vizsgálatra még egy hónap haladékot kért Madarász.