Bosszúval vádol a Fidesz

Tovább gyűjti az MSZP a "lopásgátló" népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat. Ezt tegnap Tóbiás József elnök-frakcióvezető jelentette be, miután a Nemzeti Választási Iroda közölte, hitelesítésre eddig sem a szocialisták, sem a független Kész Zoltán kezdeményezéséhez nem adtak le ívet. Eközben kiderült, a Republikon Intézet által megkérdezettek java elutasítja az állami földek eladását és az állami vezetők "pofátlanul" magas bérét.

Folytatja az aláírásgyűjtést az MSZP. Tóbiás József, az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője tegnap így reagált a Nemzeti Választási Iroda (NVI) bejelentésére, miszerint eddig sem a szocialisták, sem a független Kész Zoltán nem adott le aláírásgyűjtő ívet a népszavazási kezdeményezéséhez. Azért szerette volna az MSZP elérni, hogy a kvótáról szóló referendumot és a "lopásgátló" népszavazást egy napon tartsák meg, mert ez 6 milliárd forinttal kevesebbe kerül. Azt tervezték, hogy a már összegyűjtött több mint 100 ezer aláírást leadják, ha az Országgyűlés hajlandó dönteni a népszavazás kiírásáról, amire az alaptörvény lehetőséget ad a képviselőknek. Ám a Fidesz "gyáván elmenekült" az egy időben megtartott népszavazás elől és "remegő gyorsasággal" megszavazta a kvótaellenes referendum kiírását - fogalmazott Tóbiás.

Ezek után az MSZP a megadott határidőig gyűjti a népszavazás kötelező kiírásához szükséges 200 ezer aláírást és a pártelnök szerint az emberek szavazni fognak a fideszes földlopások, illetve a "pofátlanul" magas, 2 millió forintot is meghaladó állami fizetések ellen. Bár a szocialisták tegnap álltak volna ki a nyilvánosság elé, hogy a kvótareferendumról, annak esetleges bojkottjáról véleményt mondjanak, lapunk úgy tudja, hogy erre ma kerül majd sor. Tegnap ugyanis későn ért véget a pártelnökség ülése, ahol az ezzel kapcsolatos álláspontot kialakították.

Eközben a Republikon Intézet friss kutatásából kiderült, a megkérdezettek 75 százaléka elutasítja az állami földek eladását, 85 százalékuk pedig bevezetné a kétmillió forintos bérplafont az állami vezetők körében. Az esetleges népszavazáson biztosan vagy valószínűleg részt vevők száma annak ellenére sem csökkent, hogy a vasárnapi boltzárról szóló népszavazás a törvény visszavonásával okafogyottá vált. A megkérdezettek úgy látják, a kormány leginkább azért vonta vissza a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartását, hogy ezzel megakadályozza a szocialisták népszavazási sikerét.

Továbbra is a kormánypártoknak kedvez, az ellenzéket pedig nehéz helyzetbe hozza a népszavazási törvény - állította tegnap az ATV Start-ban Tóth Zoltán. A választási szakértő szerint hiába a módosítás, az alapvető problémák ugyanúgy megmaradtak, a párhuzamos aláírásgyűjtés továbbra is versenyhelyzetet eredményez, holott a megfelelő jogi fórumokra kellene bízni, hogy mely kérdésekben lehet népszavazást kiírni. A megváltoztatott törvény sem teremt egyenlő feltételeket mert míg például a kormány bármikor visszavonhatja az általa kezdeményezett kérdést, addig erre a civileknek, vagy az ellenzéki pártoknak nincs lehetőségük, ráadásul a kormánynak nem kell milliókat költenie aláírásgyűjtő ívekre. A szakértő úgy véli, új népszavazási törvényt kellett volna alkotni. A Ház kedden könnyített a népszavazás kezdeményezésének benyújtási moratóriumán, így azonos témájú indítványok esetén ugyanis lehet párhuzamosan aláírást gyűjteni.

Az Amnesty International (AI) arra figyelmeztetett, az alaptörvény újabb módosítása túlságosan széleskörű hatalmat adna a kormány kezébe, ami miatt a szocialisták egyébként részt sem vesznek a tervezet tárgyalásában. A jogvédő szervezet tegnapi közleményében felidézte, az eredeti javaslatokból "a leginkább problematikus intézkedések közül néhány" kikerült, az alaptörvény és a többi jogszabály legfrissebb verziója véleményük szerint ennek ellenére "még mindig a terrorveszélyhelyzet egy igen homályos és túlzottan széleskörű koncepcióján alapul". A terrorveszélyhelyzet bevezetése lényegében azt eredményezné, hogy Magyarország különleges jogrendet vezetne be, amelyet "kihasználva az emberi jogi kötelezettségeit sértő kivételes intézkedéseket hajtana végre" - figyelmeztettek. A Fidesz erre úgy reagált, bevándorláspárti szervezetek újra aktivizálják magukat, hogy bosszút álljanak Magyarországon a kényszer-betelepítésről szóló népszavazás elrendelése miatt.