Élesen bírálja a kormányt az ENSZ

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) tegnap közzétette legújabb Magyarországról, az ország menekültügyi helyzetéről szóló jelentését. Az elemzés a 2015 júliusa és 2016 márciusa közötti időszakban született vonatkozó új jogszabályokat, jogszabály-módosításokat, valamint azoknak megvalósulását és következményeit veszi górcső alá.

„Az UNHCR szerint a jogszabályok és kapcsolódó rendeletek, azok megvalósítása összességében korlátozták a menedékjoghoz való hozzáférést, illetve elrettentő hatással voltak a menedékkérőkre” – fogalmaz a jelentés. Nem kizárólag a dokumentumban kifejtettek adnak okot aggodalomra, azonban ezek is bemutatják azt a folyamatot, hogy Magyarország 2015-ben és 2016 első negyedévében egyre csökkentette a határai átjárhatóságát, valamint visszautasította a menedékkérelmeket.

Az első korlátozás, amit a jelentés megemlít, a tranzitzónák bevezetése volt. Az UNHCR ezekben azt kifogásolja, hogy a menedékjogot elbíráló bíróságok döntéseiket a kérelmező személyes meghallgatása nélkül hozzák, és utána nem lehet a döntéseket felülvizsgálni. Az UNHCR szerint ez szembemegy az EU alapelveivel.

A jelentés azt is kifogásolja, hogy a tranzitzónákban tartózkodóknak nincs szabad mozgásterük, ezért nincs lehetőségük a saját menedékkérelmük elbírálásának a befolyásolására, hiszen a tranzitzónákból csak az országból kifelé mehetnek szabadon. Az UNHCR azt javasolja, hogy ehelyett a korlátozás helyett a menedékkérők részesülhessenek az Unió vonatkozó direktíváiban leírtak szerinti biztosítékokban, amikor a tranzitzónákban vannak. Az UNHCR szerint az uniós (és a nemzetközi) jognak nem felel meg az sem, hogy Magyarország ahelyett, hogy a nagy számú menedékkérőt a határ vagy a tranzitzónák mellett szállásolná el, csökkenti azok számát, akik egyáltalán bejuthatnak a tranzitzónákba.

Nagyon fontos az EU-s jogban, hogy minden menedékkérőt a kérelmi procedúra alatt rendesen elszállásoljanak, és Magyarország ezt nem teljesíti. Ahelyett, hogy befogadná a menekülteket, visszaküldi őket Görögországba, Macedóniába és Szerbiába, pedig az UNHCR kérte, hogy senki ne tegye ezt, mert ezek az államok már így sem tudják ellátni a menekültjeiket, és ezért nem biztonságosak további menekültek számára. Azt a két törvénymódosítást is kifogásolja a jelentés, hogy azok a menekültek, akik engedély nélkül kelnek át a kerítésen, vagy megrongálják azt, automatikusan kriminalizálódnak, illetve, hogy akik ilyen módon (felfüggesztett vagy letöltendő) szabadságvesztést kapnak, azokat automatikusan ki is utasítják az országból. Ez az UNHCR szerint gátolja a menedékkérelmeket, és ellentétes az 1951-es genfi menekültügyi konvencióval. Emellett azokat, akiket illegális határátkeléssel gyanúsítanak, Magyarországon "házi őrizetben" tartanak (családokat és kiskorúakat is), ahol nincsenek biztosítékaik, és ez szintén ellentétes az EU-s jogrenddel. A kiutasítottakat is fogva tartják addig, amíg Szerbia nem fogadja őket vissza, ez pedig azért ad okot aggodalomra, mert így a fogság ideje nem tisztázott, valamint a fogva tartott személynek nincsen lehetősége fellebbezni az ítélet ellen, ami szintén az európai joggal ellentétes lehet.

Összegzésképp, mindezek miatt az UNHCR úgy gondolja, Magyarország súlyosan eltér a nemzetközi és az európai jogtól.