"Ennél még a tanácsrendszer is jobb volt"

Publikálás dátuma
2016.05.09 07:04
Középen Bokros Lajos, Tóth Zoltán és Gémesi György FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Járási szintű önkormányzatok, kevesebb helyi képviselőnek több bér, és az SZJA bevételek felének helyben kell maradnia – Bokros Lajos szerint egyebek mellett ezzel lehetne megmenteni az önkormányzati rendszert. Gémesi György polgármester szerint ma olyan rossz helyzetben vannak az önkormányzatok, hogy még pár hónap, és gyámság alá kerülnek. A gödöllői városvezető azt mondta, a mostaninál még a tanácsrendszer is jobb volt.

Túl sok feladatot kevés pénzből megoldani. A hazai önkormányzatok nagy része küzd ezzel nap, mint nap aztán sok helyen nem is sikerül megvalósítani, emiatt pedig rengeteg önkormányzat adósodik el. Az önkormányzatok gyámság alá helyezésétől már csak hónapok választanak el, ez tragédia – jelentette ki Gémesi György szombaton, a Szabadság és Reform Intézet (SZRI) Alapítvány "Önrendelkezés vagy szolgaság" című konferenciáján. A gödöllői polgármester szerint az új alkotmánnyal minden megváltozott. A gazdasági és politikai függőség kialakítása olyan helyzetet teremtett, hogy a mostaninál még a tanácsi rendszer is jobb volt – vélekedett Gémesi, aki elmondta: az utóbbi két hétben négy megyében járt, találkozott csaknem 200 polgármesterrel, rengeteg információt kapott. A városvezető ezeknek birtokában mondta: nagyon el vannak keseredve, ki vannak fosztva és semmiféle mozgásterük nincs. Az országgyűlési képviselők pártitkárokként működnek, akik osztanak – zárta a politikus az önkormányzati feladatok centralizációs folyamata 2010 után című előadását. Radó Péter szerint az oktatásban szinte mindenki egyetértett, hogy szükség van állami szerepvállalásra, csakhogy a kormány „mélyszántást” csinált és nem lett jobb a rendszer. Egy Gödöllő méretű harmincezres város már nem egyes iskolákat működtet, hanem kis helyi iskola hálózatokat, iskola rendszereket irányít – közölte az oktatáskutató.

Az a probléma, hogy az ország méretéhez képest sok az önkormányzat – legalábbis Bokros Lajos szerint. Az SZRI kuratórium és a MoMa elnöke a helyi demokrácia hatékony újjáépítésének alapkövei prezentációjában azt mondta, két dologra lenne szükség: járási szintű önkormányzatokra és arra, hogy a személyi jövedelemadó (SZJA) fele helyben maradjon. A politikus véleménye szerint nem kellene ennyi helyi képviselő, viszont a fizetésüket emelni kellene, mert óriási probléma a korrupció. Sajnos a parlamenti pártok jelentős része - bármennyire nem szeretik is egymást a nyilvánosság előtt -, de rengeteg közös mutyiban érdekeltek. Ráadásul az önkormányzati cégek, - mert szinte minden önkormányzatnak van saját vállalata -, tisztségei pedig különösen zsákmányszerző helyek, elsősorban Budapesten persze – mutatott rá Bokros, aki kifejtette: az önkormányzatok függőségét csökkenteni kell, mert helyi demokrácia nélkül sosem lesz jólét az országban.

A Népszavának már áprilisban úgy vélekedtek polgármesterek, hogy a kormány felszámolja az önkormányzatiságot és településüzemeltetéssé akarja silányítani a falvak vezetését. A sződligeti polgármester biztos benne, hogy az ezer fő alatti települések vezetőinek tiszteletdíját már ezért csökkentették és ezért bojkottál a Fidesz-KDNP parlamenti többsége minden próbálkozást, ami visszaadhatná az elvont juttatásokat. Ez a szándék olvasható ki abból is, hogy a kormány egyetlen tisztviselői körnek sem ígér egy fillért sem, a helyi önkormányzatok alkalmazottainak, akik közül több mint 24 ezren nyolc éve nem kaptak semmit. Ők jelentős leépítéstől tartanak. Juhász Béla sok polgármestertársával együtt úgy látja, az autonómia csökkentését szolgálja a Magyar Államkincstárba (MÁK) bekötött központi önkormányzati informatikai rendszer (ASP) elindítása is. Az önkormányzati törvény erről szóló módosítását április végén nyújtotta be a parlamentnek a belügyminiszter, de valójában már tavaly júniusban elindult a rendszer kísérleti bevezetése több tucat településen. A polgármesterek szerint azért nincs benne a szövegben az országos bevezetés határideje, mert a kötelező alkalmazás olyan nagy balhét okozna, ami biztos bukást hozna a Fidesznek a 2018-as választáson. Abban is biztosak azonban, ha a mostani koalíció kerül harmadszor is hatalomra, ez lesz az egyik első intézkedése. A kormány valódi célja már a rendszer tavaly júniusi elindításakor kiderült, amikor Pintér Sándor belügyminiszter úgy fogalmazott: az egységesített rendszerrel átláthatóvá és főleg elszámoltathatóvá teszik a területet. A törvénymódosítás nem is takargatja a szándékot, amikor azt írja, az informatikai rendszer „a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál”.

A Magyar Faluszövetség elnöke, Szabó Gellért lapunknak korábban nyilatkozott úgy: a rendszer bevezetése után tovább gyengülnek a települések, hisz az államnak gyors rálátása lesz minden befolyt fillérre és könnyen mondhatja, hogy kevesebb munkatárs is meg tudja oldani a munkát. Félelmüket táplálta a Hatékony helyi közigazgatás címen februárban megjelent „stratégiai elemzés” is, amit ugyan minden tárca letagadott, mert az állami hatalomátvétel mellett tízezer önkormányzati alkalmazott elbocsájtásával riogatott, de a félelem ott van a településeken.

Szerző
2016.05.09 07:04

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00

Elállt a kormány a Mészáros-gyerekek kórházberuházásától

Publikálás dátuma
2019.01.15 21:39

Fotó: Népszava/
Több mint 18 milliárd forintért épített volna új kórházi tömböt a Mészáros-csemeték vállalkozása és az Épkar alkotta konzorcium, ezt azonban az Orbán-kabinet is drágának találta.
Hétfőn írtuk meg a Magyar Építők nyomán, hogy milliárdos beruházással kezdődik az újév a Mészáros -család számára, hiszen Az Épkar Zrt. és a Fejér B.Á.L. Zrt. építheti meg 18,2 milliárd forintért Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház új, 300 férőhelyet épületét Székesfehérváron. Mint ismert, a Fejér B.Á.L. Zrt. tulajdonosai Mészáros Lőrinc gyermekei, azaz  Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc. 
 A Modern Városok Program-keretében futó építkezés azonban a jelek szerint az Orbán-kormánynak is túl borsos volt: az RTL Klub ugyanis kedden megkereste a hír kapcsán a kórházat, ahol azt mondták: a szerződés akkor lép hatályba, ha a kormány arról támogatói döntést hoz, a fejlesztést azonban a megnövekedett költségek miatt nem támogatta a kabinet.
2019.01.15 21:39